Rekviem a Pénzügyminisztériumért

A Pénzügyminisztérium épülete a budai Várban (1905-1945Magyarország Pénzügyminisztériuma 2010-ben megszűnt. Persze a nemzetgazdasági miniszter és munkatársai pompás költségvetéseket készítenek évente, de valami mégis megváltozott. Mert az nem mindegy, hogy valaki pénzügyminiszter, vagy a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára. Hajdan ha egy pénzügyminiszter lemondott,  bombaként érte a szakmát és a közvéleményt. És ha egy államtitkár lemond? Na bumm! Egy helyébe száz is akad, ahogy a magyar nóta mondja.

A Pénzügyminisztérium épülete a budai Várban (1905-1945Magyarország Pénzügyminisztériuma 2010-ben megszűnt. Persze a nemzetgazdasági miniszter és munkatársai pompás költségvetéseket készítenek évente, de valami mégis megváltozott. Mert az nem mindegy, hogy valaki pénzügyminiszter, vagy a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára. Hajdan ha egy pénzügyminiszter lemondott,  bombaként érte a szakmát és a közvéleményt. És ha egy államtitkár lemond? Na bumm! Egy helyébe száz is akad, ahogy a magyar nóta mondja.

   Ötszáz évvel ezelőtt, a mohácsi vészt követően Magyarország pénzügyeit a bécsi udvar intézte. Volt ugyan egy magyar pénzügyi kamara, de ott többségben voltak az osztrák köztisztviselők, akik még magyarul sem tudtak rendesen. Az 1848-as forradalom és szabadságharc ezen a téren is döntő változást hozott. Batthyány Lajos, az első felelős magyar miniszterelnök kormányában helyet kapott a Pénzügyminisztérium. Kossuth Lajost nevezte ki miniszterré. Olyan, a mai szemnek furcsa osztályokból állt, mint például az I. Só- és Pénztári Osztály, a II/b. Úrbéri osztály, a VI. Só és harmincad csempészeti ítélőszék. Fura, de mégis győztes, mégis új és magyar.

   Sajnos a forradalom és szabadságharc Pénzügyminisztériuma tiszavirág életűnek bizonyult, 1849, augusztusáig üzemelt, utána minden maradt a régiben, eljött az abszolutizmus kora. A központi igazgatást a Bécsi Császári Pénzügyminisztérium végezte egészen a kiegyezésig. Az 1867.évi XII. törvénycikk teljesen új közjogi helyzetet teremtett. Megalakult a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium élén Lónyay Menyhért miniszterrel.

   Hosszú, viszonylag békés és stabil korszak következett, a pénzügyminiszterek olyan kiválóságaival, mint Wekerle Sándor, Tisza Kálmán, Teleszky János. Az éves állami költségvetés tervezetét az I./I. Pénzügyi ügyosztály készítette, feladata volt a „főkönyv vezetése".is. A Pénzügyminisztérium palotáját 1905-ben adták át, messze földről látogatták és csodálták. (A második világháborúban a budai Vár ostrománál romhalmazzá vált.)

   Következett a Tanácsköztársaság négy hónap alatt hat egymást váltó népbiztossal. Egy kiemelkedő akadt közöttük, Lengyel Gyula kiváló közgazdász, a  Világgazdasági Főiskola professzora. Bethlen István tízéves miniszterelnöksége alatt (1921-1931) kiváló érzékkel választotta ki pénzügyminisztereit, a többi között Walkó Lajos, Kállay Tibor, Bud János, nemzetközileg jegyzett pénzügyi szakemberek, akik a háború utáni gazdasági konszolidációt hajtották végre.

   1944. március 19. Német megszállás, elveszítettük szuverenitásunkat annyira, hogy Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter 1938-tól 1945 elejéig a helyén maradt. A nyilas kormány nem tétlenkedett, a Magyar Nemzeti Bank 35  tonnányi aranykészletét magukkal vitték Németországba.

   Ugorjunk a mába. Pénzügyminisztériumunk nincs. De ne búsuljunk. Az éves költségvetést sok bába segíti világra. Monetáris Tanács, Költségvetési Tanács, Állami Számvevőszék, Pénzügyi Stabilitási Tanács, Bankfelügyelet. És persze ott bábáskodik a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára is. Nem aggódom. Nemzetgazdaságunkat nem éri gyász, ha reá ennyi bába vigyáz.

Láng Róbert