REMBRANDT ÉS A HOLLAND ARANY ÉVSZÁZAD
Európa kultúrtörténetének jelentős korszaka a 17. századi holland festészet, amelynek kiemelkedő alkotásai, mintegy 180 mű most (2014. október 31-től 2015. február 15-ig) együtt látható a Szépművészeti Múzeum fantasztikus méretű tárlatán. Az intézmény bizonyára sorban állásra számíthat a pénztárai előtt. Idegenforgalmi szempontból sem lesz elhanyagolható ennek az időszaki tárlatnak a vonzereje, hiszen Hollandián kívül ilyen jelentős gyűjtemény együtt még soha nem volt látható.
Európa kultúrtörténetének jelentős korszaka a 17. századi holland festészet, amelynek kiemelkedő alkotásai, mintegy 180 mű most (2014. október 31-től 2015. február 15-ig) együtt látható a Szépművészeti Múzeum fantasztikus méretű tárlatán. Az intézmény bizonyára sorban állásra számíthat a pénztárai előtt. Idegenforgalmi szempontból sem lesz elhanyagolható ennek az időszaki tárlatnak a vonzereje, hiszen Hollandián kívül ilyen jelentős gyűjtemény együtt még soha nem volt látható.
A 17. századi Rembrandt, Harmensz van Rijn (1606-1669) nevével fémjelzett holland aranykor a Szépművészeti Múzeum 2006 óta futó nagy sorozataiba illeszkedik, ami az El Greco, Velázquez, Goya című kiállításával kezdődött, s folytatódott a 2008-as Mediciek kora, a 2009-es Botticellitől Tizianóig, majd 2013-ban a Caravaggiótól Canalattóig című tárlatával fejeződött be.
A kiállítás előkészítése négy évig zajlott, amíg Ember Ildikó kurátor és Tátrai Júlia társkurátor kiválogatta a magyar tulajdonban lévő 500 holland alkotásból az itt szereplő 40-et, meg külföldi gyűjteményekből a további 140 jelentős művet. Magyarország igen jól ellátott holland festőkből, azaz a világ ötödik legjelentősebb németalföldi kollekcióját birtokolja. Félmilliárd forintos kormánytámogatás kellett a rendezéshez, valamint egymilliárd euróra, azaz több mint 300 milliárd forintra biztosították a képeket – válaszolta kérdésünkre Baán László főigazgató, miniszteri biztos. Utána a két kurátor vezette végig a sajtó csapatát a rendkívül fárasztó kiállításon. Sajnálatos, hogy a látogató egy kicsit sem tud megpihenni, mert a termekben nincsenek ülőalkalmatosságok.
A kölcsönző múzeumok között van: az amsterdami Rijksmuseum, a stockholmi National Museum, a párizsi Louvre, a londoni National Gallery, a Los Angeles-i Getty Museum, a New York-i Metropolitan Museum, a firenzei Uffizi Képtár és a madridi Prado mellett magángyűjtők is. Megjegyzendő, hogy pillanatnyilag Londonban is van egy Rembrandt-kiállítás a festő késői műveiből. Azonban főművét, az Éjjeli őrjáratot (1642) soha, senkinek nem kölcsönzi ki a holland állam. Nálunk viszont most látható Rembrandt sok önarcképe közül a legkorábbi és a legkésőbbi (1669-es) is.
Az „arany évszázad" ugyan a 17. századot jelöli, ám csupán nyolc évtizedet jelent: a Holland Köztársaság születésétől az 1680-as évekig. A látogató húsz eredeti Rembrandtot, néhány Frans Halsot és három Vermeert csodálhat meg, amelyeket eddig csak a művészettörténeti könyvekből ismerhetett. A holland aranykor a realizmusa miatt áll közel a mai nézőhöz.
A kiállítást hét téma köré építették fel a szakemberek.
Az első szekció a kor történelmével, Hollandia megszületésével foglalkozik: Németalföld a 16. század végéig a spanyolországi Habsburg-ág fennhatósága alá tartozott. Az északi tartományok II. Fülöp uralkodása alatt elszegényedtek. Ekkor ért el hozzájuk a protestantizmus, s az új vallás révén igyekeztek függetlenséget szerezni, tehát az északi és a déli tartományok összefogtak a katolikus uralkodó ellen (1608: münsteri béke), majd legyőzték Orániai Vilmos angol csapatait is. Nyolcvan évig tartó háborúskodást zárt le végül az 1648-as vesztfáliai békeszerződés. Tengeri csatákat, hajókat látunk Hendrick Vroom, Willem van de Velde képein.
A következő korszakban megindult a tengeri kereskedelem, megalakult a Nyugat- és Kelet-Indiai Társaság, a gyarmatosításokkal elkezdődött a németalföldi városok meggazdagodása, létrejött a városokat irányító polgárság és a korai kapitalizmus. A gazdagok és a céhek a festők műhelyeiből rendeltek képeket. Megnyílt a lehetőség új, nem udvari, nem templomi műfajok előtt, mint a portréfestészet, vagy a megrendelők óhaja szerint a csoportos portrék készítése.
Látjuk itt a sebészek céhének tagjait, amint éppen egy halottat boncolnak, vagy egy lövészegylet polgárait, akik a város védelmét ellátták. Ebbe a csoportba tartozik (a most nem látható, de jól ismert) Rembrandt Éjjeli őrjárata is. Kizárólag a portrék készültek megrendelésre, a többit a festők a piacokon árulták. A középosztály felemelkedése lehetőséget teremtett az egyéni portrék megrendeléséhez. Nicolaes Maes számított a nevesebb festők közé.
A harmadik csoport képei a bőségről árulkodnak. A társadalom gazdagodását Pieter Claes, Willem Hoda, Abraham van Beijeren és Willem Kalf képein a drága ruhák, a déli gyümölcsök, a fényűzés kellékei mind az élet élvezetét jelentik. Látunk házakat, teraszokat, gazdagon berendezett, keleti szőnyegekkel zsúfolt szobákat, hangszereket. Jelentős alkotók: Dirck Hals, Jan Steen, Judit Leyster, Jan Molenauer. Nem a vallási, hanem a világi képek ideje jött el mitológiai és bibliai témákkal.
Kedvelték a dús csendéleteket és a tájképeket, amelyeket a vásárokon árusítottak. Megfigyelhető, hogy Hollandia kedvenc növénye, a Törökországból behozott tulipán, a legtöbb csendéleten előfordul a csigák, kagylók vagy halak társaságában. A csendélet egyben a mulandóságra is figyelmeztet, ám a szobák falán gyönyörködtették a tulajdonost.
A negyedik szekcióban megjelenik a vallás, főleg a vallási pluralizmus. Nincs katolikus túldíszítettség, hanem puritán, csak a lényegre szorítkozó templomi berendezés. Dirck van Barburen spanyol megrendelőnek dolgozott Rómában 1617-19 között, ott készítette el nagy hatású oltárképét Krisztus sírba helyezéséről. Az otthonok monumentális alkotásokat is rendelhettek Jan Lievenstől vagy Pieter de Grebbertől
Az ötödik témakörben Rembrandt műveit és a kortársakra való hatását figyelhetjük meg. Megörökítették az öt érzékszervet, mint: a látás, hallás, szaglás, ízlelés és tapintás. A sok remekmű mellett a kiemelkedő zseni, Rembrandt legkorábbi, leideni életszakaszának és késői, amszterdami korszakának jó néhány képe látható. A lány az ablaknál és a fiáról, Tituszról festett képe után bibliai tárgyú festményeket és híres önarcképeket hoztak a kiállításra. A leideni Szemüvegárus (1623-ból) és a Minerva című alkotások szintén Rembrandt műhelyéből valók (utóbbi valaha Nemes Marcell gyűjteményében is előfordult).
A hatodik csoportba rendezett művek a városi életből, Európa legkorábbi urbanizációjából merítettek témát, mint Jan Steen életképe egy népes családról, vagy a földi szerelem megszemélyesítője, a külvárosi Vénusz és sok más mű. Az egyik képen a holland gazdagság forrását, a savanyított heringet fedezhetjük fel. Jan Steen pedig a következő feliratot helyezte a képre: „Jólétben légy előrelátó!". A gazdasági fellendüléssel együtt járt a tudományok felemelkedése, Leidenben megalapították az első egyetemet. A 17. századi Hollandiában a legjobban fejlődő tudományok a hajózást segítették elő.
Johannes Vermeer (1632-1675) csodálatos, rövidre szabott életművéből (mindössze 38 képe maradt fenn!) három kép is szerepel a jelen kiállításon: a Geográfus, az Asztronómus és A katolikus hit allegóriája. Utóbbinak érdekes a története, mert Vermeer eredetileg protestáns volt, de házassága folytán áttért a katolikus hitre. A hollandok vallási toleranciáját mutatja ez a kép. Eredeti Vermeer alkotást a magyar közönség még soha nem láthatott!
A hetedik szekcióban helyezték el a híres holland tájképeket, amelyeket a városi polgárság – az összlakosság 60%-a! – szívesen nézegetett. Csodálatos fény-árnyék játék uralkodik Aelbert Cuyp és Jacob van Ruisdale tájképeken. Megjelennek rajtuk a malmok, a parasztok, a kis házikók, a természet szépsége.
Rembrandt-morfok címmel a zseniális holland mester 37 önarcképéből Forgács Péter igen szellemes számítógépes video-összeállítását láthatjuk a fiatalkortól az öregségig. A Szépművészeti Múzeum megvásárolta az alkotást. .
Az óriási kiállítást az Országos Széchényi Könyvtárból kölcsönzött, korabeli földgömbök, az Iparművészeti Múzeumból származó bútorok, tékák és kisebb dísztárgyak teszik teljesebbé.
A látogatók megvásárolhatják a magyar és angol nyelven megjelent katalógust a képek leírásaival és illusztrációkkal. Így maradandó emléket vihetünk haza a különleges tárlatról.
Az alábbi videón láthatók a kiállítás előkészületei és kulisszatitkai:
https://www.youtube.com/watch?v=8Gc6j-bSeXg
https://www.youtube.com/watch?v=Vsk_PQ0zihk
DOBI ILDIKÓ