Reményt keltő és önámító hazugságok — Henrik Ibsen “A vadkacsa” darabja, a Thália Színházban, a Vidéki Színházak Fesztiválján

Veszprémi Petőfi Színház – Kéri Kitty és Haumann MátéHála a Vidéki Színházak Fesztiváljának, Budapesten is bemutatják a Veszprémi Petőfi Színház Henrik Ibsen "A vadkacsa" c. előadását, 2015. szeptember 8-án kedden 19 órakor a Thália Színház Nagyszínpadán.

Veszprémi Petőfi Színház – Kéri Kitty és Haumann MátéHála a Vidéki Színházak Fesztiváljának, Budapesten is bemutatják a Veszprémi Petőfi Színház Henrik Ibsen "A vadkacsa" c. előadását, 2015. szeptember 8-án kedden 19 órakor a Thália Színház Nagyszínpadán.

Tiszta szívemből ajánlom a közönségnek Guelmino Sándor mesteri rendezését, és az ő rendezésében életre kelő tehetséges színészek hajszálpontos, igaz és mély, érdekfeszítő játékát. Tanúja voltam 2015 áprilisában az évad utolsó veszprémi előadásának, melyet első pillanatától az utolsóig lenyűgözve figyeltem. Lebilincselő, nagy, izgalmas felfedező úton járhattam. Míves munkával most felújításra kerül, a budapesti közönség számára, ez az izgalmas, az élet bonyolult viszonyait, kapcsolatait annak gazdagságában kibontó nagyszerű színházi előadás.  

Az előadás helyszínei: Werle nagykereskedő háza illetve Hjalmar Ekdal műterme, ez az utóbbi egy meglehetősen nagy helyiség, láthatóan padlásszoba.

A darab szereplői: WERLE, nagykereskedő, gyáros / Eperjes Károly; GREGERS WERLE, a fia / Almási Sándor; ÖREG EKDAL / Nyirkó István; HJALMAR EKDAL, a fia, fényképész / Haumann Máté; GINA EKDAL, Hjalmar felesége / Kéri Kitty; HEDVIG, tizennégy éves lányuk / Bábinszky Ágnes; SÖRBYNÉ, a nagykereskedő házvezetőnője / Csarnóy Zsuzsanna; RELLING, orvos  / Tóth Loon; MOLVIK, volt teológus / Nagyhegyesi Zoltán; GRABER, könyvelő / Baranyai Péter; PETTERSEN, a nagykereskedő komornyikja; JENSEN, pincér / Madár K. Zoltán; BALLE, igazgató / Máté P. Gábor; FLOR, igazgató / Szűcs László; KASERSEN, igazgató / Keresztes Gábor.

A dráma cselekményét az elmúlt 16-17 év eseményei határozzák meg.  A múltbeli események az előadás folyamán előbukkannak. Gregersnek, Werle nagykereskedő fiának  „kutatása" nyomán, derül ki, fokozatosan, az "igazság".

Werle nagykereskedő és az öreg Ekdal valamikor társtulajdonosok voltak. Miért került váratlanul börtönbe Ekdal? Később Werle miért támogatta abban anyagilag  Hjalmart, Ekdal fiát, hogy fényképésszé váljon? Werle miért tette lehetővé, hogy Hjalmar az ő házvezetőnőjét, Gina Hansent vegye el feleségül? Mi a köze Werlének Gina és Hansen lányához, Hedvighez? Mikor Werle öregszik és látása gyengül, Werle kérésére fia, Gregers, miért nem lép be társként apja cégébe, és miért hagyja el apja házát?

A darab témája tulajdonképpen az életet átszövő élethazugságok kirajzolódása, tisztázása, és ez állandó feszültségek közepette történik. És milyen nagy árat kell fizetni az igazság bevallásának halogatásáért? A szereplők önámító szerepeket játszanak. És tudnak-e így változtatni az életükön?

„A látásnak és látással kapcsolatos metaforáknak, a fénynek és sötétségnek az egész darabban jelképes értelme van…" (Kúnos László). Az idősebb Werlének folyamatosan romlik a látása, vakság vár rá. Hedvigre, akinek vigyáznia kell a szeme világára, végzetes sors vár. Gregers azt képzeli magáról, hogy pontosan látja a világ dolgait, de eszményei, melyekhez ragaszkodik, megvalósíthatatlanok. Hjalmar, a fényképész, a valóság elől a képzelet világába menekül. Gina retusálja a fényképeket, ahogy családi életükben is "korrigál", így próbálja "őrizni" a családi békét, ami inkább csak látszólagos.

Az öreg Ekdal, fia Hjalmar és a tizennégy éves Hedvig számára, a padlás az ebből az életből való menekülés színtere. Gina, Hjalmar felesége, viszont sohasem lép be a padlásra. Gregers ennek a helynek a tönkretételétől várja a helyzet megoldását, Hedviget pedig a vadkacsa elpusztítására bíztatja.

Mindezen az előadás végén bekövetkező tragédia sem tud segíteni, alapvető változás azután sem történik az életben maradókkal, marad az önámító "hazugságok" számukra "reményt" keltő szövevénye.

VK