Révay András: A csataterek Petőfije

Vetélkedő műsorokban valószínűleg nehéz kérdésnek számítana, hogy hány Petőfi harcolt az 1848-as Szabadságharc csataterein? Egyet valószínűleg mindenki említene. Azok, akik Petőfi Sándor verseit kicsit alaposabban ismerik, talán mondanának egy másodikat: „A vén zászlótartó" – bizony már nem Petrovics, hanem a fiát követve, szintén Petőfi néven üldözte Jellacicot. Ám volt egy harmadik is!

Vetélkedő műsorokban valószínűleg nehéz kérdésnek számítana, hogy hány Petőfi harcolt az 1848-as Szabadságharc csataterein? Egyet valószínűleg mindenki említene. Azok, akik Petőfi Sándor verseit kicsit alaposabban ismerik, talán mondanának egy másodikat: „A vén zászlótartó" – bizony már nem Petrovics, hanem a fiát követve, szintén Petőfi néven üldözte Jellacicot. Ám volt egy harmadik is!

 Petőfi Sándor feltételezett halálának napra pontosan 160. évfordulóján könyvbemutatóra hívott vendégeket a Hadtörténeti Intézet és Múzeum. A költőről már sokat tudunk, de tudunk-e eleget a katonáról? Hogyan lett a „zöldhajtókás, sárgapitykés közlegény" Bem tábornok adjutánsa, a Szabadságharc őrnagya? Aki tengelyt, stílszerűbben szólva inkább bajuszt akasztott a nagyhatalmú hadügyminiszterrel, Mészáros Lázárral is. „A csataterek Petőfije" olyan könyv, amiből kiderül mindez és még ennél is több. Egyebek mellett azt is megtudhatjuk belőle, hogy „István öcsém" sem húzta meg magát a sutban, Petőfi István százados szintén kivette a részét a harcokból.

 Számtalan helyen az országban, a mai napig gondozzák a Szabadságharc katonáinak sírjait. Dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter emlékeztetett erre és arra is rámutatott, sokszor a név mellett nem is áll más a fejfán csak ennyi: 1848-49-es honvéd. Ahol ilyen van, arra a család és a település is egyaránt büszke volt. Bármely rangnál többet jelentett. Van viszont valaki, aki igen sokat tett a szabadság kivívásáért, a harcolók lelkesítéséért, a sírkövére mégsem véshették fel ezeket a szavakat. Ismeretlen helyen nyugszik. Ha lenne sírfelirata, az állhatna rajta: élt és meghalt a hazáért! Örökül hagyta ránk számtalan versét, egy teljes életművet és halála után azonnal a kultuszát is. Petőfi Sándor örök. Az is marad, még ebben a nagyon gyorsan változó világban is. Ez a könyv azért született, hogy ezek után az ő neve után is odategyük: honvéd!

A könyvből, mely Petőfi Sándor halálának 160. évfordulóján jelent meg, a Honvédelmi Minisztérium minden – Petőfi nevét viselő – oktatási intézménynek egy példányt ajándékoz.

 Több intézmény munkája fonódik össze egy fenomenális ember emléke kapcsán – hangsúlyozta dr. Holló József ny. altábornagy, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója. A most megjelent kötet kiváló könyv, hatalmas kutatómunka eredménye. Bemutatja a katona mindennapjait, a harcostársakat és a csatákat. Előkerült a kamasz költő katonai törzslapja és Klapka György – nem túl hízelgő – jelentése is Petőfiről. A szerzőknek rengeteg dolgot adott a képek összegyűjtése, rendszerezése. A szöveg, a képek, a térképek együtt mutatják be azt a közeget, ahol Petőfi mozgott. A nagy személyiségek többsége fittyet hánynak az előírásokra, így történt ez a költővel is. Ő pontosan tudta: az egyenruha és a versek együtt, hatalmas mozgósító erőt képviselnek, de nem tudta azt, amit a katonailag képzett felettesei: egy tisztnél a rend és a fegyelem elengedhetetlen.

A két szerző, a hadtörténész és az irodalomtörténész, végigkísérik Petőfi útját. Tisztázzák a tévedést például a segesvári csatatér kapcsán. Nem kerülik meg a kényes kérdéseket sem. Most, a 160. évforduló kapcsán jegyezzük meg: Petőfit tanulni, tanítani kell, még beláthatatlan ideig!

 Az irodalomtörténész szerző, Ratzky Rita szerint a könyv választ kíván adni arra, milyen katona volt Petőfi Sándor? Ma már tudjuk: felejthetetlen. Petőfi büszke volt kiképzőtiszti beosztására. Később maga kérte, hogy Bem mellé kerülhessen. A tábornok tudta, ki a segédtisztje, akire vigyázni kell és akire meg is próbált vigyázni. Sokszor küldte futárként távol a csatatértől. Ha személyesen nem is, másként azért mégis jelen volt a költő – szinte mindenhol. Gyakran megtörtént, hogy a katonák Petőfi verseit zengve mentek a csatába!

 A másik szerző, dr. Kedves Gyula alezredes, hadtörténész, arra is rávilágított: a könyv összeállításakor a kutató elődök munkájára is alapoztak. Mint ahogy a templomokat is 2- 300 évig építették, így jött létre ez a könyv is. Voltak viszont, akik a legújabb eredményeiket osztották meg a szerzőkkel. Ez az egyik legfontosabb értéke ennek a munkának. Így sikerült lehántani a sallangot, a jó- vagy rosszindulatból keletkezett legendákat. Így állhat elénk az ember, aki ugyan csapnivalóan rossz tiszt, de kiváló, pótolhatatlan „honvéd-arc" volt. Aki a maga helyén nagyszerűt alkotott a hadseregben is.

Kedves Gyula – Ratzky Rita A csataterek Petőfije ISBN 963961462-9 Timp Kiadó 2009 Knerr Nyomda Gyoma