Révay András: Az impresszionizmus sodrában

A KOGART Ház három emeletén a következő négy hónapban mintegy félszáz nagy magyar festő százharminchat munkája látható. A válogatás a magyar plein-air festészet csúcsteljesítményeit mutatja be. A téma ilyen igényű feldolgozása mindeddig példa nélkül áll Magyarországon.

A KOGART Ház három emeletén a következő négy hónapban mintegy félszáz nagy magyar festő százharminchat munkája látható. A válogatás a magyar plein-air festészet csúcsteljesítményeit mutatja be. A téma ilyen igényű feldolgozása mindeddig példa nélkül áll Magyarországon.

Régóta tervezték ezt a kiállítást – mondta el a bemutató alkalmával Fertőszögi Péter művészettörténész, a KOGART Barátai Művészeti Alapítvány kuratóriumának elnöke. A házban rendezett kiállításoknál mindig törekedtek arra, hogy egy fejlődési ívet mutassanak be, a kezdetektől az elágazásokig. Így van ez a magyar impresszionistákkal is. A kiállítás a 19. század és a 20. század első évtizedének azokat a hazai törekvéseit öleli fel, amelyek kapcsolatba hozhatók a Franciaországból kiinduló impresszionista és plein-air festészettel. A válogatás teljes egészében végigköveti az egyik legizgalmasabb festészeti korszak magyarországi fejlődésének ívét.

A lehetőségekhez képest a főműveket igyekeztek a közönség elé tárni. Ausztriából, Németországból és az Egyesült Államokból is érkeztek alkotások, közülük kiemelkedő jelentőségű az amerikai Salgó gyűjteményből kölcsönzött két kép, Munkácsy Szénarakása és Szinyei Merse Pál Anya és gyermekei I. című képe. Ez utóbbi festmény most először látható Magyarországon.  A válogatás a magyar plein-air festészet csúcsteljesítményeinek segítségével mutatja be a korszakot, és benne egyik kiemelkedő alakját, Szinyei Merse Pált, aki a nagy franciákkal párhuzamosan teremtette meg a hazai impresszionista stílust.

 Ehhez a körhöz kapcsolódnak az ún. barbizoniak: Mészöly Géza, Paál László és Munkácsy Mihály. Az irányzat másik fontos csomópontja a negyed századdal későbbi nagybányai művésztelep, élén Ferenczy Károllyal. Melléjük sorakoznak fel a kisebb mesterek, illetve az impresszionizmus különböző oldalágai; Vaszary János, Koszta József, Rippl-Rónai József és az ún. pointilisták. Az impresszionizmus jelenleg világszerte az érdeklődés homlokterében áll és kutatási is egyre fejlődik. A szó hallatán először mindenki a nagy francia festőkre gondol, most viszont láthatjuk, hogy Magyarországon is volt ilyen stílusú rangos alkotócsoport, mely sajátosan magyar hagyományokat követ. Ez a kiállítás ebből a szempontból is hiánypótló.

A kiállítás vezető kurátora Szinyei Merse Anna, művészettörténész kihangsúlyozta: a cím ugyan nem a magyar impresszionizmusról beszél, de a képek mégis bizonyítják, hogy a franciák mellett a legerősebb és legváltozatosabb anyag mégis a magyaroké ebből a korból. Érdekessége, hogy az előzményeket is bemutatja: felsorakoztatja Barabás Miklós, id. Markó Károly vagy Kovács Mihály, Ligeti Antal és Telepy Károly napsütötte tájképeit, és betekintést nyújt az ún. szolnoki festészetbe is (Deák-Ébner Lajos, Bihari Sándor, Fényes Adolf).

 A Ház harmadik emeletén a magyar pointilistáknak a Nagybányai Művésztelepen született képei kaptak helyet. A Magyar Nemzeti Galéria ötven képet adott kölcsön erre a kiállításra, közöttük főműveket is. Magángyűjteményekből is valóságos kincsek kerültek elő, vannak csendéletek, mediterrán útiképek, tehát a műfajok is roppant változatosak. A kiállítás alkalmából a KOGART egy 220 oldalas reprezentatív katalógust ad ki Szinyei Merse Anna tanulmányával, negyvenkét szöveg közötti képpel, valamint a teljes kiállítási anyag (136 alkotás) reprodukciójával és válogatott bibliográfiával.

 A kiállításhoz kapcsolódóan a KOGART Oktatási Centrum négy előadásból álló sorozatot indít a magyar festészet plein-air és impresszionista törekvéseiről, a KOGART Baráti Kör pedig kerekasztal beszélgetést szervez a témában neves szakértők és művészettörténészek részvételével – jelentette be Szabó László, a Centrum igazgatója. Bemutatják, hogy az impresszionizmus – a képzőművészet határain túllépve – hogyan hatott más művészetekre is. Elsősorban a magyarországi fejleményekről lesz szó, de szóba kerülnek majd a nemzetközi művészeti összefüggések is, irodalomban, zenében.

Május utolsó hétvégéjére terveznek egy párizsi kirándulást is, hogy a magyar impresszionizmus remekeit az érdeklődők összevethessék a nagy elődök és kortársak műveivel. A programokról bővebb tájékoztatás a http://www.kogart.hu/ oldalon található. A kiállítás Budapesten augusztus 2-ig tart nyitva.