Révay András: Az olvasók kérték

Akár úgy is hirdethetné új sorozatát a Kossuth kiadó, hogy „az olvasók kérték, a Kossuth teljesíti" – merthogy pontosan ez az igazság. Az előző sorozat sikere és a számtalan olvasói kérés hatására a kiadó megjelenteti „A magyar festészet mesterei" sorozat második részét.

Akár úgy is hirdethetné új sorozatát a Kossuth kiadó, hogy „az olvasók kérték, a Kossuth teljesíti" – merthogy pontosan ez az igazság. Az előző sorozat sikere és a számtalan olvasói kérés hatására a kiadó megjelenteti „A magyar festészet mesterei" sorozat második részét.

Az új sorozat bemutatóját a magyar történelmi festészet egyik ikonikus képe előtt tartották a Magyar Nemzeti Galériában. Ez a 27. sorozat, amit a kiadói csoportunk indít – vallotta be Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó Zrt. elnök-vezérigazgatója – és az elődjének egészen megdöbbentő volt a fogadtatása. Előfordult, hogy egyszerre öt sorozatot rendelt meg egy vidéki olvasó, az öt unokája számára. Egy másik faluból pedig levélben számoltak be arról, hogy amikor megérkezik a sorozat egy-egy tagja, az idős nénik összeülnek, végiglapozzák a kötetet és megbeszélik a látottakat. Annyi rendelés érkezett, hogy a kezdetben 18 kötetesre tervezett sorozatot már menet közben 26 kötetesre bővítették. Ez volt a kiadó történetének egyik legnagyobb sikere.

Ezen az új sorozaton körülbelül hatvan – hetven ember fog dolgozni és az első résznél már megszokott színvonalon ismertetik a festők munkásságát. Az sem véletlen, hogy a bemutatóra éppen Madarász Viktor képe előtt került sor. Ő a XIX. század második felének egyik legragyogóbb képzeletű és legtehetségesebb festője volt. Sajátos, egyéni látásmódjával a magyar történelem legérzékletesebb képeit alkotta meg, talán azért mert a témában óriási olvasottságra is tett szert. Ebből adódhat, hogy festészetében a történelem olykor az irodalmi fikcióval is keveredik. A Hunyadi László siratása áhítatot kelt, de egyben nyugtalanító is. A drámai fényhatás alkalmazását Madarász a francia festészetből leste el, Magyarországon erre korábban nemigen volt példa.

Egyszer talán még arra is sor kerülhet, hogy szobrászok is bekerüljenek egy ilyen sorozatba – osztotta meg a hallgatósággal egyik vágyát Szűcs György, a Magyar Nemzeti Galéria tudományos főigazgató-helyettese, a sorozat főszerkesztője. Sajnos a szobrok iránt a közönség érdeklődése még csekély, nem volna elegendő vásárló. Ugyanakkor a Galériának az is feladata – mondta, hogy közreműködjön egy fontos cél elérésében: minél több emberhez és minél hozzáférhetőbb módon jelenjenek meg értékes képzőművészeti alkotások. Így olyanok is láthatják, akik Budapestre talán nehezebben jutnak el. Az egyes festők ismertetésére olyan embereket kértek fel, akiknek ebben már nagy a tapasztalatuk. Akik képesek rá, hogy egy pályakép lényegét lendületesen, érdekesen ábrázolják.

A második rész segítségével a kortárs magyar művészethez szeretnénk eljutni – emelte ki Rappai Zsuzsa, a sorozat vezető szerkesztője. Ugyanakkor az előző rész adósságait is törleszteni igyekeztek, hiszen abból olyan nagyságok maradtak ki, mint például a mostani, bevezető kötetben tárgyalt Madarász Viktor. A többi helyet a modern magyar művészet legjelesebb képviselői kapták. Sorban napvilágot látnak majd Fényes Adolf, Hollósy Simon, Koszta József, Berény Róbert, Czigány Dezső, Mészöly Géza Tihanyi Lajos, Nemes Lampérth József, Márffy Ödön, Kernstok Károly, Perlrott-Csaba Vilmos, Kmetty János, Dési Huber István, Kádár Béla, Mattis-Teutsch János, Scheiber Hugó Amos Imre, Bálint Endre és Victor Vasarely munkásságáról szóló kötetek.

Az új sorozat tagjai nemcsak tipográfiájukban és látványukban nagyszerűek, ugyanakkor illeszkednek a régi sorozathoz, de átláthatóbb, világosabb, finomabb a megjelenésük. A kötetek összeállításakor – a szakemberek legnagyobb örömére – friss kutatási eredmények, eddig lappangó képek is előkerültek. Az előző sorozatnak 8300 előfizetője volt és hozzá még hétezer példány a boltokban talált gazdára. Ez elképesztő siker, ma ugyanis 5000 eladott példány már komoly eredménynek számít. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a kiadó egyetlen fillér támogatást sem kapott hozzá! A támogatás hiánya az oka annak is, hogy a kötetek idegen nyelven történő megjelentetéséről álmodni sem lehet, pedig országunk kincseinek bemutatása igen fontos volna a „külföld"előtt.

Az elegáns, keménytáblás kötetekben megcsodálhatjuk festészetünk nagyjainak kiemelkedő műveit. Az érdekes leírásokban részletesen olvashatunk a festmények keletkezésének körülményeiről, történetéről és megismerhetjük az alkotók sokszor kalandos életútjának jelentősebb állomásait, eseményeit. Aki összegyűjti az exkluzív új kollekciót, újabb 1000 híres magyar festményből álló „házi képgalériát" tudhat magáénak. Bármikor előveheti a kedvenc festőiről szóló köteteket, és fellapozva őket újból és újból megcsodálhatja remekműveiket. Az új kollekció első kötetének borítóján Madarász Viktor Zrínyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönben című festményének részlete látható. A sorozatról a kiadó honlapján tájékozódhatnak az érdeklődők:

http://www.kossuth.hu/adatlap/konw/3161 /a-magvar-festeszet-mesterei-ii-sorozat-elofizetes-2-20-k

A kötetek szöveganyaga letölthető, a képekre más jogi előírások vonatkoznak és ezek megnehezítik a közreadásukat.