Révay András: Öt békés forradalom
6 perc olvasás
Magyar újságírók egy kis csoportját személyes találkozón fogadta Ecuador budapesti nagykövete. A találkozó célja a latin-amerikai államban lezajló jelentős változások ismertetése volt.
Magyar újságírók egy kis csoportját személyes találkozón fogadta Ecuador budapesti nagykövete. A találkozó célja a latin-amerikai államban lezajló jelentős változások ismertetése volt.
Az egyenlítői országról keveset tudunk, a magyar diplomácia színpadán is a háttérbe szorult. Az is igaz, hogy a két ország lakói kölcsönösen kevéssé ismerik egymást – állapította meg a beszélgetés elején őexcelenciája, Jaime Barberis, az Ecuadori Köztársaság nagykövete. Idehaza az ország nevével többnyire csak a banánfürtökön találkozhatunk. Ecuador ugyanis a világ legnagyobb banánexportőre. Jelentősége viszont ennél lényegesen nagyobb, különösen, ha figyelembe vesszük a térségben lezajló államközi integrációs folyamatokat, melyek között nem egyben vezető szerepet játszik.
A februárban megtartott választásokat ismét az eddigi elnök, Rafael Correa nyerte. Az eredmények azt mutatják, hogy Ecuadorban „polgári forradalom" néven megerősödtek a progresszív folyamatok. A cél a társadalom átalakítása úgy, hogy abban a társadalom lehető legszélesebb rétege részt is vegyen. A legfelső vezetőségben – arrafelé szokatlan módon – három nő is helyet kapott. Átrendeződik az irányítás; kisebb szerepet adnak a döntéshozóknak és többet azoknak, akik napi másfél dollárból kénytelenek megélni. A korábbi kormányok idején nem lehetett tudni, hová kerültek a hatalmas olajbevételek. Most kulturális, egészségügyi, oktatási célokat szolgálnak. A lakosság nyolcvan százalékának életében olyan mértékű javulás mutatkozott már a közelmúltban, melyre korábban példa nem volt. Az elnöki program öt békés, de nagyon mély átalakulást eredményező forradalmat tartalmaz: alkotmányos forradalom, átláthatóságot és demokráciát elősegítő folyamat, termelési és földművelési rendszert megújító gazdasági forradalom, a társadalom szerkezetét módosító forradalom, valamint a méltóság, önrendelkezés és integráció forradalma.
Megkérdezték az ecuadori lakosságot, akar-e új alkotmányt? Életre hívtak egy bizottságot, mely elkészítette a tervezetet, amiről utána konzultációt írtak ki. Az alkotmányba például kecsua nyelven bekerült a „jó élet" megteremtésének igénye is. Ez az alkotmány meghatározza az ország külpolitikáját, melynek alapelvei között a béke, az együttműködés, az emberi jogok tiszteletben tartása vezető helyen szerepel. Előtérbe került az Andok-régió, Dél-Amerika és Latin-Amerika politikai, kulturális és gazdasági integrációjának ösztönzése. „Multipoláris" világrend kialakítását célozza. Demokratikus nemzetközi szervezetet szeretne, melyben arányosabb a tagországok részvétele. Olyan gazdasági rendszer megteremtését kívánja, melynek nemcsak a nyereség a célja, hanem az igazságosság és a szolidaritás! Az integrációban hangsúlyt kap a jogharmonizáció és a természeti kincsek fenntartható, közös kezelése, a kulturális sokszínűség védelme – végső soron a latin-amerikai állampolgárság létrejöttének elősegítése! Mindezek érdekében Ecuador több nemzetközi szervezet létrehozásában is fontos szerepet játszik. Ilyen a 2010-ben megalakult CELAC, 33 latin-amerikai és karibi állam közössége, a működését 2011-ben megkezdett UNASUR, a Dél-amerikai Nemzetek Uniója vagy az ALBA-TCP Bolivári Szövetség a Mi Amerikánk Népeiért.
Az ecuadoriak gondolkodását jól jellemzi zászlójuk és címerük filozófiája. A lobogó sárga színe a napsütést, a gabonát, a gazdagságot jelképezi, a kék, az eget, a tengert és a folyókat, a vörös pedig a szabadságért és igazságért küzdő hazafiak vérét jeleníti meg. A havas hegycsúcs és a folyó az ország belső vidékeinek és a partvidéknek a kapcsolatát szimbolizálja; a hajó az első dél-amerikai gőzhajót idézi. A címerben a nap a szabadság szimbóluma, a zodiákus jelek pedig a márciustól júniusig tartó 1845-ös forradalom négy emlékezetes hónapjára utalnak. A kiterjesztett szárnyú kondorkeselyű az erőt és a bátorságot, a római korból ismert vesszőnyaláb pedig a köztársaság szuverenitását jelzi. A lándzsákra kötött zászlók arra emlékeztetnek, hogy a hazát olykor fegyverrel is meg kell védeni.
Ecuador nemcsak olajkincse okán gazdag ország. Bővelkedik természeti szépségekben is. Összesen huszonegy nemzeti parkja van, közülük kettő a természeti világörökség része. Rendkívül érdekes az a felfogás, ahogyan a természeti és a gazdasági értékek viszonyát kezelik. A Yasuni Nemzeti Park területén – melyet az UNESCO már korábban a Világ Bioszféra Rezervátumának nyilvánított – óriási olajtartalékot találtak. Az ország kormánya elindított egy kezdeményezést, mely szerint a nemzetközi közösség 3600 millió USD értékű hozzájárulás ad annak érdekében, hogy az olajat ne tárják fel. Ez az összeg a fele annak, amit az olaj eladásáért kapnának és a védett terület konzerválást szolgálja. A fel nem használt olaj járulékos haszna még, hogy 407 millió tonna széndioxid sem kerül a légtérbe.
A két különösen fontos nemzeti park egyike a 19 szigetből álló Galapagos szigetek csoportja. Erről a területről minden iskolában tanítják, hogy főleg az 1835-ben itt végzett kutatómunka késztette Darwint az evolúciós elmélet kidolgozására. Az óriásteknősök, a medvefókák, a leguánok, a madárkülönlegességek napjainkban is turisták tömegét vonzzák a szigetekre, akik különböző tanösvényeken ismerkedhetnek meg a hely sajátos növény- és állatvilágával. Számos különleges faj csak itt él, ráadásul az egyes szigeteken egymástól eltérő változatban. Némelyik szigeten egyáltalán nem él ember, így a természeti környezet évszázadok óta szinte háborítatlan.
Az ecuadori kultúra az őslakó indiánok és a hódító spanyolok hagyományait ötvözi, egyes területeken napjainkig őrzi. Odahaza ügyelnek arra, hogy a közösségen belül megőrizzék a változatosságot. A budapesti nagykövetség sokat tesz annak érdekében, hogy minél több részletét tegye ismertté nálunk is. Számos rendezvényt szerveznek együttműködve a Cervantes Intézettel. A népi kultúra lényeges eleme a tánc, ezért a közeljövőben táncművészt is meghívnak Magyarországra a különleges táncok bemutatása céljából. Ugyancsak fontos része a kultúrának az eltérő népcsoportok gasztronómiája, ez az országban a tengerszint feletti magasságtól függően igen széles változatosságot mutat. A sajnos még kevés számban odalátogató magyar turisták szívesen kóstolják ezeket az ételeket és igen kellemes tapasztalatokról számolnak be.
