Révay András: Pezseg a művészeti élet – Koreában
4 perc olvasás
Egyedülálló koreai kortárs művészeti kiállítás nyílik 2013. április 30-tól a budapesti Koreai Kulturális Központban. A Koreai Kortárs Művészetek Nemzeti Múzeumának Művészeti Stúdiójával közreműködve – Lánchíd egy kicsit másképp címmel – kilenc koreai művész alkotásai tekinthetők meg június 28-ig. Az eseményhez szakmai workshop és a Sum koreai zenei együttes fellépése is kapcsolódik.
Egyedülálló koreai kortárs művészeti kiállítás nyílik 2013. április 30-tól a budapesti Koreai Kulturális Központban. A Koreai Kortárs Művészetek Nemzeti Múzeumának Művészeti Stúdiójával közreműködve – Lánchíd egy kicsit másképp címmel – kilenc koreai művész alkotásai tekinthetők meg június 28-ig. Az eseményhez szakmai workshop és a Sum koreai zenei együttes fellépése is kapcsolódik.
A kiállítás ugyan még csak előkészületi állapotban van, de a sajtó számra már megtartottak egy bemutatót, ahol dr. Erőss István tanszékvezető egyetemi docens érdekes jelenségre hívta fel a figyelmet. Az ázsiai művészek komoly gondja, hogy megtalálják az egyensúlyt a több ezer éves kultúra kódjai és az európai közönség által még befogadható egyéni íz között. Nekik nem céljuk a „nyugati" kultúra formanyelvének átvétele, mert a dekódolási probléma már odahaza a generációk között, valamint a városiak és a falusiak között is megmutatkozik. Finom különbséget tesznek az „én generációm" és a „mi generációnk" között. Dél-Korea történelme szorosan összefonódik Japán és Kína történelmével, ezért nyugati szemmel nézve vallási és kulturális háttere is nagyban hasonlít azokéra.
Az ország számtalan konfliktussal terhelt 20. századi történelme a század közepétől kezdődően, korábban nem tapasztalt gazdasági fellendülést hozott, ami a nyolcvanas évek végére kiegyensúlyozott társadalmat eredményezett politikai és gazdasági téren egyaránt. A robbanásszerű fejlődés következtében a városlakók a fogyasztói társadalom mindennapjait élik, az eldugott falvakban azonban még a harmadik világra jellemző közösségi életforma is honos. Mindeközben a kultúrpolitika is mindent megtett azért, hogy az ország gazdasági nagyhatalomként a nemzetközi művészeti színtéren is méltó helyet vívjon ki. A nagyobb városokban sorra épülnek állami finanszírozású kortárs művészeti múzeumok, de a magántőke is felfedezte magának a területet, színvonalas magángyűjteményeket hozva létre. Korea az elmúlt években egyre nagyobb jelentőségre szert tevő ázsiai biennálék szervezésében is fontos szerepet játszik.
A Koreai Kortárs Művészetek Nemzeti Múzeumának programigazgatója, Choi Seung Hyun elmondta, hogy a múzeum Művészeti Stúdiója minden évben alkotóházi ösztöndíj programot hirdet, amely a Koreát képviselő művészek munkásságát támogatja és kreatív teret biztosít számukra. A Művészeti Stúdió célja a művészek cseréjén keresztül egy szélesebb hazai és nemzetközi hálózat kialakítása. Ennek a keretében jött kilenc művész két hétre Budapestre és az ő itt készült műveikből láthatunk majd a kiállításon. A programon résztvevők folyton új ihlet után kutatnak.
A Lánchíd – egy kicsit másképp című kiállítás elnevezését a Széchenyi lánchíd ihlette azzal a reménnyel, hogy az 1849-ben elkészült hídhoz hasonlóan – amely összekötötte Budát és Pestet – ez a kiállítás is megalapozza a kultúra és a művészetek cseréjét, és hidat képez Korea és Magyarország között. New York, London és Sydney után a budapesti kiállítás a Nemzeti Művészeti Stúdió negyedik törekvése arra, hogy együttműködjön a világ különböző országaiban található Koreai Kulturális Központokkal. A Lánchíd – egy kicsit másképp című kiállításon résztvevő művészek olyan munkákat mutatnak be, amelyek az emberek és a társadalom közötti kapcsolat alapvető kérdéseit kutatják és feszegetik, valamint a létezés alapvető gyökerének mélyére hatolnak. A kiállítás célkitűzése az, hogy az „összekeverés" és a „vegyítés" helyett a „megértés" és az „együttműködés" uralkodjon, ezáltal teremtve értéket mindkét ország számára, és megtéve az első lépést egy szorosabb kapcsolat kialakítására.
