Révay András: Szép Heléna keresése

Méretét tekintve kicsi, de figyelemre méltó újdonsággal lepte meg olvasóit a Kossuth Kiadói Csoport tagja, a Noran Libro. Márton László könyve, a „Koestler asszonyai", érdekes olvasmányt ígér.

Méretét tekintve kicsi, de figyelemre méltó újdonsággal lepte meg olvasóit a Kossuth Kiadói Csoport tagja, a Noran Libro. Márton László könyve, a „Koestler asszonyai", érdekes olvasmányt ígér.

Nézegetve az újdonságokat a könyvesboltok kirakataiban, könnyű felismerni: mostanában egyre nagyobb érdeklődés fordul nevezetes emberek hölgyismerősei, azok történetei iránt. Igaz, a szerző, Márton László, ezzel csak részben ért egyet. Véleménye szerint ez az érdeklődés úgy két és fél, háromezer éve egyfolytában tart. Korábban császárok, hadvezérek hasonló ügyeiről szólt a krónika, most egy kicsit másokra is kiterjedt, de az érdeklődés egyáltalán nem új. A Noran Kiadó egy sorozatot indított, az első Sárközy Mátyás könyve volt nagyapjáról, Molnár Ferencről és öt asszonyáról. „Én túlteljesítettem a feladatot" – erősítette meg Márton László, mert ebben a könyvben Koestler tizenöt asszonyáról van szó, de leírom azt is, hogy Don Juan-hoz hasonlóan akár ezernél több is lehet a szám. „Személyesen ismertem őt, róla írva csak hiteles információkat használok, elsősorban tőle, magától. Neki öt életrajzi könyve van, ebből kettő a szabályosan vett önéletrajz, de írt spanyolországi éveiről, a franciaországi internáló táborokban eltöltött időről. Felhasználom azokat a könyveket is, amiket róla, mások írtak – többek között felesége levelezését – de mindig jelzem, ki és mit mondott."

Amíg Koestler élt, Magyarországon a nevét sem volt szabad leírni. Az utolsó húsz évben viszont már fontos szerzőnek számított. Majdnem minden műve megjelent magyarul, olyan személyiség lett, aki érdekli az olvasókat. A nőkhöz fűződő kapcsolatairól szóló könyv megírásában az volt az elsődleges cél, hogy a huszadik század egy jelentős alkotójának a műveit segítse megérteni. Koestler ugyanis nem csupán bevallja valóságos kalandjait, de elméletet, ideológiát fon köréjük. „A legtöbb férfi ösztönösen a promiszkuitásra hajlik; hogy mennyire, az lényegében csak az ösztön hajtóerejétől és az ösztönző célok jellegétől függ"- írja egy helyen. Nem kíméletesebb a nőkkel sem, amikor megkérdezi: „Melyik asszony tudna ellenállni egy kiguvadt szempárnak, melyben a saját arca Szép Heléna képmásaként tükröződik vissza?"

Márton László kiválaszt néhány nőt a feltehető több százból, minden bizonnyal olyanokat, akik valamilyen szempontból meghatározó szerepet játszottak. Az első természetesen nem is lehet más, mint az anya, Adele. Koestler túlzottan szerető, majd gyorsan távolodó, önző, kedélybeteg asszonynak festi le, de mikor már híres íróvá vált, támogatta, anyagilag gondoskodott róla. Artúr Koestler sokáig kommunista volt, 1932-33-ban tanulmányúton járt a Szovjetunióban, hogy könyvet írjon azt első ötéves tervről. Beismeri, hogy dolgozott a GPU-nak is, fel is jelentette ekkor megismert alkalmi barátnőjét, Nagyezsdát. Első feleségével a házasságuk oka az útlevelekkel kapcsolatos probléma volt. Dorothée Ascher, német állampolgárságú zsidó kommunista, 1935-ben már nem térhetett vissza Németországba. A szabad szerelem és a kötetlen férfi – nő kapcsolat híveiként mindketten idegenkedtek a házasság intézményétől, de Svájcban a rendőrség rendszeresen ellenőrzött minden ott élő külföldit. Útlevele lejártakor a házasság mentőöv volt a nő számára. Akkor még egyikük sem láthatta előre, hogy a sors alkalmat tartogat a viszonzásra. Amikor Koestlert Spanyolországban Franco-ék letartóztatják és halálra ítélik, az akkor már Londonban élő Dorothée menti meg az életét.

A fordulatos történetek így folytatódnak asszonyról – asszonyra, egyik sem marad ki azok közül, akik az ágyon kívül is szert tettek valamilyen jelentőségre vagy akiknek a sorsát Koestler befolyásolta. A második feleség, Mamaine és a harmadik, az utolsó, Cynthia mellett szerepet kap még Daphne Hardy, aki feleség ugyan nem, de szinte alkotótárs lesz az író életében és belép a sorba Simone de Beauvoir, aki önéletírásában és regényében is kíméletlen képét adja egyéjszakás kalandjuknak. Koestler párhuzamosan két-három viszonyt is folytatott, a kalandok néha drámai módon félbeszakadtak, majd felelevenedtek. Szerelmei, szeretői, szeretkezései is eltértek a hétköznapitól. Önleleplező, önkínzó nyíltsággal mondta ki azt, amiről az ő korában hallgatni illett. Márton László jó szemmel válogatott a lehetőségek között, segítségével betekintést kapunk egy újkori Don Juan életébe.