Révay András: Szüretre készülünk
5 perc olvasás
Szellemi értékek szüretét kínálja a szeptember 18-án kezdődő „Kulturális örökség napjai" című rendezvénysorozat. Olyan kapuk nyílnak meg szerte az országban, melyeken máskor nem léphetnénk be.
Szellemi értékek szüretét kínálja a szeptember 18-án kezdődő „Kulturális örökség napjai" című rendezvénysorozat. Olyan kapuk nyílnak meg szerte az országban, melyeken máskor nem léphetnénk be.
A rendezvénysorozatot bemutató tájékoztató helyszínének kiválasztása – a „Párbeszéd Háza" a jezsuiták budapesti székháza – sem volt véletlen, hiszen a magyar jezsuita rendtartomány most ünnepli századik évfordulóját annak, hogy függetlenné vált az osztrák provinciától. Amint azt Vértesaljai László atya elmondta, a kultúra a legnagyobb közös nevező. Nem lehet sem jobb- sem baloldali. A kultúra képes arra, hogy embereket egymás mellé ültessen és ha ők ezt megteszik az már önmagában véve sem jelentéktelen dolog.
Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke szerint a nyári nagy rendezvények lezáró eseménye páratlan lehetőségeket kínál. A nyitott műemlékek napjának gondolata 1984-ben született meg Franciaországban: tárják ki a kapuikat olyan épületek is amelyek egyáltalán nem vagy csak korlátozottan látogathatók. Az Európa Tanács 1991-ben hívta fel az országok figyelmét, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez, melyet 1999-től az Európai Unió is saját programjának tekint. Az örökségnapokat ma már negyvenkilenc országban rendezik meg. Magyarországon 1999 óta az Országos Műemlékvédelmi Hivatal, illetve 2002-től jogutóda, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szervezi. Az idén az országban nyolcszáznál több helyszínt látogathatunk meg. A Szakrális Művészetek Hete (szept. 19-27.) keretében megnyílnak a szakrális épületek és olyankor, amikor nincs liturgia, fogadják azokat a látogatókat is, akik máskor talán soha nem mennének oda.
A kulturális turizmus és az örökségvédelem ezer szállal kapcsolódik – hangsúlyozta dr. Niklai Ákos, a Magyar Turizmus Zrt. elnöke. Idén mi a kulturális turizmus évét szerveztük meg, hogy az országban fellelhető értékekhez látogassanak el a turisták is. Meglepve tapasztalhatjuk, hány külföldi nézi, fényképezi a felújított épületeinket. A Magyar Turizmus Zrt. szorosan együttműködik a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal. Részletes programajánlóban kínálják a látnivalókhoz vezető különféle útvonalakat. Rádió- és TV-műsorok egész sorával igyekeznek felhívni a figyelmet erre a kitűnő lehetőségre.
Rubovszky Rita igazgató a Hungarofest Kht. kutatásaival kapcsolatban arról számolt be: az egyik legérdekesebb eredményük szerint a magyar embernek a kultúra a műemlékekkel, templomokkal, múzeumokkal, tehát épületekkel jelent egyet. Ezek jutnak eszébe először. Ugyanakkor inkább fesztiválokra járnak és nem ilyen épületekbe. Tavaly kétszázezer ember vett részt az örökségnapokon és ez már jelentős eredmény. Azt mutatja: legalább részben sikerült változtatni a „kultúra" fogalmán. Most már a passzív közönségből közösség létrehozása a cél. Az emberek tegyék életük részévé ezt a fajta kultúrát is!
A Magyar Népművelők Egyesületének elnöke, Sajó Attila bejelentette: több, mint száz közművelődési intézményben elhangzik majd egy Kazinczy idézet, hiszen a Magyar Nyelv Évét is ünnepeljük az idén. Az ország minden településén van valamilyen művelődési központ és ezek ott a leglátogatottabb helyszínek közé tartoznak. Felújításuk évek óta folyamatosan zajlik és – ennek eredményeként – többségük valódi tér-élményt is nyújt ma már. A megújuló közösségi terek elősegítik egy megújuló társadalom létrejöttét is.
Mi köze a magyar villamosiparnak a kultúrához – tette fel a kérdést Kovács Krisztina, a MAVIR Zrt. kommunikációs vezetője. Tavaly a rendezvény két napján ezernél is többen keresték fel központi épületüket. Az idén hatvan éves az egységes villamosenergia rendszer és ez ünnep a vállalatnak is. A látogatók pontos képet kaphatnak arról, hogyan tükröződik a mindennapi élet az energiafelhasználásban. Ez nagyon látványos és egyben izgalmas jelenség. Most szeretnének még több érdeklődőt fogadni, ezért a máskor nem látogatható Gödi Alállomáshoz, rendszeres időközökben induló buszokkal viszik majd ki a vendégeket.
A rendezvénynek Pécs életében több szempontból is különös jelentősége van. A Pécsi Püspökséget 1009. augusztus 23-án alapították. Ez az egyetlen püspökségünk melynek ilyen pontosan ismerjük alapítási dátumát – emelte ki Ruzsa Csaba, a „Pécs 2010" ügyvezető igazgatója. Az Örökségnapok rendezvénysorozata jól kapcsolódik ehhez az évfordulóhoz és a város jövő évi programjaihoz is az Európa Kulturális Fővárosa cím birtokosaként. Most számtalan helyszín kínál érdekességeket, közülük példának elég kettőt kiválasztani. A látogatók két – vezetővel kísért – sétaúton ismerkedhetnek meg a barokk kori Pécs szakrális tereivel és tárgyaival, illetve a török kori Pécs emlékeivel.
Az országos rendezvénysorozat teljes programjából különös figyelmet érdemel szeptember 19-én a Templomok Éjszakája. Ekkor Budapesten 12 templomban, ezen kívül Szolnokon, Kozárdon és Nyírtasson lesz a templomokban különleges rendezvény, előadás, koncert, művészettörténeti áttekintés.
