RIPPL-RÓNAITÓL VAJDÁIG — Modern magyar rajzok a Gombosi-gyűjteményből: 1900-1945-ig
5 perc olvasás
A Magyar Nemzeti Galéria C épületének I. emeleti Grafikai kabinetjében 2017. március 19-ig láthatjuk a Gombosi György (Bp., 1904 – Auschwitz, 1944) művészettörténész két világháború közötti gyűjteményének 77 darabját. A Galéria tulajdonában lévő 20. század első felében alkotóktól származó képek eddig részben Bedő Rudolf és Radnai Béla gyűjteményéből kerültek ki, Frankl Sándor kollekcióját egészében sikerült megvenni, most pedig Gombosi György felesége és lánya adta el az értékes rajzokat a Nemzeti Galériának. Ezt az anyagot (125 darab) 2016-ban vásárolta meg az MNG – sok millió forintért. A most kiállított Rippl-Rónatól Vajdáig című rajzgyűjteményt Szücs György, tudományos főigazgató-helyettes nyitotta meg, majd Zsákovics Ferenc művészettörténész tartott érdekes tárlatvezetést.
A Magyar Nemzeti Galéria C épületének I. emeleti Grafikai kabinetjében 2017. március 19-ig láthatjuk a Gombosi György (Bp., 1904 – Auschwitz, 1944) művészettörténész két világháború közötti gyűjteményének 77 darabját. A Galéria tulajdonában lévő 20. század első felében alkotóktól származó képek eddig részben Bedő Rudolf és Radnai Béla gyűjteményéből kerültek ki, Frankl Sándor kollekcióját egészében sikerült megvenni, most pedig Gombosi György felesége és lánya adta el az értékes rajzokat a Nemzeti Galériának. Ezt az anyagot (125 darab) 2016-ban vásárolta meg az MNG – sok millió forintért. A most kiállított Rippl-Rónatól Vajdáig című rajzgyűjteményt Szücs György, tudományos főigazgató-helyettes nyitotta meg, majd Zsákovics Ferenc művészettörténész tartott érdekes tárlatvezetést.
Gombosi György a 20. századi művészettörténet-írás egyik legjelentősebb személyisége. 1926-ban szerzett bölcsészdoktori diplomát Berlinben, tanult Firenzébe és Budapesten. Állami ösztöndíjjal jutott Pármába, Nápolyba, Firenzébe és Rómába. 1930-32 között a Szépművészeti Múzeum gyakornokaként kutatásai elsősorban a középkori és reneszánsz itáliai művészetre irányultak. Működött az Ernst Múzeum szakértőjeként, az Est-lapoknál műkritikusként, publikációval nemzetközileg elismert tudós lett. 1934-ben házasságot kötött Beck Judit festőművésszel, Beck Ö. Fülöp szobrász lányával. Ettől fogva vált a kortárs művészek barátjává, támogatójává. Frankl Sándor könyvkötő pinceműhelyében (Papyrus Szalon) gyakran találkoztak a kor legjobbjai. Radnóti Miklós a verseit olvasta fel, megfordultak vázlataikkal szobrászok, grafikusok, festők. Itt szövődött plátói szerelem Beck Judit és Radnóti között – erről Gyarmati Fanni, a költő felesége is megemlékezett. Gombosi később elvált Beck Judittól, és a második párja Méhes Vera lett. Vásárlásaival az anyagi segítségre szoruló alkotók vagy örököseik helyzetén igyekezett javítani. Gyakran kapott rajzokat ajándékba is, amelyeket a művészek személyesen neki dedikáltak. Legjobb barátai között voltak: Rabinovszky Máriusz, Szentpál Olga, Fischer Miklós, Radnóti Miklós, Szerb Antal, Szegő Pál, Frankl Sándor, Ortutay Gyula, Kemény Zsuzsa, Dobrovits Aladár, Dömötör Tekla – csupa ismert személyiség, akik nyomot hagytak a magyar kultúrában.
Gombosi elsőként foglalkozott a kortárs magyar grafikával. Csak halála után, 1945-ben jelent meg az Új magyar rajzművészet: Rippl-Rónaitól a Nyolcakig című műve. Századik születésnapján, 2004-ben a Magyar Nemzeti Galéria 60 grafikát mutatott be a gyűjteményéből, bár a szakma már 1984-től tartja számon jelentős kollekcióként, miután Hoffmann Edith választott ki 88 művet a Szépművészeti Múzeum kiállítására.
Az 1934 és 1944 között alapított Gombosi-gyűjtemény számos darabja tartalmaz aktokat, portrékat, vázlatokat, előtanulmányokat – a témák és a technikák széles választékában. Több darabot őrzött meg a Beck-család tagjaitól: Beck Ö. Fülöp, Fémes Beck Vilmos, Beck András. Különösen kiemelkedő darabok Berény Róbert, Derkovits Gyula, Dési Huber István, Hincz Gyula, Kernstok Károly, Kmetty János, Perlrott Csaba Vilmos, Rippl-Rónai József, Uitz Béla, Ferenczy Béni, Bokros Birman Dezső, Medgyessy Ferenc, Vedres Márk, Bornemisza Géza, Vaszary János, Medveczky Jenő, Lehel Mária, Tihanyi Lajos munkái. A fiatalabbak közül: Csorba Géza, Gádor István, Mészáros László, Schaár Erzsébet, Vilt Tibor, Jándi Dávid, F. Antal Elemér alkotásait láthatjuk. Szerepelnek még Bernáth Aurél, Fenyő György, Pór Bertalan, Gráber Margit, Fényes Adolf, Czóbel Béla, Hatvany Lajos, Pátzay Pál, Vajda Lajos rajzai. A technikák között akadnak ceruza-, szén- és tusrajzok, krétával vagy diópáccal készített lapok. Genthon István művészettörténész csodálattal nyilatkozott akkoriban a gyűjteményről, akárcsak a Gresham-kör tagjai: Radnai Béla műgyűjtő, Bedő Rudolf nagybányai festékgyáros vagy Neményi Bertalan, az Egyesült Izzó jogtanácsosa, aki szintén neves gyűjtőnek számított. Szegő Pál újságíró kollekciója – remélhetőleg – egyszer a Nemzeti Galéria tulajdonába kerülhet. A II. világháború utáni rajzművészetről is érdemes volna könyvet kiadni.
Ezt a kiállítást nem szabad kihagyni!
DOBI ILDIKÓ
Kép: MNG