Sárkánymérés volt az Állatkertben.
6 perc olvasás
A dragonometria, vagyis a sárkánymérés egyáltalán nem csak a tudományos érdeklődésű mesebeli lovagok kiváltsága. Ilyen műveletet ugyanis rendszeresen végeznek a Fővárosi Állat- és Növénykertben is. A sárkánynak is nevezett komodói varánuszt ugyanis évente megmérik az állatkerti szakemberek, hogy gyarapodását nyomon lehessen követni.
A dragonometria, vagyis a sárkánymérés egyáltalán nem csak a tudományos érdeklődésű mesebeli lovagok kiváltsága. Ilyen műveletet ugyanis rendszeresen végeznek a Fővárosi Állat- és Növénykertben is. A sárkánynak is nevezett komodói varánuszt ugyanis évente megmérik az állatkerti szakemberek, hogy gyarapodását nyomon lehessen követni.
A Fővárosi Állat- és Növénykertben látható komodói varánusz , Irwin már 225 centiméter hosszú. Ez azt jelenti, hogy ha olimpikon lenne, lelógna az olimpiai faluban rendszeresített, 197 cm hosszúságú ágyról. A komodói sárkánynak is nevezett állatot szombaton mérték le az Állatkertben. Tavaly ilyenkor 191 cm volt Irwin hossza, vagyis egy év alatt 34 centiméternyit nőtt.
Irwin, a magyar főváros állatkertjében látható komodói varánusz 2007. január 15-én kelt ki a tojásból a Chesteri Állatkertben. 2008 áprilisában került Budapestre, éspedig az első Magyarországon látható komodói sárkányként, de akkor még az egy métert sem érte el a testhossza. Egy évvel ezelőtt, 2011 júliusában 191 cm hosszú volt, a most szombati mérés alkalmával pedig 225 cm-nek találták az állat teljes testhosszát az orra hegyétől a farka végéig. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt 34 centiméternyit nőtt, ami nagyjából hat milliméteres átlagos testhossz-gyarapodásnak felel meg hetente. A komodói varánuszok elvileg három méternél is hosszabbra nőhetnek, s ilyen fejlődési ütem mellett ezt a hosszt néhány éven belül Irwin is elérheti. Az igazsághoz azonban az is hozzá tartozik, hogy ezeknél az állatoknál az életkor előrehaladtával a testhossz növekedésének üteme csökken, és idővel inkább csak az állat tömege gyarapszik tovább.
Irwin növekedésének dokumentálása egyébként természettudományos szempontból is fontos, mivel egészen különleges egyedről van szó. Amikor ugyanis az állat kikelt a tojásból, testvéreivel együtt egy csapásra világhírűvé lett. Ez volt ugyanis az első ténylegesen dokumentált eset, amikor egy nőstény komodói varánusz anélkül rakott le termékeny tojásokat, hogy előzőleg hím állattal találkozott volna. Ez a faj ugyanis – a magasabb rendű gerincesek között egyedülálló módon – képes a szűznemzésre is az ivaros szaporodás mellett. A komodói sárkány ezen szaporodásbiológiai sajátosságát azonban csak Irwin és testvéreinek világra jövetelével sikerült kétséget kizáróan bizonyítani. A hír akkoriban az világsajtót bejárta.
A komodói varánusz (Varanus komodoensis) ragadozó állat, habár dögöt is gyakran eszik. Szinte minden lehetséges állat szerepel az étlapján: apró gerinctelenek, hüllők, madarak és madártojások, kisemlősök, majmok, vagy akár kisebb patások is, sőt, ennél a fajnál a kannibalizmus is előfordul. Még az emberek sincsenek tőle teljes biztonságban. Sok állat számára már a varánusz álkapcsainak szorítása is halálos lehet, de ezenfelül a harapása még mérgező is. A komodói sárkány szájüregében egyrészt méregtermelő mirigyek találhatóak, másrészt olyan baktériumok is nagy számban fordulnak elő az állat nyálában, amelyek a zsákmányállat vérébe jutva súlyos szepszist okoznak.
A sárkánymérés utáni napokban ismét meglátogattam Irwint, mert agyament gondolattal azt hittem megismer és fürgébben fog viselkedni. Hát … nagyot tévedtem! Szinte beleolvadva a környezetbe lapult, még a lélegzés mozgását sem láttam. Igaz nagyon meleg volt, de hát neki ez a természetes. Lusta egy állat, gondoltam hangosan, mire Hanga Zoltán az Állatkert szóvivője és az állatok kiváló ismerője megjegyezte, nem lusta ez, csak hova siessen, nincs miért. Milyen igaza volt. Körülettem mélán sétálgattak különböző szárnyasok, a sárkány szomszédjai a teknősök pedig csigatempóba játszadoztak szalmaszálakkal. Mintha megelevenedett volna a régi rajzfilmből a „jövök már" teknősfigura. Bármerre néztem, mindenütt szieszta, még a tigris is, mint egy doromboló cica, bágyadtan aludt. Nem volt más választásom, tehát vártam. És a türelem nemcsak rózsát termett, hanem sárkányfutkosást is. Nagyot produkált, hatalmas nyelvcsapásokkal körbeszaladta többször is az élőhelyét, megállt előttem, és ha nem lett volna közöttünk üveg, biztosan megkóstolt volna. Szerencsére békében váltunk el, ismét befeküdt mozdulatlan pózába. A nap sütött, mindkettőnknek melege volt, és azt hiszem ő jobban élvezte. De legalább sikerült néhány képet készítenem!
A komodói varánusz élőhelyének csúcsragadozója. Minden ehetőt elfogyaszt, de megelégszik dögökkel, és ha úgy hozza a sora, saját fajtársait is megeszi. A fiatal példányok az eleséggé válás ellen úgy védekeznek, hogy a fák lombjai közé másznak – amihez a felnőttek már túl nehezek – mindaddig, amíg elég nagyok nem lesznek ahhoz, hogy megvédjék magukat.
Elterjedése: Komodo, Rintja, Padar, Flores.
Amíg a többi varánuszféle hosszát 2/3 részben a farok, 1/3 részben a testhossz teszi ki, addig a komodói varánusznál ez az arány fele-fele. Erős, hosszú végtagjai, lábanként 5-5 kapaszkodásra kiválóan alkalmas karommal, egyenletesen vékonyodó farka és jókora élénksárga nyelve van, mell kiöltéskor azt a képzetet kelti, mintha láng csapna ki a szájából.
Főbb jellemzői: a testhossz 3m, tömege 100-165 kg, magányosan élő. Szaporodása 15-16 db tojás, kelési ideje 7-8 hónap, a veszélyeztetettsége sebezhető.
Meglehetősen későn, csak 1912-ben írta le a tudomány számára Peter A. Ouvens, a buitenzorgi (Jáva) botanikus kert vezetője. Ennek oka, hogy a Komodo melletti Sumbawa sziget kormányzója szigorúan zárt börtönszigetnek használta, ezért nem szereztek tudomást az ott élő sárkányokról, amit boeja daratként azaz szárazföldi krokodilként emlegettek a nagynéha odavetődő gyöngyhalászok.
Lantai József
