Saul Gyermekei Emlékprogram
5 perc olvasás
Az Oscar-, Golden Globe-, Bafta-, David Di Donatello-díjas, Cannes-i nagydíjas magyar film, a Saul fia alkotói, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárral együttműködve elindítják a Saul Gyermekei Emlékprogramot.
Auschwitz-Birkenau minden harmadik áldozata magyar állampolgárként halt meg.
A holokauszt során a nácik több mint félmillió magyar zsidót öltek meg.
Közülük legalább 100 ezren gyermekek voltak.
Néhány hónap alatt meggyilkoltak egy egész generációt. Lassan 80 év telt el azóta, de a legtöbbjüknek még a nevét sem ismerjük.
Nem tudjuk, hogy hol, mikor és milyen körülmények között haltak meg.
Ezért a Saul fia c. film alkotói a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárral együttműködve elindítják a Saul Gyermekei Emlékprogramot.
A Saul Gyermekei Emlékprogram célja, hogy összegyűjtse a holokauszt során megölt magyar állampolgárságú gyermekáldozatok nevét és méltóképpen megörökítse sorsukat az európai és a nemzeti emlékezet számára.
A Saul Gyermekei Emlékprogram fővédnöke Nemes Jeles László, a Saul fia c. film forgatókönyvírója és rendezője kiemelte:
“A Saul fia bemutatója után többször is kérdezték tőlem, hogy miért nem egy valós, igaz történetet dolgoztunk fel. Az az érzésem, hogy azokat a történeteket tartjuk igaznak, amiket a túlélők elmesélhettek. A holokauszt legtöbb története nem jutott el hozzánk, mert nem volt, aki elmondja őket. A Saul fiának a nézői élményen túl egy nagyon fontos küldetése is van: kihozni a holokausztot az absztrakcióból és a személyes történeteken keresztül eljuttatni a ma emberéhez. A Saul Gyermekei Emlékprogram az igaz történeteket a felejtés folyójából visszahozza az élőkhöz, így mindenki számára elérhetővé válnak.”
A Saul Gyermekei Emlékprogramról évekkel ezelőtt, a film egyik sajtótájékoztatóján beszéltek először az alkotók. Elmondták, hogy szeretnék megörökíteni a mintegy 100 ezer megölt magyar gyermek emlékét, akik közül a filmbeli Saul legalább egyet el szeretett volna temetni.
Az elmúlt időszakban folytak az előkészületek. A német Külügyminisztérium anyagi támogatásával azonosítottak mintegy 400 olyan lágert, koncentrációs és munkatábort, ahová 1944-45-ben magyar állampolgárok kerültek. Magyarokat szállító deportáló transzportok százainak bukkantak a nyomára, számtalan külföldi archívummal, emlékhellyel léptek kapcsolatba. A munka jelenleg az Európai Unió támogatásával folyik, de az előkészítő fázis véget ért.
A holokauszt legtöbb magyar áldozatának nincs sírja, amelyet a túlélő rokonok felkereshetnének. Testüket a gyilkosok elégették, vagy ismeretlen tömegsírokba lökve földelték el sietősen. A Saul fia c. film arról szól, hogyan akarja egy apa, még Auschwitzban is megőrizni az emberséget azáltal, hogy eltemet egy meggyilkolt gyermeket. A szakmai munkát vezető Dr. Vági Zoltán, a Saul fia történész szakértője elmondta: „A Saul Gyermekei Emlékprogram célja lényegében ugyanez: a végtisztességet megadva, szimbolikus értelemben eltemetni egy egész magyar generációt. Újszülöttek, bölcsődések, óvodások, kisiskolások és gimnazisták tízezreit ölték meg. Ideje megtudnunk, hogy kik voltak és mi történt velük.” Ennek érdekében a fontosabb hazai, határon túli, nemzetközi gyűjteményekben is szisztematikusan összegyűjtik, feldolgozzák, ellenőrzik, digitalizálják a magyar gyermekáldozatokra vonatkozó információkat.
Néhány éven belül már nem lesznek köztünk azok a túlélők, akik a saját szemükkel látták, hogy mi történt a gettókban, a táborokban a gyermekeikkel, a testvéreikkel, a rokonaikkal, a barátaikkal, az iskolatársaikkal. A Saul Gyermekei Emlékprogram felhívja a figyelmet, hogy itt az utolsó alkalom elmondani, megosztani a történeteket, elővenni a megsárgult családi fotókat, az iskolai tablókat, különben az emlékek is sírba szállnak. A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár főigazgatója, Dr. Toronyi Zsuzsanna így fogalmazott: „Intézményünk már 1945 óta gyűjti a holokauszt forrásait és az áldozatok neveit. A Saul Gyermekei Emlékprogram új remény és egyben az utolsó esély, hogy a munkát elvégezzük.”
A magyar holokauszt egyszerre volt nemzeti, regionális és egyben európai tragédia.
A több mint félmillió áldozat kb. 95%-át nem szülőhazájában ölték meg. 430 ezren kerültek Auschwitz-Birkenauba, ahol a munkaképtelen többséget azonnal kivégezték. A munkaképes túlélők és a nyilas korszakban deportáltak szétszóródtak Európában. A lágerek, szénbányák, üzemek és fegyvergyárak százaiban végzett rabszolgamunka során a magyar gyermekek és családtagjaik tízezrével haltak meg az éhség, a betegségek és brutális bánásmód miatt. Észtországtól Elzász-Lotaringiáig, az ausztriai Mauthausentől a lengyelországi Stutthofig, a csehországi Theresienstadtól a németországi Buchenwaldig.
A Saul Gyermekei Emlékprogram különösen épít a széles nyilvánosság bevonására. Hosszú évek szisztematikus munkájával szeretnék összegyűjteni, rendszerezni a túlélők és leszármazottaik személyes történeteit, tárgyi emlékeit.
A Saul Gyermekei Emlékprogram fő célja, hogy a legfontosabb eredmények 2024-re, a magyarországi holokauszt 80. évfordulójára elérhetővé váljanak, a nyilvánosság segítségével a lehető legtöbb magyar gyermekáldozat nevét és sorsát tisztázzák.
Az emlékprogram munkatársai a 06-1-413-55-47 telefonszámon és a saul@milev.hu emailre várják a hívásokat és az információkat.
A gyermekáldozatok adatlapja a milev.hu oldalról letölthető.
A Saul Gyermekei Emlékprogram örömmel fogadja magánemberek és cégek anyagi támogatását a 11707024-20386324-00000000 OTP bankszámlaszámra.
A befolyt összegeket a gyermekáldozatok azonosítására fordítják.
Lantai József
