SZABÓ MAGDA 100 SZÜLETÉSNAPJÁN

„Szorítom élő neszeit a világnak": Szabó Magda színháza címmel az Országos Színháztörténeti Intézet szintén kamara-kiállítást szentelt a Kossuth-, József Attila- és Femina-díjas írónőnek. Az átfogó irodalmi kiállítás idén nyáron a Petőfi Irodalmi Múzeumban látható, színháztörténeti vonatkozásai pedig a Krisztina körúti palotában, Gajdó Tamás rendezésében, sok hozzájárulóval.

„Szorítom élő neszeit a világnak": Szabó Magda színháza címmel az Országos Színháztörténeti Intézet szintén kamara-kiállítást szentelt a Kossuth-, József Attila- és Femina-díjas írónőnek. Az átfogó irodalmi kiállítás idén nyáron a Petőfi Irodalmi Múzeumban látható, színháztörténeti vonatkozásai pedig a Krisztina körúti palotában, Gajdó Tamás rendezésében, sok hozzájárulóval.

Pröhle Gergely főigazgató szerint ez a kiállítás is méltó keretbe foglalja a Szabó Magda regényeit és drámáit felsorakoztató színműveket. Nagy magyar színészek alakították a drámai szerepeket. A folyosón és a kerek teremben látható fényképek sorát kiegészítik az érintőképernyős jelenetek és jelmezek, valamint néhány színdarab részleteit is láthatjuk a képernyőkön. Több színházi adatszolgáltatótól kölcsönöztek tárgyakat és képeket.

A megnyitón Lengyel György rendező beszélt az írónőről és a vele való kapcsolatáról. Ő hat darabját rendezte. A sok műfajban alkotó Szabó Magda a Régimódi történet című művével új műfajt honosított meg a magyar színpadokon. A hivatalos kritika ugyan nem ünnepelte, de a közönség azonnal a szívébe fogadta minden bemutatott művét, akárcsak a regényeit. Emlékezetes a Régimódi történetben, hogy Rickl Mária szerepére kerestek színészt, amikor végül Sulyok Mária elvállalta. Gizellát a fiatal Schütz Ila alakította. Évtizedekre biztosították a darab fényes sikerét. Szabó Magda tatárjárásról szóló trilógiáját (A meráni fiú, A csata, Béla király) egy estés színdarabba sűrítették. Itt Huszti Péter és Sztankay István mutatkozott be a közönségnek. Lengyel szerint a sűrítés nem volt igazán sikeres, de a színdarab látogatottsága mindent felülmúlt Pesten, majd 20 év múlva Debrecenben.

Lengyel György felidézte Szabó Magda személyiségét. Mindenekelőtt a játékosság jellemezte. Igyekezett kiismerhetetlen maradni, mint akinek komoly titkai vannak. Közben nagyon okos és empatikus volt, de meglehetősen öntörvényű. A játékosság számára menekülés lehetett. Fellépéseire színpadiasan felkészült, megrendezte önmagát, ebbe nem engedett beleszólást. Férje, Szobotka Tibor halála után a gyásza őszinte volt. A budapesti és debreceni színházak 12 drámáját és 9 prózai műből készített darabját játszották. A leghíresebb jelmeztervezők készítették a korhű ruhákat (Mialkovszky Erzsébet stb.). Egyikük, Torday Hajnal megjelent a mostani kiállításon. A Szabó Magda-filmek közül a legsikeresebbnek Az ajtó bizonyult a világsztár Helen Murren főszereplésével, Szabó István rendezésében. Története valószínűleg örökké megmarad a nézők emlékezetében.

Ideje, hogy felidézzük Szabó Magda (1917-2007) életét és műveit, hogy megmaradjon nekünk!             

1917-ben született Debrecenben, református polgári családban. 1940-től általános iskolákban tanított. Először verseket írt. 1949-ben Baumgarten-díjra terjesztették fel, de visszavonták tőle, sőt, megszüntették a díjat. 1958-tól regényekkel és drámákkal jelentkezett: Freskó, Az őz, Disznótor, Kígyómarás, Kiálts, város! A meráni fiú, A csata, Béla király, Tündér Lala, Az ajtó, Abigél (tévésorozat), Bárány Boldizsár, Für Elise, Danaida, Pilátus. 1985-től 1990-ig a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnokává választották. 1992-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja. 1947-ben lépett házasságra Szobotka Tibor íróval. Róla szól a Megmaradt Szobotkának című műve. 90 éves korában, kerepesi otthonában hunyt el. Életében megkapta a Kossuth- és József Attila-díjat, valamint a Femina-díjat.

Manapság politikai és vallási befolyások nélkül értékelhetjük Szabó Magda hatalmas munkásságát, bár életében sem mondhattuk mellőzött írónak.

DOBI ILDIKÓ