Száz év után felbukkant remekmű és egy jótékonysági célú árverés a BÁV őszi aukcióján.
11 perc olvasás
Egy több mint 100 év után előkerült remek Kmetty-kép is kalapács alá kerül a BÁV 65. Művészeti Aukcióján. A november 11-12-13-án megrendezendő árverésen több mint 700 ékszerre, festményre és műtárgyra lehet licitálni, a sokrétű, igényesen összeállított kínálat számos ritkasággal várja az érdeklődőket.
Egy több mint 100 év után előkerült remek Kmetty-kép is kalapács alá kerül a BÁV 65. Művészeti Aukcióján. A november 11-12-13-án megrendezendő árverésen több mint 700 ékszerre, festményre és műtárgyra lehet licitálni, a sokrétű, igényesen összeállított kínálat számos ritkasággal várja az érdeklődőket.
A festménynap szenzációja Kmetty János alkotása, amely a BÁV egyik régi ügyfelének családi gyűjteményéből került az aukcióra. A hosszú ideje rejtőzködő és ritkaságnak számító, Városliget címet viselő 1911-ben festett remekmű felbukkanása művészettörténeti jelentőségű esemény. A festmény az 1911 és 1913 között készített városligeti sorozat talán legjelentősebb alkotása, párja a Kiscelli Múzeum gyűjteményében található.
A festménynap első tételeként a TV2 felkérésére Jótékonysági árverés keretében kalapács alá kerül Fehér László festőművész „Híd árnyéka" című nagyméretű alkotása. A TV2 Társadalmi felelősségvállalási programja keretében, tehetséges gyerekek támogatása céljából árverésre bocsájtja az alkotást. A BÁV rendkívül kedvező áron 800 000 Ft-os kikiáltási árról indítja a festményt és a jótékonysági célt támogatva lemond az árverési jutalékról.
A közel 160 darabos festménykínálat más meglepetésekkel is szolgál. A művek nagy részének alkotói a műkereskedelmi piac állandó szereplői, műveik az utóbbi években jelentős árakat értek el. Kalapács alá kerül egyebek mellett Fényes Adolf meseképeinek egyike, a vélhetően 1912-14 között festett Régi város című alkotás. A festő ebben a korszakában tudatosan elfordult a valós környezettől, képeiből egy idealizált, külön világ tárul elénk. Fényes egyik tanítványa volt a két világháború közötti magyar festészet franciás vonalának legjelentősebb művésze, Vörös Géza, akinek 1934-ben feleségéről festett Sárga ing című, az aukción szereplő műve a legerősebb alkotói periódusában született. Vörös képét az 1930-as években a Nemzeti Szalonban állították ki, akárcsak Hegedüs Endre 1937-ben készült Önarckép című alkotását, amely először kerül aukcióra, és Hegedüs rendkívül színvonalas festészetének szép példája.
Csók István színpompás nyári virágcsokrot ábrázoló csendélete az 1930-as években festett kékes színtónusú alkotásainak jellegzetes darabja. A 19. századi magyar tájképfestészet megújítójaként számon tartott Mészöly Géza Erdő mélyén című, bensőséges bájjal megfestett hétköznapi témájú műve, a Telepy Károly, Kozina Sándor és Brodszky Sándor jelentős alkotásait is felvonultató 19. századi hazai festményanyag gyöngyszeme.
Az antik anyag legjelentősebb alkotása Norbert Joseph Carl Grund két összetartozó táblaképe. Az egykor Back Bernáth gyűjteményből származó művek a prágai származású alkotó kiemelkedő kvalitású képei, a cseh barokk festészet remekei. Ismételt felbukkanásuk árveréseinken (korábban a 23. árverésünkön szerepeltek) remek lehetőséget kínálnak a minőségi antik alkotásokat gyűjtők számára. Az antik festmény anyagba három nagyméretű kitűnő festői kvalitásokkal elkészített 16 – 17. századi itáliai és német mű is szerepel.
Az árverés első napjának 253 darabos ékszerkínálatát a drágakövek, elsősorban a gyémánt határozza meg. A gazdagon díszített 19. századi ékszerek mellett a ma igen divatos, nemesen egyszerű art deco stílusban készült ékszereken át napjaink értékes modern ékszerekéig széles palettáról válogathatnak az érdeklődők. Gyűjtői és befektetői szempontból szinte minden darab figyelemre méltó. Az antik ékszerek egyik érdekessége az a 18 karátos arany, körte formájú női függőóra, amely 1810-1820 között Franciaországban készült. A biedermeier kor ékszerészeinek mestermunkáját egy aprólékos igénnyel megmunkált, 14 karátos arany fülbevaló pár képviseli.
A camea-gyűjtőket két ritkaság várja. Egyikük az A. Scheid által Bécsben készített ovális formájú szaru camea függő. A domború, vésett, szőlőt tartó puttót ábrázoló függőt egy kék vonalzománc díszítésű 14 karátos aranykeret fogja körbe. A másik camea ékszer egy könnyed finomságú melltű az Éjszaka allegóriájával. Árverésre kerül néhány különleges, 1895-1910 között készült szecessziós ékszer is.
A rendkívül gazdag óraválaszték főként a férfivásárlókat célozza meg, a néhány százezres Omega, Bulgari, Longines, EbelSportWave órák mellett millió feletti kikiáltási árakról indulnak a Versace és Jaeger-LeCoultre márkajú luxus aranyórák. Az ékszer aukció utolsó blokkjában több milliós értékű brill ékszerekre és ékszerkollekciókra lehet licitálni.
A műtárgynapi változatos kínálatból kiemelkednek a gyűjtők részéről keresett magyar ötvöstárgyak. Erdélyi ötvösmunka egy 1620 körül készült, késő reneszánsz stílusú harangvirág ezüstserleg, amely az árverés legrégebbi darabja. Művészi értékű az 1760 körül Paulus Löw műhelyéből kikerült három darab lőcsei ezüstpohár. A budai ezüstművességet dicséri Würtzinger József 1810 körül készített empire stílusú tejmelegítő edénye, a pestit reprezentálja Goszmann György ugyancsak antik amfora formájú cukorszórója. A kassai ötvösséget Johannes Hanff 1824-es kagylódíszítésű talpas pohara képviseli. Kifejezetten gazdag az aukció további ezüst anyaga is, beleértve a rendkívül dekoratív és változatos használati tárgyakat csakúgy, mint a bécsi ezüstművességet képviselő empire és biedermeier stílusú darabokat. A moszkvai Andrej Andrejev munkáját dicséri az 1776-ban készült tubákos szelence. Az elegáns és finom mintázatú szelence gyönyörűen megmunkált aranyozott niellós díszítésű. A mester egy másik munkája a Philadelphiai Museum of Art-ban található.
Ritkán fordul elő, hogy a meisseni gyár gyönyörű porcelán kisplasztikáiból egy hét darabos kollekció jelenik meg az árverésen. A kollekció legszebbike a Négy Elem sorozatból a Föld allegóriáját ábrázoló szoborcsoport, melynek középpontjában egy oroszlánon ülő női alak látható kezében kulccsal, körülötte szorgoskodó puttókkal. A többi porcelán szobrocska életjeleneteket és allegóriákat ábrázol. A míves szobrocskák állapota gondos őrzésről árulkodik.
A magyar porcelán művészetet egyebek mellett a herendi gyárat alapító Fischer Mór 1845-ben készült, nagyméretű festett tálja reprezentálja. A Zsolnay gyár termékei sem maradnak ki a gazdag választékból, igazi ritkaság az 1890-es tervek alapján készített nagyméretű kerti garnitúra. A vásárlók által nagyon kedvelt eozinmázas Zsolnaykat többek között egy hét darabból álló miniatűr kollekció képviseli. Számos Zsolnay Júlia tervei alapján készített szép darab mellett, Klein Ármin magyaros motívumokkal díszített életképet ábrázoló fali tálja vagy a gyár szecessziós korszakából egy nemes formájú gesztenyevirágos kancsó és Sikorszky Tádé aranyvirágos dekorral díszített vázája is figyelmet érdemel. A modern kerámiaművészet is helyet kap az aukción: Gádor István és Gorka Lívia műhelyéből nagyméretű dekoratív munkák, Goldmann Györgytől pedig egy egészen ritka falikép látható. A közel 20 darabos kisplasztikai kínálatban megtalálhatók Kerényi Jenő, Somogyi Árpád, Kisfaludy Strobl Zsigmond, Sidló Ferenc és Holló Barnabás alkotásai.
A régi és az újabb eredetű míves bútorok gyűjtőit is igényes kínálat várja, elsősorban a 19. század bútorművészetéből vonulnak fel szép berendezési tárgyak. A keleti szőnyegekből méretben, minőségben és korukat tekintve is változatos a választék, amelyben szinte valamennyi nagy szőnyegműhely munkája megtalálható.
Az árverési anyag megtekinthető a BÁV Aukciósház kiállításán (1052 Budapest, Bécsi utca 1.) november 2-9. között naponta 10-18 óráig, valamint a www.bav.hu/aukcio honlapon.
A festménynap szenzációja:
Kmetty János (1889-1975) Városliget, 1911 – vászon, olaj, – jelzés lent balra: Kmetty
„Bevallom, elakadt a szavam, amikor megláttam ezt a Kmetty-képet. Hivatásom leggyönyörűbb pillanatai azok, amikor ilyen kivételes kvalitású festmény bukkan elő a teljes ismeretlenségből. Szinte hihetetlen, hogy Kmettynek ez a remekműve több mint egy évszázadig képes volt rejtőzködni. A kezdeti rácsodálkozás után azonban az is nyilvánvalóvá vált számomra, hogy nem csupán egy nagyon szép festményt tartok a kezemben, hanem egy úgynevezett „kulcs"-művet. Kulcsnak is nevezhetjük azokat a műalkotásokat, melyek nem csupán az adott életművön belül töltenek be különleges szerepet, azaz „fő"-művek, hanem betekintést engednek ennél mélyebb rétegekbe is, magyarázattal szolgálva a korszak nagyobb művészeti összefüggéseinek feltárásához.
Kmetty 1911-ben néhány hónapot a francia fővárosban töltött. Évtizedekkel később így emlékezett e művészete szempontjából sorsfordító időszakra: „Párizsi utazásom kevés pénzzel, kis táskával és gazdag ambícióval indult. […] Ami Budapesten álom volt, Párizsban valósággá vált. Amit itthon fényképekről, azt ott eredeti művekről tanulmányozhattam. […] S amit Budapesten kiterveltem, hogy az impresszionizmuson túl, a tér, a forma és szín viszonyát megfogalmazzam, – az Párizsban folytatódott. Művészi állásfoglalásom nem Párizsban kezdődött, de Cézanne és a kubizmus irányítóim voltak. Cézanne formaképzése, a kubizmus analizáló és szerkesztő képalakításának szelleme végigkísért egész munkásságom során. Ábrázolási szempontjaikat rokonnak véltem, műveik azonban utánzásra nem késztettek."
Kmetty Párizsból hazatérve ismét eljárt esti aktrajzra az Epreskertbe. A Ferenczy Károly által vezetett tanfolyam az ifjú „titánok" igazi gyűjtőhelye volt, így itt dolgozott ekkor Uitz Béla, Nemes Lampérth József, Diener Dénes Rudolf és az első világháborúban fiatalon elhunyt Erős Andor is. A Ferenczy irányításával aktrajzoló fiatalok, bár elismerték és tisztelték mesterük múltját, a nagybányai intuitív tájfestés szellemtől azonban már gyökeresen eltérően szemlélték a természetet. A racionalitás, a geometrikus szerkesztettség volt számukra a követendő irány, s így látásmódjuk a konstruktív, kubizáló megoldásokat részesítette előnyben. A fiatalok rendszeresen kijártak rajzolni-festeni az Epreskerthez közeli Városligetbe. Kmetty ráadásul a közeli Hernád utcában is lakott, így 1911 és 1913 között egész sorozat képet festett itt. A gondozott városi park praktikus és ideális „alapanyagnak" bizonyult a modern, kubizáló tájábrázolási kísérletekhez. Kmetty városligeti ciklusának, véleményem szerint egyik legkorábbi darabja a most felbukkant gyönyörű mű. Azon kívül, hogy a sokat reprodukált, a Kiscelli Múzeum gyűjteményében lévő, 1912-re datált példánynál frissebb, üdébb és robbanékonyabb energiájú, akad még egy jellegzetessége, mely kiemeli a sorozatból. A képet Kmetty nem zárta le a klasszikus képalakítási módszer szerint, hanem egy korábbi fázis egyik részletét szándékosan meghagyta a felületen. A szándékosan „ottfelejtett" motívum azt mutatja, hogy a kép sosem véglegesen befejezett, mindig azt a hatást kell keltenie, mintha folyamatos lehetőség lenne a további fejlesztésre, változtatásra. Ez a „nyitott mű" koncepciója, melytől a befejezettség, lezártság, véglegesség fogalmai teljesen idegenek. E művészi szándék először Cézanne művészi gyakorlatában jelent meg, s talán ezt nevezhetjük a modern festészet egyik alapvetésének is. Eddig úgy véltük, hogy ez a hátrahagyott motívum Matisse nyomán a fauve festők gyakorlatában terjedt el, de Kmettynek nem ezzel a körrel, hanem a Picasso-Braque nyomvonalán haladó kubistákkal volt élő kapcsolata Párizsban. Ez tehát azt is jelenti, hogy a modern művészet nagy évtizedének nevezett 1904 és 1914 közötti időszakban izmusfüggetlen volt a nyitott mű koncepciója. E később feledésbe merült módszert a vadak és a kubisták egyaránt alkalmazták.
Egy látszólag ottfelejtett részlet tehát kulcsként is szolgálhat ahhoz, hogy jobban megértsük a korai modernizmus alkotóinak képi szándékait és a korábbiaktól gyökeresen eltérő művészi látásmódjukat." (Rum Attila)
A BÁV Antikvitás kisplakátján szereplő Melltű jellemzői: 14 K arany, dekoratív stilizált virág forma, peremén karmos foglalatban 39 briliáns cca. 2,0 ct (R1TCrP1), további 23 briliáns cca. 0,70 ct (R1-ACrSi) ékítéssel, 1950 körül, után fémjelzett, súly 23,7 g.
A Művészeti Aukció időpontja november 11-12-13. 17 óra.
Lantai József
