Szélsőségesek és konzervatívok

A tavasz folyamán folyamatosan erősödő, végül az európai parlamenti választáson meglepően jó eredményt elérő Jobbik kapcsán a szélsőségesség kérdése különösen aktuálissá vált. A Progresszív Intézet azt igyekezett nyári, nagymintás kutatásában körübejárni – amihez az adatfelvétellel a Publicus Intézetet bízta meg -, hogy az emberek miként viszonyulnak a politikai exrémitásokhoz, egyáltalán annak érzékelik-e a Jobbik jelenlétét.

Tíz emberből hét szerint a szélsőségesség veszélyes jelenség, viszont van egy markáns réteg – a megkérdezettek közel negyede (24%) -, akik határozottan tagadják ezt. A megkérdezettek fele látja úgy, hogy van ma olyan párt Magyarországon, amely szélsőséges eszméket képvisel; a nagy többség (68%) pedig a Jobbikot jelöli meg első helyen ilyen pártként. A megkérdezettek fele, arra a kérdésre, hogy a Jobbik vajon a következő választáson be fog-e jutni a Parlamentbe, igennel válaszolt.

Ugyanakkor egy további kérdés nyomán az is kiderült, közel ugyanennyien (44%) nem örülnének ennek a fordulatnak, míg 10-ből 3-an kifejezetten szeretnék, hogy a Jobbik a következő választás után parlamenti párt legyen. Érdekes különbségeket mutat a pártpreferencia dimenziója abban, hogy míg a szocialista szavazók határozottan (75%) nem örülnének, ha a Jobbik bejutna a törvényhozásba, addig a Fidesz szavazói fele-fele arányban megosztottak a kérdésben. Végezetül a kutatásból az is kiderült, hogy az emberek elsősorban konzervatívnak, keménynek és szélsőségesnek látják a Jobbikot.

A többség – jóllehet nem elsöprő többség – veszélyforrásként tekint a szélsőségességre. 10-ből 7-en gondolkodnak így, fontos jelzés ugyanakkor, hogy közel 30 százalék határozottan nem látja annak. A pártszimpátia szintén mutat némi eltérést: a legjobban a szocialisták tartanak a szélsőségességtől, körükben 10-ből 8-an figyelik félelemmel. A Fidesz szavazói az országos átlaghoz hasonlóan (10-ből 6-an) reagáltak. Ezzel szemben a Jobbik szavazói körében már annak az álláspontnak van halvány többsége, hogy a szélsőségesség nem veszélyes: 47 százalék vélekedik így.

Felmerül persze a kérdés, hogy a szélsőségességre pusztán általános veszélyforrásként tekint-e a közvélemény, avagy az konkrét párt, illetve pártok képében is megtestesül-e. 10 emberből közel 5 (47%) gondolja úgy, hogy létezik ma Magyarországon szélsőséges párt. Ebben a leghatározottabb álláspontot a szocialisták képviselik: az ő körükben 64 százalékuk válaszolt igennel erre a kérdésre. De a Fidesz szavazóinak fele (51%) is azon az állásponton van, hogy létezik ma szélsőséges párt hazánkban, jóllehet közel harmaduk (29%) ezzel határozottan nem ért egyet. A szélsőséges pártok létét leginkább a Jobbik szavazói tagadják: 10-ből 4-en nem gondolják, hogy lennének ilyen pártok.

A közvélemény viszonylag határozott véleménnyel bír arról, hogy melyik párt(ok) tekinthető(k) szélsőségesnek: első helyen a Jobbikot jelöli meg, ezt követi a MIÉP, majd tőlük jócskán lemaradva következik az SZDSZ. A Lehet Más a Politika található a sor végén, tehát erre a pártra a választópolgárok egyáltalán nem tekintenek szélsőségesként. Ugyanakkor az MSZP-t 8, míg a Fideszt 5 százalék gondolja szélsőségesnek.

A szélsőséges politikai erők lehetséges térnyerése kapcsán azt a kérdést is feltettük, vajon bejut-e a Jobbik a következő országgyűlési választás nyomán a törvényhozásba, majd ennek nyomán azt a kérdést is, hogy szeretnék-e a megkérdezettek, hogy a párt bejusson a parlament falai közé. 10-ből 5 megkérdezett szerint a Jobbik be fog jutni az Országgyűlésbe, ugyanakkor 10-ből 4-en inkább nem szeretnék, hogy a következő választás nyomán a párt jelen legyen a törvényhozásban. Ugyanakkor ez az álláspont nyilvánvalóan nem rendelkezik masszív többséggel, hiszen 10-ből 3-an inkább azt szeretnék, hogy a Jobbik legyen jelen a Parlamentben 2010-től. A pártpreferencia jelen esetben erősen befolyásolja az vélemények alakulását. A szocialista szavazók szeretnék a legkevésbé, hogy a Jobbik parlamenti erő legyen: 10-ből 8-an nem szívelik ezt a jövőképet. A Fidesz szavazótábora ugyanakkor erősen megosztott: fele-fele arányban szeretnék, illetve tartanak attól, hogy a Jobbik bejut a törvényhozásba. A Jobbik szavazói 90 százalék feletti arányban hisznek abban, hogy pártjuk bejut a Parlamentbe, és – értelemszerűen – örülnének is ennek a fejleménynek.

Végezetül azt is igyekeztünk kideríteni, hogy a megkérdezettek elsősorban milyen tulajdonságokat tulajdonítanak a Jobbiknak. Ennek eredményeképpen az látszik, hogy elsősorban konzervatívnak, keménynek és szélsőségesnek tartják a pártot, legkevésbé pedig romlatlannak, illetve liberálisnak. Érdekes megfigyelni az egyes pártok szavazóinak álláspontjait: a Jobbik és a Fidesz szavazói szerint egybehangzóan a kemény kifejezés illik legjobban a Jobbikra, míg az MSZP szavazói elsősorban szélsőségesnek látják, jóllehet a szocialista választóktól sem idegen, hogy keményként aposztrofálják a pártot, hiszen második helyen ezzel a kifejezéssel illették. A Fidesz szavazói a 3. helyen a szélsőségességet említik, jóllehet ezt megelőzi a konzervatív jelző.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2009. június 15. és 30. között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 3500 fő személyes megkérdezésével. A mintavételből eredő torzulások a KSH Mikrocenzus 2005 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, valamint a lakóhely régiója és településtípusa szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság (3500 fő) mellett a vizsgálatban nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-1,66 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban meghaladhatja a +/-1,66 százalékpontot akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.