SZÉP ILONA — Szerelem a hatalom árnyékában — Lányi Zoltán regényéről

A szerzőről keveset tudunk, talán ez az első regénye (?), de mindjárt nagy fába vágta a fejszéjét, mert egy híres legendát elevenít meg a könyv lapjain. A legendát számunkra Arany János egyik gyönyörű balladája idézte fel. A kicsit tájékozottabb olvasó még gimnazista korában megtanulta a költeményt, sőt azt is tudja, hogy a történet helyszíne nem a Felvidék valamelyik ősi vára, hanem a Budagyöngye és a Budakeszi-Solymár erdői közötti terület. A földrajzi helyet ma is Szép Ilonának nevezik, ahol valaha az erdészlak, „az ősz Peterdi háza" állt. A helyszín pontosságára utal az is, hogy Mátyás király vadászterülete a mai II. és XII. kerület (benne Nyék községgel) erdőit foglalta magában. Akkoriban a király erdeibe (vadászati célra) bölényeket telepítettek. Továbbá a Szilágyi Erzsébet fasor onnan kapta a nevét, hogy ott sorakoztak Hunyadi Mátyás édesanyjának tejgazdaságai.

A szerzőről keveset tudunk, talán ez az első regénye (?), de mindjárt nagy fába vágta a fejszéjét, mert egy híres legendát elevenít meg a könyv lapjain. A legendát számunkra Arany János egyik gyönyörű balladája idézte fel. A kicsit tájékozottabb olvasó még gimnazista korában megtanulta a költeményt, sőt azt is tudja, hogy a történet helyszíne nem a Felvidék valamelyik ősi vára, hanem a Budagyöngye és a Budakeszi-Solymár erdői közötti terület. A földrajzi helyet ma is Szép Ilonának nevezik, ahol valaha az erdészlak, „az ősz Peterdi háza" állt. A helyszín pontosságára utal az is, hogy Mátyás király vadászterülete a mai II. és XII. kerület (benne Nyék községgel) erdőit foglalta magában. Akkoriban a király erdeibe (vadászati célra) bölényeket telepítettek. Továbbá a Szilágyi Erzsébet fasor onnan kapta a nevét, hogy ott sorakoztak Hunyadi Mátyás édesanyjának tejgazdaságai.

A regény azonban regény, nem kell feltétlenül az igazságot tartalmaznia. Lányi Zoltán mindjárt a Teremtéstől, szó szerint Ádámtól és Évától kezdi a történetet, amikor kiűzettek a Paradicsomból. A szerelem bűnös dolog, megfizetünk érte, ahogy Garai nagyúr tartja: egy lányt a férfi bármikor magáévá teheti, de a házhoz csak gazdag asszonyt szabad vinni. Azután hosszú oldalakon keresztül színes leírásokat olvashatunk a gótikus középkor ruháiról, szokásairól, a katonák öltözeteiről, fegyvereiről, menetfelszereléséről, lakomákról, piaci sokadalmakról, de sokáig nem történik semmi. A részletes beszámolók – jóllehet – korhűek,  ám a túlzásig dagályosak. Még latin nyelvű miséket is idéz a szerző, amivel a fiatal olvasót bizonyára messze elriasztja.

A lassan gördülő cselekményben Tolcsvai Ilona a várában vendégül lát egy Bátori András néven bemutatkozó ifjú vitézt. Első pillantásra szerelem szövődik közöttük, s egy gyönge pillanatban a vágyuk ölelésben teljesedik ki. Soós György, az árva Tolcsvai-lány gyámja, Diósgyőr váráért küzd, amelynek örökösödési jogát az ifjú hölgytől ellenségei, a nagybirtokos főurak elvitatják.

A per érdekében György és fogadott lánya, Szép Ilona Buda várába megy. A vasárnapi misén, a Nagyboldogasszony gótikus templomában Ilona végre megpillantja szerelmét, Andrást, aki bevallja, hogy hazudott, mert az igazi neve Hunyadi Mátyás. A magyar udvart tökéletesen leköti a Jan Giskra vezette felvidéki huszita zendülés. Az udvarban is akad egy mindenkit lenéző cseh vitéz, aki az ún. istenítéletek végrehajtó bajnoka. Ilona perét szintén ilyen ítéletre bízzák, ha van lovag, aki kiáll az óriás cseh ellen. Egyedül Kemény Zsigmond kész megvívni a lány igazságáért. Az ifjú vitéz, bár megsebesül a látványos párviadalban, de sikerül a lováról letaszítania a csehet, vagyis megnyerte az igazságot Ilona számára. Amikor az udvari orvos megvizsgálja a sebesülteket, kiderül, hogy az ifjú lovag nem Kemény Zsigmond, hanem Hunyadi Mátyás, akkor már király.

Megint roppant hosszadalmas leírások következnek az udvarról, a Zsigmond király építette gótikus palotáról, Hunyadi János győzelmeiről, haláláról, Hunyadi László kivégzéséről (Cillei Ulrik és a féltékeny László király parancsára), Kapisztrán János harctéri cselekedeteiről. A gyermek Mátyást túszul viszi magával a menekülő László király Podjebrád cseh uralkodóhoz. Mátyásnak feleségül kell vennie a kiskorú cseh királylányt, Katalint, ha szabadulni akar a rabságból. Kissé keverednek az idősíkok, hol a jelenben, hol a múltban hosszasan merül el a szerző. Mellesleg Garai főúr is azon fáradozik, hogy az ő lányát, Annát válassza feleségül az új király.

A szinte gyerekként megválasztott király, Mátyás helyett nagybátyja, Szilágyi Mihály uralkodik, hiszen a trónt a csehek és a lengyelek egyaránt követelik, most szükség volna a magyar nemesség összefogására. Amikor Mátyásnak elege lett a széthúzó, folyton dorbézoló, primitív főurakból és Szilágyi Mihály ármánykodásaiból, kidobja a nagybátyját a nádori székből. Erre Szilágyi a főellenség, Garai simontornyai várába siet, hogy zendülésre bírja a gazdag birtokos főurakat. Az összejövetelen esküvéssel megegyeznek, hogy Mátyás ellen vonulnak Buda várához. Az uraságokat itt a szerző csak keresztnéven említi: György, László, Mihály stb. A végén már azt sem tudjuk, kiről beszél. A történelemből végül megtudjuk, mi lett az összeesküvés vége.

A túlírt regény főhőse mégsem Mátyás király, hanem Szép Ilona, aki örökké visszavárja szerelmét. Szilágyi Erzsébet magához parancsolja a lányt, elszakítja a gyámjától, először a várbörtönbe, majd a Margit-szigeti kolostorba küldi. Látjuk a kemény és megalázó középkori kolostor-életet, a szentté avatott Margit királylány szörnyűséges életének folytatását. A zárda falai között derül fény a szerencsétlen Ilona terhességére, vagyis gyermeket vár az egyetlen szerelmes együttlét következményeként. Itt végképp elszakadunk az Arany János-féle legendától. Ilona áruló barátnőre és kegyetlen főnöknőkre utalva él. Hiába várja a szerelmét…

Az utolsó száz oldalon kezd izgalmassá, érdekes és fordulatos krimivé kerekedni az addig dagályos történet, amelynek végkifejletét itt nem árulhatjuk el, csak annyit: akad szökés, szöktetés, önfeláldozás, árulás, csapda, menekülés, élet és halál játéka.

Ami nagyon hiányzik a könyvből, az a reneszánsz kiteljesedése a magyar udvarban, Európa legnagyobb reneszánsz uralkodójának környezete és cselekedeteinek krónikája, hiszen Mátyás királyt éppen az embersége tette a nép körében kedvelt, népszerű uralkodóvá.

   A könyv szerkesztése kevés kívánnivalót hagy maga után, de kerülni kellett volna néhány helyen a szóismétléseket, és rendesen megrövidíteni, azaz olvasmányosabbá tenni a szöveget. A kiadvány külalakja első osztályú, kimondottan csábító a szép borítóval.

DOBI ILDIKÓ