Sztrájk előtt, ombudsmani javaslatok után: a biztos kérdései a szakminiszterhez és a BKV vezérigazgatójához

A 2010. január 12-re bejelentett BKV-sztrájk előtt soron kívüli tájékoztatást kért az állampolgári jogok biztosa az igazságügyi és rendészeti minisztertől, valamint a Budapesti Közlekedési Vállalat Zrt. vezérigazgatójától, mennyiben teljesültek a sztrájkjoggal kapcsolatos korábbi ombudsmani javaslatok.

A 2010. január 12-re bejelentett BKV-sztrájk előtt soron kívüli tájékoztatást kért az állampolgári jogok biztosa az igazságügyi és rendészeti minisztertől, valamint a Budapesti Közlekedési Vállalat Zrt. vezérigazgatójától, mennyiben teljesültek a sztrájkjoggal kapcsolatos korábbi ombudsmani javaslatok.

Szabó Máté átfogó vizsgálati programban tárta fel, hogy nem harmonizálták a sztrájktörvényt a Munka Törvénykönyvével, nem szabályozott az állampolgárok tájékoztatása és továbbra sincs megoldás a közszolgáltató és a szakszervezet egyik legjelentősebb érdekellentétére, az elégséges szolgáltatás mértékének megállapítására – amivel a biztos 2009-ben az Alkotmánybírósághoz is fordult.

  
    Az ombudsman több vizsgálatában is arra kereste a választ, hogy sztrájkfenyegetettség esetén az állampolgárok hol és milyen formában kaphatnak felvilágosítást a lehetséges sztrájkról, annak kezdetéről és időtartamáról, illetve a sztrájk idején biztosítandó elégséges szolgáltatásról. Minden ilyen információ közérdekű adatnak minősül, amelyet a közfeladatot ellátó szervnek haladéktalanul nyilvánosságra kell hoznia, mert jelentősen befolyásolja, milyen mértékben érvényesülhet az egyén szabad mozgáshoz való joga. Ezért az állampolgári jogok biztosa javasolta az igazságügyi és rendészeti miniszternek, gondoskodjon olyan jogszabály megalkotásáról, amely a közszolgáltatás megrendelőjét és a közszolgáltatót kötelezi, hogy szerződésük tartalmazza a sztrájk esetére vonatkozó tájékoztatási kötelezettséget. A biztos már korábban javasolta a BKV vezetőjének, hogy ezt a kötelezettséget tegye az üzletszabályzat részévé.

Szabó Máté a sztrájkjog érvényesülését elemző programjában már tavalyelőtt is felhívta a figyelmet a sztrájkjog egyik legjelentősebb aktuális problémájára: egyelőre feloldhatatlannak látszik a közlekedési vállalat és a szakszervezetek érdekellentéte a sztrájk esetén biztosítandó még elégséges szolgáltatás mértékében. A biztos ezügyben is megkereste az igazságügyi és rendészeti minisztert, javasolva, hogy vizsgálja meg, jogszabályalkotással, illetve módosítással miként orvosolhatók a visszásságok. A BKV vezérigazgatójának pedig most azt a kérdést tette fel, hogy vajon a közlekedési vállalat az érintett szakszervezetek képviselőivel megállapodott-e a sztrájk esetén nyújtandó elégséges szolgáltatásról, továbbá megfelelően gondoskodott-e az utasok tájékoztatásáról?
Szabó Máté kénytelen volt megállapítani, hogy a jogalkotásért felelős miniszternek tett javaslatai annak ellenére sem hoztak érdemi eredményt, hogy vizsgálati megállapításai nyomán markánsan kirajzolódtak a sztrájkjogi szabályozás, elsődlegesen a sztrájktörvény alapvető hiányosságai.

A BKV Zrt. dolgozóinak 2010. január 12-ére hirdetett sztrájkjára tekintettel most ismét indokolt a javaslatok hangsúlyozása, illetve az azok megvalósítása érdekében tett vagy tervezett kormányzati elképzelések megismerése.