Támadnak a vizek, Az Allianz felkészült a kárigények kezelésére
5 perc olvasás
Készültség van több magyarországi folyószakaszon is, főleg az észak-magyarországi területeken, miután a jelentős mennyiségben lehullott hó olvadásnak indult. Ilyenkor nagyon fontos a védekezés szerepe, hiszen a pusztító erejű árvizek mellett a belvíz is jelentős problémákat okozhat.
Készültség van több magyarországi folyószakaszon is, főleg az észak-magyarországi területeken, miután a jelentős mennyiségben lehullott hó olvadásnak indult. Ilyenkor nagyon fontos a védekezés szerepe, hiszen a pusztító erejű árvizek mellett a belvíz is jelentős problémákat okozhat.
Bár ebben az évben még nem jelentettek ügyfeleink árvízkárt, idén tavasszal magas vízszint várható a folyókon a nagy téli havak olvadása miatt – állítja Horváth Andrea, az Allianz vezérigazgató-helyettese. Az Allianz felkészült az esetleges árvízkárok kapcsán esedékes kárbejelentések fogadására és biztosította a szükség esetén elérhető kárszakértői kapacitásokat is, így vészhelyzet esetén is gyorsan meg tudjuk kezdeni a károk felmérését és ügyfeleink kártalanítását – mutat rá Horváth.
Az Allianznál köthető lakásbiztosítás keretében, az alapbiztosítás tartalmazza az árvíz biztosítási eseményt, tehát aki az Allianznál rendelkezik biztosítással, az védettséget élvez az árvizek ellen. A fokozott árvízveszély mellett az olvadások miatt belvíz is várható, ez utóbbi azonban nem biztosítási esemény, így belvíz esetén nem fizetnek kártérítést a biztosítók, teszi hozzá Horváth. Az előrejelzések szerint várható árvízi készültségek kapcsán fontos szerepet kap a kármegelőzés is. Ennek keretében – a lakosság és a katasztrófa-védelem által szükséges védekezési munkálatok mellett – az ingatlanok talajszint alatti padozatú helyiségeiből célszerű a felsőbb szintekre pakolni ingóságainkat.
Ugyanakkor a lakosság jelentős része még mindig nem rendelkezik biztosítással, mellyel csökkenthetné az egyre nagyobb valószínűséggel bekövetkező kár esetén fellépő helyreállítás saját erő szükségletét. Ameddig ez az állapot nem változik, addig az árvízkárok kezelése során fokozott szerep hárul az államháztartásra és a helyi, illetve önkormányzati szervezetekre a különböző segélyalapok létrehozásában. Utoljára 2006-ban okozott jelentős kárt az árvíz, akkor az Allianzhoz 665 kárbejelentés érkezett, a társaság pedig 70 millió forintot fizetett ki kártérítésként. Az elmúlt évtized legjelentősebb pusztítását okozta a Tiszán és mellékfolyóin levonuló árhullám 2001-ben. Abban az évben az Allianz összesen 484 kárbejelentést fogadott, melyekre több mint 250 millió forint kártérítést fizetett ki.
Korábban évtizedek óta megoldatlan volt az a probléma, hogy az ár- és belvíz sújtotta területeken élők számára a katasztrófa bekövetkezését követően a kártalanítás komplex legyen, és tartalmazzon jelentős öngondoskodást is. A Kormány 2003-ban létrehozta a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapot. Ez lehetővé teszi, hogy a veszélyeztetett területen élők az Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Irodával kötött szerződés alapján rendszeres befizetést teljesítsenek az Alap részére. Ez alapján az állam kötelezettséget vállal arra, hogy a befizető részére a káresemény bekövetkezését követően az e törvényben meghatározott mértékig és feltételek szerint kártalanítást ad, ideértve a káreseményt követően a veszélyeztetett területről való átköltözést is.
A befizetések mértéke az ingatlanok értékétől és területi elhelyezkedésétől függően kerül meghatározásra, figyelemmel a biztosítási piacon alkalmazott díjakra. Az Allianz Hungária egyébként közreműködő szerepet vállalt az Alap szerződéseinek megkötésében is.
A társasághoz az elmúlt három évben beérkezett, árvizekre, valamint elemi károkra vonatkozó kárbejelentések vizsgálata alapján megállapítható, hogy az egyre inkább szélsőségessé váló és hirtelen, drasztikus változásokat mutató időjárás évről évre jelentősen növeli a káresetek mennyiségét és az egy kárra jutó kárráfordítás mértékét.
Az egyre gyakoribb és váratlanul, az eddig megszokottnál hevesebben kitörő záporok és zivatarok, valamint az azokat kísérő villámtevékenységek okozzák a legtöbb kárt országos viszonylatban. A csapadékosabbra fordult időjárásra vezethető vissza az árvízkárok növekvő előfordulása is.
A kirajzolódó kép szerint széles körű együttműködés szükséges a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak csökkentése és kivédése érdekében. Ebben az együttműködésben a biztosítók részletes kárstatisztikái és az egyre fejlettebb meteorológia alapján beazonosíthatók és rangsorolhatók a különösen sújtott területek, ahol előtérbe kell helyezni a lehetséges kármegelőzési munkákat, a biztosítással nem fedezett károkra vonatkozó alapok létrehozását, illetve erősítését valamint a biztosítottság mértékének növelését. – teszi hozzá Horváth Andrea.
