Társasági jogi csapdák – Komoly következmények

A pár évvel ezelőtt hatályba lépett Ptk. kiszélesítette a társaságok autonómiáját, így a cégek ma már bizonyos korlátok között bátran formálhatják saját képükre belső szervezetüket és működésüket. Ugyanakkor megmaradt számos, kevesek által ismert merev, társasági jogi szabály, amelyben való figyelmetlenség komoly jogi és anyagi következményekkel járhat – hívja fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
 

Kft. üzletrésze – Mikor adható el?

Bejó Ágnes, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint sok esetben fontos lehet, hogy társasági ügyletek egymás után gyorsan le tudjanak zajlani – különösen akkor, ha a felek valamilyen határidőhöz vannak kötve. Ilyen határidő volt például a külföldi pénzek hazahozatalának határidőhöz kötött adómentessége.

Az egyik ilyen ügyben, első lépésben, egy adóparadicsomban bejegyzett társaság emelte meg egy magyar kft. törzstőkéjét, majd ezt követően magyar magánszemélyek vásárolták meg a tőkeemeléssel keletkezett üzletrészt. A tőkeemelésre, valamint az üzletrész-vásárlásra két egymást követő napon került sor – annak érdekében, hogy az ügylet még az adókedvezmény igénybevételére rendelkezésre álló törvényi határidőn belül megvalósulhasson.

A cégbíróság azonban nem jegyezte be az üzletrész adásvételét. A bíróság úgy érvelt, hogy a tőkeemeléssel létrejött üzletrész csak a tőkeemelés bejegyzésének a napján jön létre, és csak ezt követően ruházható át. A cégbíróság annak ellenére döntött így, hogy az új tag (a külföldi társaság) a tőkejuttatás összegét már a tőkeemelés napjával megfizette, és már a tőkeemelés napjával bekerült a társaság tagjegyzékébe. Mivel a cégbíróság ezen álláspontját a fellebbezés során a fellebbviteli bíróság is megerősítette, az üzletrész megszerzésére csak a törvényi határidőn túl kerülhetett sor, és az adókötelessé vált.

Mikortól vagyok részvényes?

A vonatkozó szabályok szerint értékpapírral kapcsolatos jog csak annak birtokában gyakorolható. Ez irányadó részvénytársaságok részvényeseire is. Ellentétben azzal az elterjedt nézettel, mely szerint egy részvényes joggyakorlásához elegendő az, hogy a részvényest a részvénykönyvbe bejegyezzék, a részvényes mindaddig nem gyakorolhatja tagsági jogait, ameddig a részvényét kinyomtatják vagy (elektronikus úton előállított részvény esetén) keletkeztetik. Ez pedig súlyos következményekkel járhat.

A kérdéses ügyben egy befektető tőkeemeléssel vált egy zrt. részvényesévé. Hanyagságból a felek nem fordítottak elegendő figyelmet a befektető részvényeinek a keletkeztetésére, így az elmaradt. Idővel a tulajdonosok közötti viszony megromlott és érdekeik ellentétessé váltak. A társaság korábbi részvényesei jelentős osztalékot kívántak az év végével a társaságból felvenni, amelyet az új befektető ellenzett, és részvényéhez kötődő szavazatával meg is akadályozhatott volna. Azonban az osztalékról döntő közgyűlésen tudatosult, hogy a befektető részvényeit nem keletkeztették meg, és ezért a közgyűlésen a befektető nem élhetett szavazati jogával. A társaság eredeti részvényesei ezért az osztalékról szóló döntést a befektető nélkül és megszavazták. Hiába fordult bírósághoz a befektető a döntéssel szemben, az nem neki adott igazat.

A döntés abból a szempontból is tanulságos, hogy egy részvénytársaságba bekerülő új részvényes még alapos eljárás esetén is futja annak kockázatát, hogy szavazati joga korlátozott mindaddig, amíg a tőkeemelés során megszerzett részvényei ténylegesen kibocsátásra nem kerülnek (ami akár el ishúzódhat). Érdemes lehet ezért ezt a helyzetet adott esetben a felek közötti szindikátusi szerződésben rendezni.

Együttes aláírás: összeköt

Társaságok rendelkezhetnek úgy, hogy vezetőik aláírási joga együttes. Ilyen esetben a társaság nevében megkötött szerződést valamennyi, együttes aláírási joggal rendelkező ügyvezetőnek vagy igazgatósági tagnak alá kell írnia, anélkül a cég nevében érvényes jognyilatkozatot tenni nem lehet. De kérdés, képviselhetik-e ettől függetlenül a céget a vezető tisztségviselők önállóan? Így például, ha az adott társaság egy másik cégben tulajdonosi jogot gyakorol (pl. közgyűlésen vesz részt), akkor a közgyűlési részvételhez szükség van-e a két képviselő együttes eljárására?

A kérdés kritikusan merült fel egy szétválást tervező cégcsoport közgyűlésén. A közgyűlésen a részvényesek döntöttek a szétválásról és a vonatkozó dokumentáció elfogadásáról. Az egyik részvényest azonban csak az együttes aláírással rendelkező vezető tisztségviselő egyike képviselte. Az eljáró cégbíróság megállapította, hogy a közgyűlés nem hozhatott érvényesen határozatot, mert a kérdéses részvényes képviselete nem volt jogszerű. A jogszabály szerint ugyanis egy cég írásbeli és szóbeli képviselete nem válhat el egymástól, képviseleti jogot szóban és írásban is csak azonos módon lehet gyakorolni. Tehát, ha a tisztségviselők együttesen rendelkeznek aláírási joggal, úgy a közgyűlésen is együttesen kötelesek megjelenni. A kérdéses esetben ez a szabálytalanság azt eredményezte, hogy a cégbíróság a szétválást nem tudta a társaság által tervezett időpontra bejegyezni, amely a társaság számára jelentős kárral és többletköltségekkel járt.

Mi következik ebből?

Tanulságként leszűrhető: az új Ptk. által biztosított rugalmasság ide vagy oda, továbbra is szükség van arra, hogy a felek egy társasági ügylet megtervezésekor a legkisebb részletekre is odafigyeljenek, különben könnyen érhetik őket kellemetlen meglepetések.