TOLERANCIA NAP A Néprajzi Múzeumban

A Néprajzi Múzeum a Centropa Magyarország, a Haver és az Uccu Alapítványokkal közösen Tolerancia napot szervez 2013. május 3-án 10 – 18 óra között a Néprajzi Múzeumban. A rendezvényre a belépés ingyenes.

Hányféle identitás létezik?

Az identitás személyes vagy közösségi ügy?

Ki határoz meg minket: saját magunk vagy mások?

Sokfélék vagyunk, és sokféleképpen határozhatjuk meg önmagunkat. A fenti, aktuális kérdésekre reflektál a Néprajzi Múzeum két újonnan nyílt kiállítása. Az egyik kiállítás egy Baranya megyei falu, Véménd 20. század eleji társadalmán keresztül mutatja be, hogyan éltek együtt németek, szerbek, magyarok, zsidók és cigányok, hogyan használták egymás nyelvét és tisztelték egymás kultúráját. A másik kiállítás a madridi Cigány Kultúra Intézetének vendégkiállítása, amely a rendezők elsődleges célja szerint a sztereotípiák által elhomályosított roma történelmet és a mai valóságot együttesen tárja a közönség elé.

A Tolerancia napon a résztvevők az identitás gondolatköréhez és a múzeumi kiállításokhoz kapcsolódva azt a sokféle képet járják körbe, amely romákról, zsidókról, más etnikumokról bennünk él. A kiállítások és a programok egyértelműen kifejezik a Néprajzi Múzeumnak azt a célját, hogy elősegítse a kultúrák közötti párbeszédet.

A Tolerancia nap aktualitását az adja, hogy az előítéleteknek és az intoleranciának számos megnyilvánulásával találkozunk a mindennapjaikban. A Néprajzi Múzeumban megvalósuló egész napos program egy olyan kezdeményezés, amely képes párbeszédre ösztönözni, megismertetni több kisebbség kultúráját, közvetíteni értékeit, feloldani a tabukat, az érzelmi és politikai előítéleteket – mindezt több látószögből megvilágított, érdekes foglalkozások, tartalmas beszélgetések keretében, rendhagyó kiállításokkal megfűszerezve. A kiállításokon látható képek többek között a fentebb említett identitáskérdésekre is reflektálnak. Zsidó és roma identitású embereket látunk különböző személyes és szociális terekben, hétköznapi vagy éppen kevésbé hétköznapi szituációkban: munka közben, kikapcsolódás, tanítás, tanulás, imádkozás közben.

A program további célja, hogy generációkat kössön össze, mert a generációk közti kapcsolat, a különleges élményt nyújtó személyes találkozások és beszélgetések elősegítik az elfogadást, erősítik szolidaritást és a toleranciát.

A délelőtti programok elsősorban a fiataloknak készülnek, a délutániak inkább a felnőtteknek. Természetesen a programok átjárhatók, mindenki számára nyitottak.

Program:

10.00-15.00 Tolerancia vásár

Foglalkozások a Haver Informális Zsidó Oktatási Közhasznú Alapítvány, a Centropa Magyarország, és az Uccu Roma Informális Oktatási Alapítvány közreműködésével.

A vásári hangulatban beszélgetések, dilemmák megbeszélésére és műhelyfoglalkozásokra van lehetőség. A délelőtti foglalkozásokra elsősorban középiskolák jelentkezését várjuk, de bárki bekapcsolódhat, belehallgathat a foglakozásokba.

A foglalkozásokra külön regisztráció szükséges.

Foglalkozások és időpontok:

Haver Informális Zsidó Oktatási Alapítvány (Véménd 1916-1920 kiállítás):

A Haver külön hangsúlyt fektet arra, hogy a diákok megismerjék a tankönyvi adatok mögött húzódó emberi sorsokat, elgondolkodjanak a néhol egy-egy mondattal elintézett történelmi dátumok és események súlyán. Célja, hogy a különböző aspektusok bemutatásával képet adjon Magyarország egykori és mai zsidó közösségi életéről. A foglalkozások során szituációs játékokkal, gondolatébresztő gyakorlatokkal, moderált vitával és videofilmekkel igyekszik segíteni a résztvevőknek, hogy egymás véleményére nyitottan, minél több új információval térjenek haza.

foglalkozás: 10.15 – 11.15

foglalkozás: 11.45 – 12.45

Regisztráció: tordai.bence@haver.hu

A Haver Alapítvány több mint 10 éve tevékenykedik az informális oktatás területén. Önkéntes oktatói elsősorban középiskolai és egyetemi tanulóknak tartanak interaktív órákat a zsidóság és a zsidó identitás témájában. A Haver Alapítvány fő missziója, hogy foglalkozásai segítségével szembeszálljon az előítéletes gondolkodással, az antiszemitizmussal és a kirekesztéssel. Valamennyi oktatási anyaga a tolerancia és a megértés szellemiségében jött létre: foglalkozásaival a párbeszéd megteremtésére és elősegítésére törekszik, valamint arra, hogy a résztvevő fiatalok szabadon oszthassák meg az identitás és a kultúra területén szerzett tapasztalataikat, élményeiket, ezzel is hozzájárulva a sokszínűség, mint össztársadalmi érték átéléséhez és elsajátításához.

Uccu Roma Oktatási Alapítvány (Vidas Gitanas kiállítás):

A civil kezdeményezés célja, hogy lehetőséget teremtsen a találkozásra és a dialógusra roma és nem roma fiatalok között. Ez a lehetőség tágítja a fiatalok gondolkodását, és egyúttal csökkenti a diszkriminatív, előítéletes gondolkodást. A program lényege, hogy középiskoláknak kínáljon az informális oktatás módszereire épülő, 90 perces, a roma társadalommal kapcsolatos oktatási programokat. Ezeket a foglalkozásokat roma fiatalok tartják, önkéntes alapon. Arra törekszik, hogy a diákok minél több információra, és személyes tapasztalatra tegyenek szert a romákkal kapcsolatban és minél nyitottabbá váljanak egymás iránt.. Az Uccu Alapítvány munkájának egyik legfontosabb eleme a személyesség és az interakció. Az élesben történő oktatási programokat megelőzően a projekthez csatlakozó roma fiatalok részt vesznek egy felkészítő tréningen, ahol elsajátíthatják az informális oktatás módszereit, valamint egyéb szükséges technikákat és tartalmakat tanulhatnak meg.

foglalkozás: 10.30 – 12.00

foglalkozás: 12.00 – 13.30

Regisztráció: flora.laszlo@gmail.com

Centropa Magyarország:

A „Történetek egy családi albumból" című időszaki (ill. vándor) kiállítás célja a zsidó hagyományok bemutatása, közvetítése a többségi társadalom felé. A Centropa archivált anyagából életközpontú és élvezetes fotókiállítást készített. A hangsúly nem arra helyeződik, hogyan haltak meg zsidó honfitársaink, hanem arra, hogy kik voltak és hogyan éltek. Ezért a fotókat úgy válogatták, hogy a látogatók ízelítőt kapjanak a zsidó hétköznapokról: a gyermekkorról, az iskoláról, szerelmekről, családi nyaralásokról, munkáról, vallásosságról, ünnepekről. A fényképekből álló panelek az interjúalanyok saját szószerinti szövegével egészülnek ki. Az eredmény izgalmas, szellemes és fordulatos, igazolja a mondást: egy kép sokszor többet mond, mint ezer szó. A rendhagyó, interaktív tárlatvezetésre alapuló foglalkozás arra reflektál, hogy hogyan élte egy közösség mindennapjait a két világháború között.

foglalkozás: 10.30 – 12-00

foglalkozás: 12.00 – 13.30

Regisztráció: czingel@externet.hu

A Centropa Magyarország 2003 óta végez Magyarországon kiemelkedően sikeres társadalomtörténeti kutatói és módszertani munkát, melynek során elsődleges források alapján, személyes történeteken keresztül mutatja be a magyarországi zsidók történetét a 19-20. század fordulójától napjainkig. Kutatómunkájának célja nem a holokauszt borzalmainak dokumentálása, hanem a korábbi, a két világháború közötti békés családi élet mindennapjainak megörökítése, és a későbbi, 1945 utáni emlékek megőrzése, és az elmúlt évszázad családi fényképemlékeinek összegyűjtése. A közoktatásban és az informális oktatásban egyaránt alkalmazható innovatív tananyagokat, oktatási segédanyagokat készít. Ezek alkalmazásával alakítható a felnövő generációk viszonya a múlthoz, amelynek megfelelő ismerete nélkül a jövő nem képzelhető el. Célja a hazai zsidóság történeti örökségének megőrzése, s a legmodernebb technika segítségével elérhetővé tétele a következő nemzedékek számára

12.45

Rendhagyó tárlatvezetést tart a Véménd 1916-1920. Egy falusi tanító fotográfiái című kiállításban a két kurátor: Bata Tímea és Csorba Judit

13.30 – 14.30

Závada Pállal és Szále Lászlóval beszélget Szuhay Péter néprajzkutató az Egy sor cigány című könyv kapcsán

15.00 – 16.30

Bemutatkozik az Athena Intézet. Az intézet munkáját Domina Kristóf mutatja be.

Az Intézet célja, hogy a gyűlöletcsoportok nyomon követése és a széles közvélemény tájékoztatása révén járuljon hozzá egy demokratikus közélet megszilárdulásához, a biztonságos, gyarapodó ország jövőjéhez. Az Athena Intézet az emberi méltóság és a legsebezhetőbb közösségek védelmére jött létre; fellépve az extrémista csoportok és ideológiák ellen annak érdekében, hogy megőrizze és megerősítse a demokrácia eszméjét Európában. Tágabb értelemben az Intézet tevékenysége arra irányul, hogy megelőzze a kisléptékű emberi jogsértések nagyszabású biztonságpolitikai kihívássá válását.

16.30 – 17.30

Politikai korrektség vagy tolerancia?

Különbségek és hasonlóságok a Lefitymálva című darab alapján. Borgula András, a Gólem Színház vezetője mesél a darabról, arról, hogyan lehet a színház eszközeivel elérni, hogy a zsidóság megjelenítéséhez kapcsolódó félelmek oldódjanak, hogy bátran merjünk szólni a zsidó témáról, hogy ne óvatoskodjunk. Rávilágít talán arra is, hogy a zsidó kultúra, a zsidó vallás és a zsidó emberek miben hasonlatosak más kultúrákhoz, más vallásokhoz, más emberekhez, és hogy ugyanúgy kifigurázhatók, hiszen bennük rejlik a komédia és a tragédia is.

A Gólem elsősorban színház. Hasonlóan bármely más művészhez vagy művészeti alkotó közösséghez azon fáradozik, hogy a világot jobbá tegye. A Gólem másodsorban zsidó. A színpad az élet, a halál, a szeretet, a gyűlölet, a szerelem és a bosszú birodalma, miközben a darabok egy vallásra, kultúrára, népre, szemléletre vagy mindezekre együtt reflektálnak. Harmadsorban budapesti. A Gólem a zsidóság sok ezer éves hagyományát és kultúráját tekinti alapnak, mindezek mellett tisztában van azzal, hogy Európában, Magyarországon, Budapesten kell teljesítenie kulturális misszióját.

A Néprajzi Múzeum témához kapcsolódó két kiállítását a Tolerancia napon két vendégtárlat egészíti ki:

Vidas Gitanas. Cigányok Spanyolországban.

A madridi Cigány Kultúra Intézetének vendégkiállítása (Néprajzi Múzeum)

Véménd 1916-1920. Egy falusi tanító fotográfiái (Néprajzi Múzeum)

Történetek egy családi albumból. A Centrópa Magyarország fotókiállítása

Én Te Mi X 2. Cernov Mircea fotókiállítása

2013. május 3. 10:00-18:00

Tolerancia nap

Néprajzi Múzeum

http://www.neprajz.hu/

Lantai József