Továbbra is alacsony szinten az infláció

Az elmúlt hónapok erősödő árnyomását megtörve januárban csupán 0,9 százalékot tett ki az éves inflációs ráta. Az alacsony árnövekedés mögött az áfacsökkentések, valamint a változatlan háztartási energia árak állnak. Mindemellett továbbra is inflációt mérséklő hatású az üzemanyagok áralakulása. A maginfláció ugyanakkor kis mértékben emelkedett.

Az elmúlt hónapok erősödő árnyomását megtörve januárban csupán 0,9 százalékot tett ki az éves inflációs ráta. Az alacsony árnövekedés mögött az áfacsökkentések, valamint a változatlan háztartási energia árak állnak. Mindemellett továbbra is inflációt mérséklő hatású az üzemanyagok áralakulása. A maginfláció ugyanakkor kis mértékben emelkedett.

Az éves bázisú inflációs mutató az idei év első hónapjában 0,9 százalékos szinten maradt, megtört tehát a szeptember óta tartó növekvő trend. Az áremelkedés ütemének megtorpanása mögött elsősorban az adó- és illetékváltozások állnak: az áfa-, valamint a bürokráciacsökkentés érezteti hatását, továbbá a jövedéki adó tavalyi emelése immáron bekerült a bázisba. Mindemellett az alacsony olajárak is éreztetik inflációt leszorító hatásukat. Éves alapon 5 százalékkal csökkent az üzemanyagok ára januárban, ami önmagában 0,4 százalékponttal mérsékelte az inflációt.

Az élelmiszerek körében mért lassuló infláció két tényező eredőjeként alakult ki. Egyrészt a 2015. évi kedvezőtlen mezőgazdasági év árakra gyakorolt hatása felfelé húzza az inflációt, miközben a sertéshús áfájának csökkentése ezt a hatást a termékkör egészében bőven ellensúlyozza. Szintén csökkenés tapasztalható a tejtermékek árában is. Az átlagosnál továbbra is magasabb a szeszes italok és dohányáruk árának emelkedése: a decemberi 3,8 után januárban 3,5 százalék. Szintén az átlagot meghaladó mértékben növekedett a tartós fogyasztási cikkek ára éves összevetésben. A felerősödött árnyomás az erősödő külső infláció (a termékek iránti növekvő kereslet következtében) eredménye. A termékcsoporton belül továbbra is a járművek átlag feletti, 4,5 százalékos drágulását kell kiemelnünk.

A szolgáltatásokra áttérve a januári adatok alapján stabilizálódni látszódik az árnövekedés mértéke, mivel már három hónapja 1,3-1,5 százalékos a szolgáltatások árszínvonalának átlagos emelkedése. A januári adatok közül érdemes kiemelni, hogy átlag felett emelkedett az egészségügyi és az üdülési szolgáltatások valamint a színház- és mozijegyek ára. Továbbá ki kell emelnünk a lakbér több mint 5 százalékos áremelkedését is.

A maginfláció eközben 1,5 százalékra emelkedett (0,1 százalékpontos változás az előző hónaphoz képest), vagyis továbbra is messze elmarad a jegybank 3±1 százalékos célsávjának aljától is. Több tényező is tartósan alacsony inflációs környezetet vetít előre: a továbbra is alacsony külső infláció, a tartósan 2 százalék alatt ragadó inflációs várakozások, a bürokráciát érintő költségek csökkentése valamint a különböző áfacsökkentések. Amennyiben az olajár nem indul tartós emelkedésnek, úgy 2016-ban is csupán 1,5 százalék körüli inflációra számíthatunk. Amennyiben az EKB további lazítást vet be, valamint a magyar gazdaság a gyengélkedés jeleit mutatná idén, a jegybank újabb mennyiségi lazítást vezethet be, de szélsőséges esetben nem elképzelhetetlen az újabb kamatvágási ciklus beindítása sem.