Újratemették a mártírhalált halt Vezér Ferenc Pálos rendi atyát
Petőfiszállás Pálosszentkúton hétfőn újratemették a koholt vádak alapján 1951-ben kivégzett Vezér György Ferenc Pálos rendi szerzetest. A mártírsorsú P. Vezér Ferenc pálos szerzetes Vezér György 1914. március 23-án született, a Szatmár megyei Szaniszló faluban. 1926-ban Esztergomban a szalézi nevelőintézetben tanult, majd a bencés gimnáziumban érettségizett. 1935-ben kérte felvételét a pálosok közösségébe, ahol a Ferenc nevet vette fel. Pécsett végezte bölcseleti és teológiai tanulmányait. Virág Ferenc pécsi megyéspüspök szentelte pappá Pécsett, 1940. január 28-án.
Petőfiszállás Pálosszentkúton hétfőn újratemették a koholt vádak alapján 1951-ben kivégzett Vezér György Ferenc Pálos rendi szerzetest. A mártírsorsú P. Vezér Ferenc pálos szerzetes Vezér György 1914. március 23-án született, a Szatmár megyei Szaniszló faluban. 1926-ban Esztergomban a szalézi nevelőintézetben tanult, majd a bencés gimnáziumban érettségizett. 1935-ben kérte felvételét a pálosok közösségébe, ahol a Ferenc nevet vette fel. Pécsett végezte bölcseleti és teológiai tanulmányait. Virág Ferenc pécsi megyéspüspök szentelte pappá Pécsett, 1940. január 28-án.
Lelkipásztorként működött a budapesti Sziklatemplomban, és Pécsett is – mindkét helyen házgondnoki feladatokat is ellátott -, legfontosabb állomáshelye azonban Pálosszentkút volt,
ahol kisebb-nagyobb megszakításokkal több időszakon keresztül – egy ideig házfőnökként, és a helyi lelkészség vezetőjeként is – szolgált. 1946. januárjától a magyarországi pálos rendtartomány vezetésében is részt vett, mint II. tartományi tanácsos. A kommunista hatalom több alkalommal próbálta perbe fogni, megtörni.
1951. március 20-án letartóztatták. Koholt vádakon alapuló ügyét a Grősz József kalocsai érsek elleni koncepciós perhez csatolták. A kihallgatások során megkínozták, majd a Grősz per IX. rendű vádlottjaként halálra ítélték, és Budapesten, a Gyűjtőfogházban 1951. augusztus 3-án kivégezték. 1992. február 17-én a Legfelsőbb Bíróság a vádak alól P. Vezér Ferencet felmentette.
Zsúfolásig megtelt a Sziklatemplom ahol imádságos megemlékezés volt Vezér Ferenc atya felravatalozott földi maradványai előtt, Utána hatalmas motoros konvoj kiséretében vitték a koporsót Petőfíszállás-Pálosszentkútra. Ott róla utcát is elneveztek, és emléktáblát állítottak a meghurcolt pálosok emlékére.
A temetés előtt Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, aki az új államfő megválasztásáig az Országgyűlés elnökének feladatát és határkörét is gyakorolja a temetésen elmondott beszédében kiemelte: a régóta várt újratemetés nem csak arról szól, hogy méltóképpen pótoljuk az elmaradt végtisztességet és végső nyughelyén gyászoljuk páter Vezér Ferenc szerzetest. Az újratemetésre nekünk is, a kommunista vészkorszakot túlélőknek is erősen szükségünk van – mondta, hozzátéve: az újratemetés része, annak a történelmi igazságtételnek, ami a közelmúltat megtisztítja a hazugságoktól.
A temetés előtti gyászmisét Bábel Balázs, Kalocsa-kecskeméti Főegyházmegye érseke celebrálta, aki beszédében kiemelte: most tudjuk meg, hogy a "kommunizmus pusztító őrülete" százmillió ember halálát okozta, közöttük 6 millió vértanúét, aki keresztény hite miatt halt meg.
A gyászszertartáson részt vett Kövér László, az Országgyűlés elnöke, aki az új államfő megválasztásáig a köztársasági elnök feladatát és hatáskörét gyakorolja.
A Petőfiszállást Pálosszentkúttal összekötő utat, melyet a mártírhalált halt szerzetesről neveztek el, Schönberg Jenő, szatmári megyéspüspök áldotta meg.
A temetési szertartást Bátor Botond, a Pálos Rend magyarországi tartományfőnöke végezte. A közel négy órás szertartás után a Máté István szobrászművész által készített emlékművet is leleplezték, mely Lezsák Sándor felajánlásával készült el.
Az 1914-ben Erdélyben Szaniszló településen született Vezér György Ferenc szerzetes földi maradványait motoros kísérettel szállították Budapestről a pálosszentkúti Mária kegyhelyre. A Pálos rendi szerzetes utolsó állomáshelye volt a Petőfiszálláshoz tartozó Pálosszentkút.
A Grősz József kalocsai érsek elleni koncepciós per kilencedik rendű vádlottját, Vezér György Ferencet 1951. június 28-án ítélték halálra. A kötél általi kivégzést augusztus 3-án hajtották végre. A pálos szerzetest szovjet katonák megölésével vádolták. 1944 decemberében Soltvadkerten az óvóhelyre menekülő nők védelmében egy fegyverrel hadonászó katonával kelt birokra, miközben a szovjet katona fegyvere véletlenül elsült, és annak halálát okozta.
A Legfelsőbb Bíróság 1992. február 17-én Vezér György Ferencet felmentette a vádak alól, és megállapította, hogy nem követett el bűncselekményt. Földi maradványait hosszas kutatómunka után találták meg a Rákoskeresztúri új köztemető 289-as parcellájában.
MTI Fotó: Ujvári Sándor
bgj \ gtr
MTI 2012. április 30., hétfő 18:28