VISEGRÁDI ORSZÁGOK AGRÁRKAMARÁI: AZ ÉRTÉKTEREMTŐ GAZDÁKAT TÁMOGASSA A KAP-REFORM

A Visegrádi Négyek agrárkamarái szerint a következő hónapok kulcsfontosságúak lesznek a Közös Agrárpolitika 2020 utáni esetleges reformjával kapcsolatban, ezért intenzívebb együttműködésre van szükség. A delegációk szerint az élelmiszer-kiskereskedők vevőnkénti értékesítési területe a legnagyobbak közé tartozik a visegrádi országokban, ami aránytalanul növeli a kölcsönös verseny nyomását. Ennek ellensúlyozására a szakemberek a szükséges jogalkotási és ellenőrzési intézkedéseket elfogadását kérik a nemzeti kormányoktól, valamint az Európai Bizottság és az Európai Parlament képviselőitől.

A Visegrádi Négyek agrárkamaráinak 65. ülését rendezték meg 2017. május 11-12. között a csehországi Brnoban, ahol a magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Cseh Köztársaság Agrárkamarája (AKČR), a lengyel Agrárkamarák Nemzeti Tanácsa (KRIR) és a Szlovák Élelmiszeripari és Agrárkamara (SPPK) vezetői találkoztak. Az ülésen meghívott vendégként részt vettek a Horvát Agrárkamara (HPK), Szlovén Agrárkamara (KGZS) és a Farm Europe képviselői.

A V4-országok agrárkamaráinak képviselői a Közös Agrárpolitika (KAP) 2020 utáni esetleges reformjával kapcsolatban egyetértettek abban, hogy a következő hónapok kulcsfontosságúak lesznek a reform alakulását illetően, ezért intenzívebben kell együttműködni nem csupán a visegrádi országok nem kormányzati agrárszervezeteinek szintjén, hanem a közös prioritásokkal el kell érni a döntéshozókat és a törvényalkotókat nemzeti és uniós szinten egyaránt. A delegációk szerint rendkívül fontos, hogy a megreformált KAP egy olyan keretet hozzon létre, amelyben minden aktív uniós gazdálkodót – aki értékeket és munkahelyeket teremt a vidéki térségekben – egyenlően és megkülönböztetéstől mentesen támogassanak.

Az agrárkamarák képviselői megvitatták továbbá a kiskereskedők tisztességtelen piaci gyakorlatait és a kiváltságos helyzetükkel való visszaélésüket a beszállítói-kiskereskedői kapcsolatok során. Az élelmiszer-kiskereskedők vevőnkénti értékesítési területe a legnagyobbak közé tartozik a visegrádi országokban, ami aránytalanul növeli a kölcsönös verseny nyomását. A Visegrádi Négyek agrárkamaráinak képviselői arra biztatják a nemzeti kormányok képviselőit, valamint az Európai Bizottság és az Európai Parlament képviselőit, hogy az Európai Unió a tagállamokkal együtt fogadja el a szükséges jogalkotási és ellenőrzési intézkedéseket a kereskedelmi láncok tisztességtelen gyakorlatai szabályozásának és a szabályozás végrehajthatóságának biztosítására. Ennek előmozdítása érdekében a következő rendkívüli – a V4 agrárminiszterek találkozójával együtt tartandó – varsói ülésükön külön részletesen foglalkoznak a témával és együttes előterjesztést dolgoznak ki mind a Bizottság, mind kormányzati szervezeteink részére.

Az egészséges, jó minőségű és biztonságos élelmiszerek iránti kereslet továbbra is nő nemcsak Európában, hanem világszerte, és tekintettel a technológiai fejlődésre, valamint az előírásoknak és szabványoknak való megfelelésre helyezett hangsúlyra, az uniós gazdák állnak leginkább készen arra, hogy azt biztosítsák.

A mezőgazdaság további kiterjesztése helyett az úgynevezett intelligens és precíziós mezőgazdasági gyakorlatokat kell előmozdítani nemzeti és uniós szinten egyaránt, ami fokozott élelmiszertermeléshez vezet, ugyanakkor csökkenti az inputanyagok, mint például a műtrágyák, növényvédő szerek, üzemanyagok és a víz felhasználását – húzták alá a találkozón.

Az egyes növényvédőszer hatóanyagok kivonásával kapcsolatban fontos, hogy a növényvédő szerek engedélyezése és betiltása csak megalapozott tudományos vizsgálatok alapján történhessen, így biztosítva a felhasználók, a környezet és a fogyasztók biztonságát, ugyanakkor ezt a harmadik országokból érkező import termékekkel szemben is szükséges megkövetelnünk. Kis Miklós a NAK képviseletében kiemelte, hogy a Kamara egyaránt elkötelezett a magyar emberek egészségének védelme, a környezeti kockázatok csökkentése és a magyar agrárium érdekeinek képviselete iránt.