VÍZHIÁNYOS IDŐSZAK KIHIRDETÉSÉT KEZDEMÉNYEZTE A NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a biztonságos élelmiszertermelés fenntartása érdekében a vízhiányos időszak 2017. június 1-től visszavonásig érvényes megállapítását kezdeményezte. Amennyiben bevezetik a NAK javaslatára a vízhiányos időszakot, úgy a szóban forgó időtartamban a gazdálkodóknak nem kell vízkészletjárulékot (VKJ) fizetniük az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat vízmennyisége után az éghajlati anomáliák által okozott költségterhek mérséklése végett.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a biztonságos élelmiszertermelés fenntartása érdekében a vízhiányos időszak 2017. június 1-től visszavonásig érvényes megállapítását kezdeményezte Pintér Sándor belügyminiszternél. Az elmúlt hetek, illetve hónapok csapadékhiánya miatt már most 10-20 százalékkal kevesebb gabonatermés prognosztizálható idénre. Ezen felül a tavaszi és a nyár eleji száraz időszakok a szabadtéri tüzek számát is megemelték. A meteorológiai előrejelzések alapján hosszabb távon is száraz, meleg, csapadékmentes időszak várható, amely tovább fokozza az aszálykárokat, valamint a szabadtéri tűzeseteket kockázatát. A napokig tartó hőség pedig megnöveli a károkozó erős szelek, jégesők kockázatát, amelyek újabb veszteségeket okoznak a gazdálkodók számára. A NAK kezdeményezése megteremti a mezőgazdasági és halászati termelés vízzel, illetve öntözővízzel való kiszolgálását, ami az éghajlati anomáliák által okozott további termésátlag-csökkentését, valamint az agrárium költségterheinek mérséklését szolgálja. Amennyiben a NAK javaslatára kihirdetik a vízhiányos időszakot, úgy a szóban forgó időtartamra a gazdálkodóknak nem kell vízkészletjárulékot (VKJ) fizetniük az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat vízmennyisége után.

A vízkészletjárulék (VKJ) fizetési mentesség az öntözési, rizstermelési és halgazdasági vízhasználatok esetében 2006. január 1. óta van érvényben, 2014 óta pedig a központi költségvetés finanszírozza a mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat. Az Európai Bizottság azonban kimondta, hogy a tagállamoknak meg kell felelni a Víz Keretirányelv előírásainak, amely többek közt előírja, hogy a tagállamoknak a vízszolgáltatásoknál figyelembe kell venniük a költség-visszatérülés elvét, és díjat kell megállapítani a különböző használók felé. Ennek értelmében kormányhatározat született arról, hogy a hatékony, ösztönző jellegű víz-ár politika kialakításának, valamint a környezeti és erőforrás költségek megtérülésének érdekében az öntözés, a halgazdaság és a rizstermelés esetében a vízkészletjárulék (VKJ) fizetése alóli kivételt meg kell szüntetni és a felhasznált vízmennyiséggel arányos díjakat 2016. július 1-től be kell vezetni. A Belügyminisztérium és a NAK között létrejött együttműködési megállapodás értelmében a köztestület több ízben egyeztetett a vízkészletjárulék fizetéséről, valamint a vízszolgáltatási fizetési kötelezettségről. Az egyeztetések nyomán a vízkészletjárulék fizetési határidejét sikerült július 1-ről kitolni október 1-re, így az öntözés esetében gyakorlatilag még egy díjmentes évet nyertek a gazdálkodók. Díjmentes vízkontingens határokat sikerült megállapítani a következők szerint: az öntözés esetében 50 000 m³/évet, a halgazdálkodásnál és rizstermelésnél 150 000 m³/évet meg nem haladó vízhasználat esetében továbbra sem kell vízkészletjárulékot fizetni, amely kontingensek további emelésének lehetőségét már vizsgálja a jogalkotó. Ezeken túl a vízkészletjárulék alóli fizetési kötelezettség mentesség továbbra is fennmaradhatott a többletvizek visszatartásából és tározásából származó vízkészletek után, valamint tartósan vízhiányos időszakban.