Zelenka László

A XX. század tudománytörténetének kiemelkedő alakja. Gépész- és elektromérnöki diplomát szerzett, szakmai gyakorlatát az Egyesült Izzóban szerezte meg, majd kísérleti műhelyében a saját találmányai alapján kifejlesztett rádiótechnikai műszereket tesztelte. 1931-ben ZL-Rádiólaboratórium néven középvállalatot alapított mintegy negyven fővel Budapesten, a Horthy Miklós (ma: Bartók Béla) út 61. számú ház földszintjén.

A XX. század tudománytörténetének kiemelkedő alakja. Gépész- és elektromérnöki diplomát szerzett, szakmai gyakorlatát az Egyesült Izzóban szerezte meg, majd kísérleti műhelyében a saját találmányai alapján kifejlesztett rádiótechnikai műszereket tesztelte. 1931-ben ZL-Rádiólaboratórium néven középvállalatot alapított mintegy negyven fővel Budapesten, a Horthy Miklós (ma: Bartók Béla) út 61. számú ház földszintjén.  

   Mérnökök, technikusok elektroműszerészek, lakatosok munkáját irányította, e mellett ipari tanulókat is nevelt. Páratlan üzleti érzékét alkalmazva sorozatgyártásban készítette a térerősségmérőket, dinamikus hangszórókat, szignálgenerátorokat, hangoló oszcillátorokat, katonai rádió adó-vevőket, erősítőket, amelyeket híradástechnikai vállalatok, a Magyar Honvédség, a Magyar Rádió, a Magyar Philips Művek, a Standard Villamossági Gyár, a Telefongyár Rt. éveken át használtak

   Ezen kívül olyan találmányok kötődnek a nevéhez, mint a telefonok korszerű gyártástechnológiája, olvasókészülékek vakok részére, vagy az anyag kifáradását mérő műszer. Egy sor olyan találmánya is volt, mint például a már meglévő elektronikai készülékek hordozható kivitele. Ez óriási jelentőségű fejlesztést jelentett a szolgáltatások terén., például hajók rádió adó-vevő készülékek javításánál.

   Az 1940-es Budapesti Nemzetközi Vásáron bemutatták a Robotembernek nevezett konstrukcióját. A két méter magasságú, fémből készült alak egy szabadtéri dobogón állt, végtagjait mozgatta, hangszórón át „beszélt".. A robotember a máig használt manipulátorok elődje volt.

   Előadói és szakértői tevékenysége is jelentős. Rendszeresen publikált a Technika c. lapban. Cikksorozatot írt „Rádiós séta Londonban és New Yorkban" címmel. Angolul, franciául, németül beszélt. Hollandiai és németországi útjain felkeltette figyelmét a vezetékes rádió, ennek nyomán valósult meg Magyarországon a rádióhírmondó, amely központi vevőkészülékből, nagy teljesítményű hangfrekvenciás erősítőből és előfizetői hálózatból állt. Ebből fejlődött ki a későbbi Néprádió.

   Lelkesen támogatta a rádióamatőrök munkáját. A múlt század harmincas éveiben a kamaszok „kristálydetektoros rádiót" barkácsoltak maguknak.

   A háború után nagy nehézségek (anyaghiány, szerszám hiány, szakember hiány) között indult be újra a munka, kisebb létszámmal. Az 1948-as Budapesti Nemzetközi Vásáron még bemutatója volt a cégnek. 1949 utolsó munkanapján a céget államosították, működését megszüntették, hatalmas hiányt okozva rádiótechnikai termékekből, műszerekből, pótalkatrészekből, javító-szerelő kapacitásból. Zelenka Lászlót tárt karokkal várta a Budapesti Műszaki Egyetem fizika tanszéke, ahol adjunktusként oktatott és kutatott. 1960-ban hunyt el ötvennyolc éves korában. Emlékét tábla őrzi a lágymányosi Ulászló utcában, ahol családjával lakott.

Láng Róbert