2011. március 21-én a soros EU elnökség kezdeményezésére összeül az energiaügyi miniszterek rendkívüli tanácsa
4 perc olvasás
2011. március 15-én Günther Oettinger energiaügyi biztos kezdeményezésére széleskörű megbeszélésre került sor Brüsszelben a Japánt sújtó környezeti katasztrófa atomenergetikai következményeinek tisztázására, a tennivalók meghatározására.
2011. március 15-én Günther Oettinger energiaügyi biztos kezdeményezésére széleskörű megbeszélésre került sor Brüsszelben a Japánt sújtó környezeti katasztrófa atomenergetikai következményeinek tisztázására, a tennivalók meghatározására.
A megbeszélésen részt vettek a tagállamok energetikáért felelős közigazgatási vezetői, az uniós államok nukleáris biztonsági hatóságainak és az EU területén üzemelő atomerőművek vezetői, valamint az iparág jelentős multinacionális cégeinek irányítói. A találkozón a uniós tanácsi elnökséget és a magyar államigazgatást Kovács Pál energetikáért felelős helyettes államtitkár és az Európai Bizottság Energetikai Főigazgatóságának szakmai támogatását is ellátó Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója, Rónaky József képviselte.
A találkozón a résztvevők beszámoltak az általuk már meghozott, és a jövőben esetlegesen meghozandó intézkedésekről, megvitatták azokat az esetleges hatásokat, amelyekkel az uniós tagállamoknak és az érintett szervezeteknek és vállalatoknak szembe kell nézniük.
A megbeszélésen a résztvevők megállapodtak abban, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik a kialakult helyzetet, és felajánlják humanitárius és szakmai segítségüket Japánnak, amennyiben arra a szigetország igényt tart. Egyetértettek abban, hogy a kialakult helyzetet – a nemzetközi szakmai szervezeteket bevonásával (Nemzetközi Atomenergetikai Ügynökség – IAEA, OECD Atomenergia Ügynöksége, Európai Nukleáris Hatóságok Szövetsége – WENRA) kell áttekinteni, hogy az adott viszonyoknak megfelelően tudják kiértékelni az atomenergia békés alkalmazásának biztonsági kérdéseit. A megbeszélés konklúziójaként az Európai Bizottság továbbra is fontosnak tartja az egységes nukleáris biztonsági követelmények életbe léptetését, illetve javaslat született egy magas szintű szakértői csoport által elvégzendő stressz-teszt lefolytatásáról, amelynek célja a meglévő atomerőműi blokkok biztonsági vizsgálata. Ennek tartalmáról azon szakértői csoportok döntenek majd, amelyek a japán helyzetet elemzik.
A magyar fél képviseletében Kovács Pál energiaügyi helyettes államtitkár felszólalásában kifejtette: Magyarország üdvözli az Európai Bizottság javaslatát a széleskörű európai konzultáció szervezésére, támogatja egy kutatásokért, felmérésekért és tanácsadásért felelős szervezet(ún. think tank) létrehozását a legjobb jogalkotási gyakorlatok (best legislative practices) megosztására. Emlékeztetett arra, hogy Európában – és Magyarországon is – az atomenergia komoly tényező az energiaellátási rendszerben. Beszámolt róla, hogy a 90-es években a Paksi Atomerőműben elvégzett biztonságnövelő intézkedések nemzetközi szinten is elfogadott beruházásokat és fejlesztéseket eredményeztek. Kovács Pál megerősítette: a RANET egyezmény (Response Assistance Network) keretében Magyarország készen áll hét helyszíni monitorozó csoportot küldeni a katasztrófa sújtotta térségbe elsősorban sugárzásmérési, valamint orvosi és lakosságvédelmi tanácsadási feladatok ellátására.
A magyar elnökség 2011. március 16-én reggelre összehívta Tanács nukleáris kérdésekkel foglalkozó munkacsoportját (Working Party on Atomic Questions), ahol a mai megbeszélés témáit vitatják meg szakértői szinten a résztvevők. Amennyiben szükséges, a magyar elnökség készen áll minden támogatást megadni a gyors döntéshozatalhoz.
Emellett a magyar elnökség 2011. március 21-ére az energiaügyi miniszterek tanácsának rendkívüli ülését is összehívta, amelyen a résztvevőknek lehetősége nyílik áttekinteni az aktuális nemzetközi fejleményeket és megvizsgálni ezek hatásait a globális energiapiacokra és az Európai Unió energetikai szektorára.
