2013. június 29-én Szent Iván-éji varázslat a Skanzenben
Misztikus délutánnal és éjszakával, a magyar mellett a balti és a skandináv országokhoz kapcsolódó napfordulós hagyományokkal, tűzugrással, és boszorkányégetéssel várja a szentendrei Skanzen Szent Iván napját követő szombaton, június 29-én az érdeklődőket.
Misztikus délutánnal és éjszakával, a magyar mellett a balti és a skandináv országokhoz kapcsolódó napfordulós hagyományokkal, tűzugrással, és boszorkányégetéssel várja a szentendrei Skanzen Szent Iván napját követő szombaton, június 29-én az érdeklődőket.
A skandináv és az északi országokban Szent Iván az év legkiemelkedőbb napja, nemzeti ünnep, amelyet áthat a bűbáj és a varázslat, és amikor bármi megtörténhet.
Különleges éjszakára hívja a Szabadtéri Néprajzi Múzeum az érdeklődőket június. A 14 órától éjfélig tartó rendezvényen a napfordulóhoz kapcsolódó dán, észt, finn, lett, litván, magyar, norvég, svéd szokások, hagyományok elevenednek meg, s nemcsak misztikum, de különleges miliő is fogadja a vendégeket, akik a múzeum egy teljesen más arcát ismerik meg: életre kelnek az árnyak, fáklyák és máglyák fényénél lesz részese mindenki a varázslatnak.
A napforduló megünneplése a népek életében fontos szerepet töltött be. Ekkorra elérkezett a termés betakarításának ideje, és annak ellenére, hogy még számos meleg hónap várt rájuk, a napfordulót követően a napok folyamatosan rövidültek, ezáltal az elmúlást jelezte. Az ünneplés már Szent Iván előestéjén kezdetét vette, az emberek a hatalmas máglyákkal az ártó szellemeket igyekeztek minél messzebbre űzni, azt jelképezve, hogy a sötétség egy időre elveszítette hatalmát és a fény diadalmaskodott. A tűz tisztító erejébe vetett hit az alapja a tűzugrás szokásának is. Úgy tartották, hogy a tűz elősegíti a jó termést, a növények növekedését, megóv a jégesőtől, dögvésztől és nem utolsó sorban a fiatalok a tűz körül szerelmet is varázsoltak. Éppen ezért a szentendrei Skanzenben is fellobognak a lángok, a legények és leányok pedig a tűz átugrása közben kiházasító dalokat énekelnek.
A néphit szerint a páfrány évente egyszer, Szent Iván éjjelén virágzik, akkor is csak rövid ideig. Aki páfrányvirágot talál az erdőben, boldogságra-gazdagságra lel, és a világ összes nyelvét, de még az állatok beszédét is érteni fogja. Nem csoda, hogy a páfrányvirág-keresés hajdanán az észtek kedvenc Szentivánéji foglalatosságai közé tartozott. E szokás felelevenítésére a szervezők a Skanzen számos pontján páfrányvirágokat rejtenek el, amelyek megtalálói apró ajándékokkal gazdagodnak. A népek úgy vélték; ezen az éjjelen gyűjtött gyógynövények, virágok titokzatos erővel bírnak, így a múzeumban a nők és asszonyok a lett vendégeknél sorra fonják a gyógynövényekből álló koszorút és a svédek a keresztformájú májusfát is zöld ágakkal, vadvirágokkal borítják, hogy szerencse és egészség köszöntsön az emberekre. Ebbe a májusfa körül zajló önfeledt körtáncba invitálják a vendégeket, akik ha megunták a mulatozást, szerelmi ajándékok készítésével pihenik ki a tánc fáradalmait: a férfiak kedvesüket tükrös mézeskalácsszívvel lepik meg, a hölgyek pedig bódító bájitallal, talizmánnal csábítják el a kiválasztott férfit.
Az este fénypontjaként sor kerül a dánok kedvelt Szent Iván-napi hagyományára, az ember nagyságú boszorkányégetésre is.
A délután folyamán felsorakoznak az észt szalagszövéssel készült kézműves remekek, a legkisebbeket festéssel és rajzolással várja a svéd gyereksarok, a kemencében pedig sorra
sülnek a mézeskalácsok, amelyeket skandináv motívumokkal díszíthetnek. A litvánok büszkén mutatják be hagyományos mesterségüket, az UNESCO reprezentatív listáján szereplő fakereszt készítését, amely a kereszténységet hirdető szerep mellett szimbolikus jelentőséggel is bír.
A szokásokon kívül természetesen a balti és a skandináv népek gasztronómiai különlegességei is terítékre kerülnek: kóstolni lehet a svéd fahéjas tekercsből, bodzaszörpből, az ízletes lett sörökből és sajtokból, a litván hagymás heringből és rozskenyérből, a hagyományos dán süteményekből, az észt mulgi kása és kama mellett a norvég gofriból.
Miután mindenki megízlelte a nemzetek ételeit, a meleg elől érdemes menedéket találni a hűvös Kisbodaki pajtában, ahol a csemeték örömére életre kel a svéd Harisnyás Pippi és a dán meseíró Andersen egyik alakja, a kis hableány. A felnőtteket mozizásra kialakított helyiségek csábítják, ahol pattogatott kukorica majszolása közben északi filmeket – többek közt az Oscar -díjas Hævnen – Jobb világ című színes, feliratos, dán-svéd alkotást- vetítenek.
A programok közül Olvasóink figyelmébe szeretném ajánlani a PontITT Galériában 13 órai kezdésű „A világ legnagyobb kórusa" kiállítást (a Lett Művészeti Akadémia kiállítása), melyet Őexcellenciája Imants Liegis Lett Köztársaság Nagykövete és Dr. Cseri Miklós a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója fog megnyitni. A színpadon 16 órakor kezdődik a Svéd májusfaállítás Prőhle Gergely Külügyminisztérium helyettes államtitkár, a skandináv és balti államok nagykövetei és dr. Cseri Miklós főigazgató részvételével.
A tájegységi programokban többek között olyan csábító ajánlatok szerepelnek, mint pl. a Jászárokszállási Fogadó kínálatában litván sör és észt árpakása, a Sükösdi lakóházban Szerelmi bájital és talizmán készítés, vagy az Undi lakóházban sárgaborsó szalonnával, Litván fekete rozskenyér, sült kenyér fokhagymával, hering hagymával és litván rozskenyérrel kóstolás. És ez csak egy töredéke a gazdag programnak és a kóstolók sokaságának.
2013. június 29. 14:00-24:00
Szent Iván-napi álom
Baltikum és Skandinávia nyári napfordulós hagyományai
Skanzen Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Lantai József