2024.március.29. péntek.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

2016: kiemelkedően sikeres év a tudományos „olimpiai éremtáblázaton”

12 perc olvasás
<p><span class="inline inline-left"><a href="/node/108806"><img class="image image-preview" src="/files/images/mta_logo.preview.png" border="0" width="240" height="314" /></a></span>A tavalyi év kiemelkedően sikeres volt a magyar kutatók számára az Európai Kutatási Tanács (ERC) pályázatain is. Az ERC egyenként 1,5-3 millió euró összegű támogatását, amely világszerte a kutatói kiválóság egyik mércéjének számít, <strong>2016-ban 9 tudós nyerte el Magyarországról</strong>. <strong>A nyertesek közül 7-en az akadémiai kutatóhálózatban dolgoznak, 6-an az MTA Lendület programjának korábbi nyertesei</strong>.

mta logo.previewA tavalyi év kiemelkedően sikeres volt a magyar kutatók számára az Európai Kutatási Tanács (ERC) pályázatain is. Az ERC egyenként 1,5-3 millió euró összegű támogatását, amely világszerte a kutatói kiválóság egyik mércéjének számít, 2016-ban 9 tudós nyerte el Magyarországról. A nyertesek közül 7-en az akadémiai kutatóhálózatban dolgoznak, 6-an az MTA Lendület programjának korábbi nyertesei.

mta logo.previewA tavalyi év kiemelkedően sikeres volt a magyar kutatók számára az Európai Kutatási Tanács (ERC) pályázatain is. Az ERC egyenként 1,5-3 millió euró összegű támogatását, amely világszerte a kutatói kiválóság egyik mércéjének számít, 2016-ban 9 tudós nyerte el Magyarországról. A nyertesek közül 7-en az akadémiai kutatóhálózatban dolgoznak, 6-an az MTA Lendület programjának korábbi nyertesei.

Az ERC 2007-es működése óta a magyar kutatók évről évre a legsikeresebbek az új európai uniós tagállamok (EU13) kutatói közül. Az EU13 tagállamok által 2015-ig elnyert ERC kutatási projektek közel 40%-át magyarországi kutatási intézményben valósítják meg.

A kutatói karrier mérföldkövének számító, egyúttal stabil pénzügyi és versenyképes infrastrukturális hátteret biztosító Lendület program, valamint a célzott rásegítő pályázati támogatások és tanácsadás a 2016-os eredmények tanúsága szerint tovább javították a pályázó magyar kutatók sikeranyát.

„Az ERC kutatási forrásaiért folytatott versenyben Magyarország jól láthatóan közelebb került a kutatás-fejlesztés terén hagyományosan fejlettebb európai államokhoz. A kiváló kutatók számára biztosított stabil akadémiai háttérnek nagy szerepe van ebben a sikerben" – mondta Lovász László, az MTA elnöke.

2016: a legsikeresebb pályázati év az átalakítások óta

A 2016-os év átlagon felüli sikereket hozott a kutatásra fordítható pályázati keretekért folytatott versenyben az MTA kutatóhálózata számára. 2016 volt pályázati szempontból a kutatóhálózat legsikeresebb éve a 2012-es átalakítások óta. Az európai uniós források támogatásával meghirdetett hazai pályázati lehetőségek 2015 második felében nyíltak meg, így magas szakmai színvonalra volt szükség ahhoz, hogy a rendelkezésre álló idő alatt az MTA intézményei a nagyszámú pályázó közötti szoros versenyben hozzájuthassanak a forrásokhoz.

Az akadémiai kutatóintézetek összesen 262 kutatási pályázatot nyertek 2016-ban, amiből 217 hazai (139 NKFIH-OTKA, 14 NKA, 39 NGM/GINOP, 25 egyéb), 45 pedig nemzetközi pályázat volt. Néhány a 2016-ban indított fontosabb, pályázati támogatással megvalósuló kutatási projektek közül:

  • Ökoszisztémák fenntartható működtetése: felfedezésekkel a klímaváltozás, a tájhasználat és az inváziók hatásának mérsékléséért – MTA Ökológiai Kutatóközpont (Vácrátót, Tihany, Debrecen, Budapest), 852 millió Ft. Pályázati keret: GINOP, futamidő: 4 év.
  • E-orr kutatóműhely: természetes szagmintázatok elemzése és agrártudományi hasznosítása – MTA Agrártudományi Kutatóközpont (Martonvásár), 655 millió Ft. Pályázati keret: GINOP, futamidő: 4 év.
  • Magyarország szerepelt a legsikeresebben az EU Horizont 2020 legnagyobb presztízsű együttműködési pályázatán, a „Teaming" kutatási kiválósági programban: 27 ország 169 pályázója közül meghirdetett 10 nyertesből 2 konzorciumban vesz részt akadémiai kutatóhely (MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet, Budapest, 1600 millió Ft, futamidő: 7 év; MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, Szeged, 680 millió Ft, futamidő: 4 év).

A Várból az új ingatlanba: MTA Humán Tudományok Kutatóháza

Az MTA 2016. december 15-i elnökségi ülésén az Elnökség tagjai jóváhagyták az Országház utca 28-32. – Úri utca 49-51. szám alatti ingatlan értékesítését a Magyar Állam részére 9,4 milliárd forintos áron. A budai Várban működő kutatóközpontok – az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont (MTA BTK) egyes intézetei és az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont (MTA TK) – az MTA új kutatóközpontjába, a Humán Tudományok Kutatóházába költöznek 2017 elején. Szintén az új ingatlanba költözik az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (MTA KRTK) a Budaörsi úti épületből, és itt kap helyet az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény is.

„Várakozásaink szerint a költözés nehézségei után a korábbinál is hatékonyabb lesz a munka, és szorosabb együttműködés alakul ki a különböző bölcsészet- és társadalomtudományi ágak kutatói között" – mondta Török Ádám, az MTA főtitkára, hozzátéve: a Humán Tudományok Kutatóháza megépítésének célja az volt, hogy az ideköltöző akadémiai kutatóközpontok a 21. század követelményeinek megfelelően felszerelt kutatóhelyen működhessenek tovább.

A kormány 6,8 milliárd forinttal támogatta a ház felépítését. A négy részből álló, a kutatók igényei szerint tömbökre tagolt, több mint 21 500 négyzetméter alapterületű épület tervezése és kivitelezése során a környezetvédelmi szempontok is meghatározóak voltak. A mintegy 750 szakembernek helyet biztosító kutatóházban a dolgozószobák mellett könyvtárat, konferenciatermet, régészeti laboratóriumokat, tárgyalókat, közösségi tereket, teakonyhákat és éttermet is kialakítottak.

Óriásfejlesztések a kutatóhálózatban

Lovász László elnökségének első két és fél évében további nagyberuházások előkészítése zajlott az MTA kutatóintézet-hálózatában. Ezek a beruházások is megalapozzák az MTA elnöke által bejelentett nagy kutatási stratégiai programok elindítását a víztudományban, a mezőgazdaságban, az oktatásban és az egészségügyben.

„Ahogyan eddig is, a nyugodt, minőségi kutatási lehetőségek biztosítását tartom a legfőbb feladatomnak. Az MTA kutatóhálózatában mintegy háromezer kutató és kétezer más szakember dolgozik, köztük egyre több a fiatal kutató. A kutatóhálózatunk óriási érték, amelyet az új beruházások még modernebbé és értékesebbé tesznek, ahol valóban világszínvonalú körülmények között vizsgálhatjuk az ország jövője szempontjából is alapvető fontosságú kérdéseket" – mondta Lovász László, az MTA elnöke.

Megújul az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Az új kutatóház felépítését 3,5 milliárd forinttal támogatja a kormány. Az MTA KOKI – amelynek korábban Vizi E. Szilveszter akadémikus, az MTA korábbi elnöke volt az igazgatója, 2002 óta pedig Freund Tamás akadémikus, az MTA alelnöke tölti be ezt a posztot – a központi idegrendszeri betegségek kutatásának világszerte elismert műhelye. Az MTA KOKI a vezetője a Nemzeti Agykutatási Program kiválósági kutatóhálózatának is. Az intézet töretlen fejlődését mutatja, hogy 2016-ban három kutatója is elnyerte a legnevesebb uniós kutatásfinanszírozási alap, a European Research Council (ERC) támogatását.

„Az MTA KOKI korszerűtlen épülete a fejlődés gátjává vált, és mind jobban veszélyezteti az egyedülálló, nagy értékű kutatási eszközök biztonságát is. A beruházás abba a programba illeszkedik, amelynek keretében az MTA – a kormánytámogatásokat saját forrásokból kiegészítve – elavult, drágán üzemeltethető ingatlanokban működő intézményeinek versenyképes kutatások folytatására alkalmas új épületeket hoz létre" – mondta Török Ádám, az MTA főtitkára.

Az új épületet várhatóan 2019 végén vehetik birtokba a kutatók. A projektet az MTA KOKI ügyvezető igazgatója, Oberfrank Ferenc irányítja.

Martonvásári Agrár-innovációs Centrum

„Az úgynevezett nagy infrastruktúrák, például optikai képalkotó rendszerek, robotizált üvegházak, növénynevelő kamrák, proteomikai és genomikai műszerpark nélkül nem folytatható olyan világszínvonalú agrárkutatás, amelynek eredményeként kinemesíthetők azok a növényfajták, amelyek megoldást jelentenek a klímaváltozás kihívásaival küzdő gazdálkodóknak. Ennek jegyében épül fel a következő években a Martonvásári Agrár-innovációs Centrum és keretében a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontjának új kutatótömbje" – mondta a magyar mezőgazdasági kutatásokat várhatóan új alapokra helyező nagyberuházásról Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese, a projekt felügyeletével megbízott vezető. A martonvásári kastélyparkban zajló beruházást 6 milliárd forinttal támogatja a kormány, műszerekre további 3 milliárdot fordíthat az MTA. Ezenfelül 800 millió forint áll rendelkezésre egy új látogatóközpont megvalósítására és a környezetében lévő Brunszvik-kert rekonstrukciójára. A látogatóközpont egyik kitüntetett célja, hogy modern tudománykommunikációs eszközökkel tegye érdekessé és érthetővé az agrárkutatás céljait és eredményeit, elsősorban a fiatal generáció számára, ideértve a megújuló MTA ATK aktuális kutatási eredményeinek megismertetését.

Az új centrum fogadja be az MTA ATK jelenleg több telephelyen működő intézeteit, így a Mezőgazdasági Intézet mellé költözik a Növényvédelmi Intézet és a Talajtani és Agrokémiai Intézet. Megkezdődött a multidiszciplináris lehetőségeket az eddigieknél jobban kiaknázó, hosszú távú kutatási program rögzítése, amelynek középpontjába a globális klímaváltozással együtt járó extrém időjárási körülményekhez alkalmazkodni képes gabonafajták előállítása kerül. A növények környezeti és kórokozókkal szembeni stressztűrő képességét meghatározó tényezők komplex genetikai, élettani és morfológiai kutatását, valamint a talaj-növény kölcsönhatások tanulmányozását tervezik a legkorszerűbb vizsgálati módszerek alkalmazásával. Az MTA ATK-n megalakult, a teljes projekt lebonyolításáért felelős szervezeti egység megkezdte működését. A tervezés és kivitelezés során egyaránt szempont a közpénz felelősségteljes és hatékony felhasználása, a kutatók igényeinek figyelembevételével a kutatási tevékenység és az azt kiszolgáló infrastruktúra összehangolása, a Brunszvik-kert felújítása, illetve a Brunszvik-kastély fenntartása.

Az MTA Székház felújítása

Tervezzük az Akadémia 151 éves Székházának felújítását. A Székházban évente körülbelül ezer tudományos konferenciát, tanácskozást és egyéb rendezvényt tartanak. Ez a beruházás egy, az Akadémia kincseit bemutató, állandó kiállítási tér létrehozását is magába foglalja" – mondta Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese.

Stratégiai kutatási programok

Tantárgy-pedagógiai program: bizonyítékokon alapuló oktatás

„Az oktatáskutatás területén – az orvoslás mintájára – akkor járunk el helyesen, ha a legapróbb részletekig tanulmányozzuk a tanítási-tanulási folyamatokat, és olyan beavatkozásokra teszünk javaslatot, amelyekről tudományos eszközökkel bizonyítani lehet, hogy azok a kívánt eredményekhez vezetnek" – mondta Lovász László. Az oktatási rendszernek, illetve a tantárgyi programoknak tudományos indíttatású oktatási kísérletekből leszűrt bizonyítékokra alapozott korrekcióját számos országban végrehajtották, a beavatkozások sikerét a nemzetközi tudásmérési programok eredményei igazolták.

Ebből kiindulva hirdetett 2016 áprilisában nyílt pályázatot az MTA elnöke 2016-2020 között folytatandó tantárgy-pedagógiai kutatások támogatására. A cél alapvetően új, de a hazai módszertani hagyományokra épülő, a tanítás hatékonyságát fokozó tantárgyi eljárások és segédeszközök tudományos megalapozása, illetve a tantárgy-pedagógiai szemlélet megújítását célzó gyakorlatias kutatások megvalósítása. A pályázati felhívásra 71 mű érkezett, amely közül a szakmai zsűri 19 támogatására tett javaslatot. A pályázati keret összege évente 200 millió forint. További 13, a nyertesekénél alig kevesebb kutatási vállalást és oktatási innovációs értéket felvonultató pályázat finanszírozását az Emberi Erőforrások Minisztériuma vállalta az MTA-EMMI együttműködési szerződés keretében. A program fontosságát alátámasztja, hogy a 2016-os TIMMS-felmérés szerint a magyarországi tanulók viszonylag állandó szinten rendelkeznek tantárgyi ismeretekkel, azonban a tudás alkalmazási készsége fokozatosan romlik (lásd a 2015-ös PISA felmérés 2016 decemberében nyilvánosságra hozott eredményeit). A nyertes kutatócsoportok megkezdték munkájukat, amelyet a Tantárgy-pedagógiai Programtanács koordinál. A testületnek a nyertes projektek vezetői is tagjai, elnöke Patkós András akadémikus.

Nemzeti Víztudományi Kutatási Program

A 2016 májusában az MTA koordinálásával elindult program a készülő Nemzeti Vízstratégia (Kvassay Jenő Terv) részeként felméri a víz és a környezet tárgykörben eredményesen végezhető kutatások lehetséges tematikáját és azok szervezeti hátterét. A cél a hazai vízkészlet megőrzése, vizeink jó ökológiai és vízminőségi állapotának fenntartása.

A programot az MTA Ökológiai Kutatóközpont (MTA ÖK) keretében nemrégiben létesült Víztudományi Koordinációs Csoport dolgozza ki. Szintén e csoport feladata a víztudományi kutatóhálózat fokozatos kiépítése és országos koordinációja. A testület jelenleg egy angol nyelvű, interdiszciplináris szemléletű összkép (review) véglegesítésén dolgozik. A tanulmány átfogó képet nyújt a jelenlegi magyarországi vízhelyzetről. Elkészülte után az MTA bekapcsolódik az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) nemzetközi víztudományi kutatásaiba. A koordinációs csoportban eddig 14-en dolgoznak. A fiatal, 30-40 éves kutatókat úgy válogatta össze az irányító testület, hogy szakterületük lefedje a víztudomány különböző ágazatait: felszíni és felszín alatti vizek, klímaváltozás, árvizek, meteorológia, turizmus, közgazdaságtan, vízjog stb. A csoport vezetője Engloner Attila, a Duna-kutató Intézet igazgatója.

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.