2050: a hűtésre-fűtésre használt energia akár 100 %-át megújuló energiaforrások szolgáltathatják Európában?

2011. május 5-6-án Budapest, illetve a RENEXPO ad otthont az RHC Platform, a megújuló fűtési és hűtési technológiák (Renewable Heating and Cooling Technology) második éves szakmai konferenciájának, amelyre az EU 27 tagországából várnak résztvevőket – értesült az OGH Hírügynökség Lutring Tündétől, az esemény házigazdájától, a RENEXPO 2011 projektvezetőjétől.

2011. május 5-6-án Budapest, illetve a RENEXPO ad otthont az RHC Platform, a megújuló fűtési és hűtési technológiák (Renewable Heating and Cooling Technology) második éves szakmai konferenciájának, amelyre az EU 27 tagországából várnak résztvevőket – értesült az OGH Hírügynökség Lutring Tündétől, az esemény házigazdájától, a RENEXPO 2011 projektvezetőjétől.

"Három alapvető célt kívánunk elérni az uniós energiapiaci stratégiák megvalósításával: csökkenteni az üvegházhatást generáló gázok kibocsátását, fejleszteni az energiaellátás biztonságát, és nem utolsó sorban fenntartani az európai ipar vezető pozícióját a világpiacon a környezetbarát technológiák alkalmazásában" – hangsúlyozta Marie Donnelly az EU új és megújuló energiaforrásokért, energiahatékonyságért és innovációért felelős bizottságának igazgatója köszöntőjében, amelyet a szakma 2020-2030-2050-ig felvázolt víziójához fűzött hozzá. 

A vízió egy 2007-ben indult piaci elemzésből nőtt ki, amely részletesen felmérte Európa hűtési és fűtési szükségleteit a lakosság, az ipar és a szolgáltatói szektor szemszögéből egyaránt. A mérések szerint Európa összes energiafogyasztásának 48 %-át emészti fel a hőtermelés (ebből a háztartások 43 %-kal, az ipar 44 %-kal, a szolgáltatói szféra 13 %-kal részesedik). Az ipar hőfelhasználásában kiemelt helyet foglalnak el azok az ágazatok, ahol 500 °C-nál is magasabb hőmérsékletet kell használni a termelésben (pl. üvegipar, cementgyártás). Ezekben az ágazatokban különösen nagy szerepet szánnak a megújuló energiaforrások alkalmazásának. A következő évtizedekben – a legóvatosabb becslések szerint is  azonban – a 2006-os bázisadatokhoz képest 5 %-os csökkenést jeleznek előre a hőfelhasználásban 2020-ig, 10%-os csökkenést 2030-ig és 20%-os csökkenést 2050-ig.

A hűtési igények alakulásában ezzel szemben – a klímaváltozásnak köszönhetően – folyamatos növekedést vetítenek előre. Köszönhető ez annak is, hogy a modern komforthoz és produktivitáshoz a klimatizált környezet immár elválaszthatatlanul hozzátartozik. A nagy kereskedelmi ingatlanok, irodaházak, bevásárlóközpontok fejlesztése elképzelhetetlen a klímaberendezések nélkül. A klimatizált kereskedelmi épületek aránya 2020-ra eléri legalább a 60%-ot. Ha minden hasznos kereskedelmi terület légkondicionálását megoldanák, ez önmagában évi 1400TWhc energiát emésztene fel.

A tanulmány részletesen kitér a megújuló energiaforrások felhasználásában rejlő potenciálra a szolár termikus (napkollektor), a biomassza és a geotermikus energia (illetve a kapcsolható technológiai megoldások) szemszögéből egyaránt. A kitűzött célok megvalósulása esetén 2020-ra a hűtésre-fűtésre  használt energia 25%-át, 2030-ra pedig már akár az 50%-át megújuló energiaforrásokból állítják majd elő Európában, 2050-re pedig elérhetővé válhat akár a 100%-os arány. Mindez úgy, hogy az alternatív, megújuló energia árban is versenyképessé tud válni bármely fosszilis energiaforrással szemben.

 „Az előttünk álló kihívásokat bemutató RENEXPO 2011 szakkiállítás és konferencia rávilágít arra, hogy technológiai kérdések mellett politikai és törvényhozási feladatok is megoldásra várnak, amelyek vonzóvá tudják tenni a jövőt a közösségi, üzleti és privát befektetések számára egyaránt" – összegezte a szakma vezető trendbemutatójának küldetését az OGH Hírügynökség kérdésére Lutring Tünde projektvezető.

 -OGH-