A Magyar Táncművészeti Főiskola és az egri Eszterházy Károly Főiskola ÁSZ ellenőrzése
6 perc olvasás
Folytatja az Állami Számvevőszék a felsőoktatási intézmények ellenőrzéséről szóló jelentések ütemezett nyilvánosságra hozatalát. Ennek keretében újabb két felsőoktatási intézmény, az egri székhelyű Eszterházy Károly Főiskola, valamint a Magyar Táncművészeti Főiskola ellenőrzését zárta le az ÁSZ. A számvevők több ütemben, az összes állami és egyházi fenntartású felsőoktatási intézmény gazdálkodását ellenőrzik, ez lehetőséget teremt majd az ágazati holisztikus értékelésre.
Folytatja az Állami Számvevőszék a felsőoktatási intézmények ellenőrzéséről szóló jelentések ütemezett nyilvánosságra hozatalát. Ennek keretében újabb két felsőoktatási intézmény, az egri székhelyű Eszterházy Károly Főiskola, valamint a Magyar Táncművészeti Főiskola ellenőrzését zárta le az ÁSZ. A számvevők több ütemben, az összes állami és egyházi fenntartású felsőoktatási intézmény gazdálkodását ellenőrzik, ez lehetőséget teremt majd az ágazati holisztikus értékelésre.
A számvevők első ütemben nyolc állami fenntartású felsőoktatási intézmény ellenőrzését kezdték meg, amelyből hat jelentést az elmúlt hetekben már nyilvánosságra hozott az ÁSZ. Az ÁSZ alelnöke és felügyeleti vezetője július végén sajtótájékoztatón ismertették az első nyolc ellenőrzés általános tapasztalatait, valamint a Szolnoki Főiskoláról és a Pannon Egyetemről szóló jelentések főbb megállapításait. Egy héttel később két újabb intézmény, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola, valamint a Magyar Képzőművészeti Egyetem ellenőrzéséről, majd a győri Széchenyi István Egyetem, valamint a Miskolci Egyetem ellenőrzéséről szóló jelentéseket hozta nyilvánosságra az ÁSZ. Most az egri székhelyű Eszterházy Károly Főiskola, valamint a Magyar Táncművészeti Főiskola ellenőrzése zárult le.
Az ÁSZ a 2009 és 2012 közötti időszakra kiterjedő ellenőrzéseket úgynevezett témacsoportos ellenőrzés keretében folytatja le, ami azt jelenti, hogy azonos ellenőrzési programmal több intézményt ellenőriz, mindegyikről önálló jelentést készítve. Az ellenőrzések célja annak megállapítása, hogy szabályos volt-e az intézmények pénzügyi és vagyongazdálkodása, a jogszabályi előírásoknak megfelelően működött-e belső kontrollrendszerük, valamint, hogy az illetékes minisztérium szabályszerűen gyakorolta-e fenntartói és ágazati irányítói jogosultságait. Az ellenőrzések nem terjednek ki az intézmények oktatási, tudományos tevékenységére.
Az Eszterházy Károly Főiskola ellenőrzése
Az egri székhelyű Eszterházy Károly Főiskolán az ellenőrzött időszakban négy kar működött, amelyeken bölcsészettudományi, gazdaságtudományi, informatikai, művészeti, művészetközvetítési, sporttudományi, társadalomtudományi, természettudományi és pedagógusképzés folyt. Az ellenőrzött időszakban a teljes hallgatói létszám 8167 főről 7540 főre csökkent, 2012-ben a rendelkezésre álló férőhely kapacitásnak 84,2%-át használta ki az intézmény.
A főiskola 2009-2012 közötti időszakra kiterjedő ellenőrzése során az Állami Számvevőszék megállapította, hogy a csökkenő költségvetési támogatás és hallgatói létszám, továbbá a romló pénzügyi pozíció ellenére az intézmény megőrizte fizetőképességét, likviditása folyamatosan biztosított volt. Az ÁSZ hiányosságokat tárt fel a pénzügyi és a vagyongazdálkodásban, a belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése sem felelt meg minden tekintetben a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.
Az intézmény teljes kiadási főösszege 2009 és 2012 között meghaladta a 30 milliárd Ft-ot, ehhez több mint 16 milliárd Ft költségvetési támogatást kapott. Költségvetési támogatása az ellenőrzött időszakban 19,1%-kal csökkent.
Az ellenőrzés megállapította, hogy a kontrollkörnyezet kialakítása a kontrolltevékenységek kialakítása és működtetése részben felelt meg a jogszabályi előírásoknak. Az ÁSZ hiányosságokat tárt fel a pénzügyi gazdálkodásban. A személyi juttatások és a dologi kiadások előirányzatainak felhasználása, a működési és felhalmozási bevételek beszedése nem volt szabályszerű. A hallgatói költségtérítéseket nem a Kincstárnál vezetett számlán kezelték.
Az ÁSZ a megbízási díjak és a felhalmozási kiadások elszámolása során is tárt fel hiányosságokat. Az ellenőrzés a dologi kiadások kötelezettségvállalásai, valamint azok pénzügyi ellenjegyzésének hiányát rendszerhibaként azonosította. A főiskola az intézményi térítési díjakat, költségtérítéseket nem alapozta meg önköltségszámítással.
A Magyar Táncművészeti Főiskola ellenőrzése
Az Állami Balett Intézet 1951-ben alakult balettművészek képzése céljából. 1983-ban az Állami Balett Intézetet Főiskolává szervezték át, amely 1990 óta viseli a mai nevét. Az intézmény az ellenőrzött időszakban több mint 3,5 Mrd Ft közpénzből gazdálkodott, kiadásai meghaladták a 4,6 Mrd Ft-ot. A főiskolának juttatott költségvetési támogatás az ellenőrzött években 11,8%-kal csökkent, a hallgatói létszám 522 főről 534 főre emelkedett. 2012-ben a rendelkezésre álló férőhely-kapacitás 60,7%-át tudta kihasználni az intézmény.
A Magyar Táncművészeti Főiskola 2009-2012 közötti időszakra kiterjedő ellenőrzése során az Állami Számvevőszék megállapította, hogy a főiskola pénzügyi egyensúlya az ellenőrzött időszakban biztosított volt. Megállapította továbbá, hogy az intézmény pénzügyi és vagyongazdálkodása összességében nem felelt meg a jogszabályokban és a belső szabályozásokban előírtaknak. Az ÁSZ számos hiányosságot tárt fel a belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése területén is.
A főiskola belső kontrollrendszerének kialakítása és működtetése összességében nem felelt meg az irányadó jogszabályi előírásoknak.
Az intézmény pénzügyi egyensúlya az ellenőrzött években biztosított volt, kincstári biztos, illetve költségvetési felügyelő kinevezésére nem került sor. A főiskola pénzügyi gazdálkodása összességében nem felelt meg a jogszabályokban és a belső szabályozásokban előírtaknak. Szabálytalan volt a személyi juttatások, a dologi és felhalmozási kiadások előirányzatainak felhasználása, a megbízási díjak kifizetése, a működési és felhalmozási bevételek beszedése, továbbá a díjtételek, költségtérítések megállapítása. Az ellenőrzés a gazdálkodási jogkörök gyakorlásánál (szakmai teljesítésigazolás, érvényesítés, utalványozás hiánya) rendszerhibákat azonosított.
A főiskola vagyongazdálkodása összességében nem volt szabályszerű, mert számos esetben nem tartotta be a vonatkozó jogszabályokban és belső szabályzatokban előírtakat. A vagyonelemek kimutatása körében feltárt hibák minden évben meghaladták a számviteli szabályok szerinti jelentős összeget, a mérlegfőösszeg 2%-át.
A jelentések megállapításai alapján az ÁSZ az intézmények rektorának, valamint a felsőoktatásért felelős miniszternek fogalmazott meg javaslatokat, amelyek alapján intézkedési tervet kell készíteniük. Ezek végrehajtását az ÁSZ utóellenőrzés keretében értékelheti.
