A gazdaságélénkítés ára a növekvő államadósság

Az online kereskedésre és befektetésekre szakosodott Saxo Bank közzétette idei negyedik negyedéves globális kitekintését. Steen Jakobsen, a Saxo Bank vezető közgazdásza szerint a növekedés ösztönzésére elindított mennyiségi lazítási programok hátulütője a világ gazdaságai által felhalmozott tetemes mennyiségű adósság, amelyet nem lehet a végtelenségig figyelmen kívül hagyni. Az adósságkezelés legjellemzőbb módja a strukturális reformok helyett a kamatok alacsonyan tartása, ez azonban nem több, mint struccpolitika, amellyel a nyugati országok politikai döntéshozói időt próbálnak nyerni, amíg újra „eljön" a jólét – a negyedik negyedévben a befektetéseknek ehhez a helyzethez kell igazodniuk.

Adóssághegyek és struccpolitika

Ázsia külső államadóssága egyetlen évtized alatt 300 millió dollárról 2,5 billióra emelkedett; Kína ázsiai léptékben is vagyonokat költ a hazai össztermék 39 százalékára rúgó adósság kezelésére. Az Egyesült Államok sincs sokkal jobb helyzetben: hiába az alacsony kamatszint, a 2013-as költségvetés 6 százalékát vitték el csak az államadósság kamatai, miközben az adósságteher az elmúlt tíz évben megduplázódott és elérte a nemzeti össztermék 80 százalékát. Úgy tűnik, a nyugati világ továbbra is képtelen beismerni, mekkora szükség lenne az olyan gazdaságszerkezeti reformokra, amelyek a kis- és középvállalkozások növekedését támogatják.

„Eljött az ideje annak, hogy nyíltan beszéljünk az adósságról, amely mostanra akkorára nőtt, hogy a gazdaságok alapjait fenyegeti" – vélekedik Steen Jakobsen, a Saxo Bank vezető közgazdásza. – „Az Egyesült Államok, Kína és Európa mind-mind egyenesen a Hyman Minsky közgazdász által vázolt helyzet felé tart, amelyben a túlzott mértékben eladósodott befektetők hiteleik visszafizetése érdekében kénytelenek elkótyavetyélni jobb sorsra érdemes pénzeszközeiket." A szakértő szerint a valóság és a jelenlegi gazdasági helyzetről alkotott képünk között soha nem volt a maihoz hasonlóan mély a szakadék. Ugyanakkor, a mai helyzet is sok jó befektetési lehetőséget kínál.

„Az eladósodást alapvetően kétféleképpen lehet kezelni: papíron „leírjuk", vagy tényleges, dinamikus gazdasági növekedést gerjesztünk. Nem valószínű azonban, hogy a következő negyedévben bármelyik megoldás kivitelezhető" – véli Jakobsen. – „Marad tehát a bevált képlet, amelynek megfelelően a kamatszintek továbbra is csökkennek vagy alacsonyan maradnak, és ha szerencsénk van, nyerhetünk még pár hónapot addig, amíg Minskynek végül mégis igaza lesz." Jakobsen szerint 2014 negyedik negyedévében a piacok nem a tervek szerint fejlődnek majd, és az Egyesült Államok útja sem lesz sétagalopp a kilábalás felé, amelyet a tervek szerint a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) fokozatos szigorítása kísér. Valószínűbb, hogy az élénkülés a vártnál jóval előbb megtorpan, a dollár erősebb lesz, mint valaha, az állampapírpiacon jön egy utolsó nagy roham, majd a piacok végképp elbizonytalanodnak, így az árfolyamok pánikszerű ingadozása állandósul.

Árupiac: erős dollár, gyenge nemesfémek, olajáresés

Az arany különböző devizákban kifejezett árát figyelembe véve jól látszik, hogy a sárga nemesfém gyengesége inkább az erős dollárnak köszönhető – az arany ára euróban 10 százalékkal, japán jenben kifejezve pedig mintegy 5 százalékkal erősebb, mint egy évvel ezelőtt. Ole S. Hansen, a Saxo Bank árupiaci stratégája az amerikai dollár további erősödésére számít a negyedik negyedévben, amely nem kedvez sem az aranynak, sem az ezüstnek. Ennek fő oka az, hogy bár a Fed-nél „benne van a levegőben" a következő szigorítás, a lassuló kínai és európai gazdaság miatt kétszer is meggondolja ezt a lépést, így a befektetők eleve erre számítanak. Az energiaszektor a negyedév elején lassul majd, hiszen a finomítói kereslet rendes év végi csökkenése az olajkészletek felhalmozódásához vezet. Az olajár jelenlegi gyengélkedése várhatóan hamarosan lépésre kényszeríti az OPEC-országokat, legkésőbb a következő, november 27-re tervezett csúcstalálkozón. Ha azonban nem sikerül egységes frontot kialakítania Irakkal, Líbiával, majd pedig Iránnal, a további áresést semmi nem állíthatja meg.

Devizapiac: mindenki az EKB-ra figyel

John J. Hardy, a Saxo Bank devizapiaci stratégája szerint a következő időszakban a befektetéseket az Európai Központi Bank (EKB) gazdaságélénkítő programjával kapcsolatos további várakozások határozzák meg. Mindenki arra kíváncsi, mi lesz, ha a program mégsem indul el a tervek szerint. „Több forgatókönyvre kell készülni, hiszen az EKB-n belül a német Bundesbank miatt erős ellenzéke van a mennyiségi lazításnak. A németeknél, ráadásul, a politikai döntéshozók eleve nem nézik jó szemmel az EU-tagok által felhalmozott államadósságok felvásárlását, azaz a sikertelen pénzpolitikák támogatását" – emelte ki John Hardy. – „Ráadásul, bele kell gondolnunk abba is, mi történhet, ha a hosszú távú refinanszírozási hitelek (LTRO) és az eszközfedezetű értékpapírok (ABS) vásárlása a vártnál szűkebb keretek között zajlik majd, vagy ha kiderül, hogy a sikeres mennyiségi lazításhoz újabb akadályokat kell még lebontani."

Hardy úgy véli, az EKB eszközvásárlásai lassíthatják az euró gyengülését, sőt, akár erősíthetik is az eurót, például akkor, ha a nemzeti kamatszintek közötti különbséget kihasználó (carry trade) befektetők az árfolyam-ingadozás miatt tömegesen csalódnak az euróban. A negyedik negyedévben továbbra is kiemelt téma lesz a dollár erősödése, miközben a gyenge árupiac és az államkötvények alacsony hozama miatt sokak számára aggasztó kérdés, hogy hogyan alakul a globális kereslet, lesz-e gazdasági növekedés, dezinfláció vagy defláció. Érdekes módon, a piac kifejezetten későn fedezte fel, hogy a fő árupiaci mutatók az utóbbi időben többéves mélypontra kerültek, ráadásul, „van még lejjebb" – az árupiacok gyengélkedése a negyedik negyedévben jelentős hatással lesz az árudevizákra.

Részvénypiac: egészséges értékelés

Peter Garnry, a Saxo Bank vezető részvénypiaci stratégája úgy látja, a részvények értékelése világszerte jól tükrözi a papírok valós értékét és a potenciálját; továbbra sincs jele buborékképződésnek. „Olyan környezetben élünk, amelyet az alacsony kamatszint és legjobb esetben is a fellendülés korai szakaszában lévő gazdaságok határoznak meg, így nem meglepő, hogy a részvény továbbra is a legvonzóbb befektetési eszköz" – mondta Peter Garnry. – „A negyedik negyedévben, például, a júniusi 21 százalékos krachot követően remek potenciál van az amerikai földgázkitermeléshez kapcsolódó papírokban, amelyeket vételre ajánlunk. Az indiai papírokkal ugyanakkor óvatosnak kell lennünk, mert értékelésük indokolatlanul magas, miközben a gazdasági környezetben lehetnek negatív meglepetések. Végül, a Goldman Sachs papírja, az amerikai gazdasági növekedésnek és a sikeres tőkepiaci tevékenységnek köszönhetően befektetési modellünk alapján újból vételre érdemes."