500 millió forintból újult meg a Szigligeti Alkotóház
8 perc olvasás
A Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) a tulajdonában lévő alkotóháznak otthont adó szigligeti Esterházy-kastélyt 500 millió forintból újította fel 2014-ben. A felújítást a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) pályázati forrása, a MANK tulajdonosi jogait gyakorló Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) támogatása és a MANK saját forrásai tették lehetővé. Az épület teljes renoválása mellett felújították az antik bútorokat, továbbá új berendezési tárgyakat és a működéshez szükséges egyéb eszközöket szereztek be.
A Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) a tulajdonában lévő alkotóháznak otthont adó szigligeti Esterházy-kastélyt 500 millió forintból újította fel 2014-ben. A felújítást a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) pályázati forrása, a MANK tulajdonosi jogait gyakorló Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) támogatása és a MANK saját forrásai tették lehetővé. Az épület teljes renoválása mellett felújították az antik bútorokat, továbbá új berendezési tárgyakat és a működéshez szükséges egyéb eszközöket szereztek be.
A magyar irodalom egyik szentélye a Szigligeti Alkotóház, amely több mint 60 éve főként a kortárs irodalom otthonául szolgál. A múlt század közepe óta a magyar irodalmi élet szinte valamennyi kiválósága töltött el hosszabb-rövidebb időt Szigligeten.
A Szigligeti Alkotóház felújítása 2013 végén kezdődött meg az NKA 300 millió forintos meghívásos pályázati támogatásával. A MANK az EMMI-től kapott támogatásából és a működéséből eredő saját bevételeiből további 200 milliót tett hozzá a projekthez, így összesen 500 millió forintból történt meg a felújítás. A beruházásnak köszönhetően visszanyerte régi, külső pompáját a Szigligeti Alkotóház, miközben bent négycsillagos szállodának megfelelő minőség jött létre. Megújult a kastély és az arborétum főkerítése. Megtörtént az épület teljes bebútorozása az antik bútorok felújításával és újak beszerzésével. A bútorok mellett a működéshez szükséges egyéb eszközöket is beszereztek. Elkészült továbbá egy fogadóépület, amelynek köszönhetően az alkotóház vendégeinek zavarása nélkül válik látogathatóvá az arborétum.
Az épület az 1914-15-ös állapotnak megfelelően újult meg. A beruházással egy társalgó és több mint 30 vendégszoba jött létre, az épület szálláskapacitása így meghaladja a 60 főt. A komfortszint négycsillagos minőségűre nőtt, ma már minden szoba rendelkezik saját fürdőszobával.
A műemlékvédelem alatt álló épület nagy gondossággal újult meg: történetének feltárása után falkutatás zajlott, majd a helyreállításhoz restaurátorok munkáját vették igénybe. A felújítás során olyan régi, befalazott boltívek kerültek elő, amelyeket újra megnyitottak, az ablakokat pedig a műemlékvédelem elvárásainak megfelelően felújították vagy cserélték. Elkészült egy panorámás új közösségi tér, a télikert, amely immár az alkotók kényelmét, kikapcsolódását szolgálja.
A kastély befogadóképessége 10 férőhellyel bővült, így az alkotóház egyszerre több mint 60 vendéget tud kiszolgálni. Megújult továbbá a kastély és az arborétum főkerítése, megvédve a kerítéssel egybenőtt 60 éves platánfát.
A hat Veszprém megyei Eszterházy-kastély egyike a Szigligeti Alkotóház, amely az ötvenes évektől a rendszerváltásig elsősorban az írók alkotóházaként működött.
A kastély 1952-től Bölöni György Kossuth-díjas író, publicista kezdeményezésére irodalmi alkotóházként működik. Az Alkotóház az évek során a magyar irodalom számos kiemelkedő alakjának volt, illetve ma is kedvelt alkotó- és pihenőhelye. Falai közt Örkény Istvántól Kassák Lajoson, Nemes Nagy Ágnesen, Kolozsvári Grandpierre Emilen, Szabó Magdán, Kertész Imrén, Nagy Lászlón, Vas Istvánon keresztül Pilinszky Jánosig, Németh Lászlótól Fekete Istvánon, Lázár Ervinen, Somlyó Györgyön, Weöres Sándoron át Déry Tiborig, Füst Milánig vagy Göncz Árpádig sok neves alkotó töltött el rövidebb-hosszabb időt. Az 1970-es évektől az irodalmárokon kívül egyre több festő, szobrász, iparművész, fotóművész, zeneszerző is látogatta az Alkotóházat, amely minden művészt szívesen fogadott saját konyhájával, éttermével, teraszaival, kilátótornyával, közösségi helyiségeivel, természetvédelmi oltalom alatt álló parkjával.
A MANK története a XX. század elejére vezethető vissza. A második világháború előtt az alkotóművészet különböző ágainak megfelelően olyan támogató alapok működtek az országban, amelyek megteremtették a mecenatúra rendszerét.
A kommunizmus térhódításával, 1945 után szovjet mintára létrejött a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja. A Művészeti Alap gyakorlatilag minden magyar alkotóművész munkáltatója volt, a rendszer közveszélyes munkakerülőnek tekintett minden olyan művészt, aki nem volt tagja az Alapnak. A művészek látták a rendszer előnyeit is, hiszen az egyfajta létbiztonságot nyújthatott számukra, ugyanakkor elvette tőlük az alkotás szabadságát.
A rendszerváltás után a Művészeti Alap vagyonának egyben tartása érdekében, 1992-ben létrejött a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány. A Közalapítvány megreformált rendszerben nyújtott szolgáltatásokat, de a XXI. század elejére egyre világossá vált, hogy a modern kor kihívásainak nem tud megfelelni, nem találja helyét és szerepét az igazgatási rendszerben. A polgári kormány 2011-ben döntött a Közalapítvány megszüntetéséről, és arról, hogy a közel hétmilliárd forint értékű ingatlanvagyona egy új szolgáltató szervezet, a MANK tulajdonába kerüljön. Szintén ebben az időszakban döntött a Parlament a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) jogkörének és feladatainak kiszélesítéséről. Így világossá váltak és megerősödtek a különböző szerepek.
Az MMA, mint köztestület, a magyar művészet kutatásával, közkinccsé tételével és a művészek képviseletével foglalkozik, a több mint 20 éve létező NKA a hazai és határon túli magyar kulturális élet finanszírozását oldja meg, míg a 2011-ben létrehozott, 100%-os állami tulajdonban lévő MANK deklarált feladata az, hogy az alkotóművészeteknek és az alkotóművészeknek szolgáltasson.
A MANK felett a tulajdonosi jogokat, így a felügyeletet is az EMMI gyakorolja. A MANK alkotóházakat tart fenn Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten és Hódmezővásárhelyen, továbbá két művésztelepet üzemeltet: a hódmezővásárhelyit, illetve a Szentendrei Régi Művésztelepet, ahol a MANK Galériában igyekszik kiállítási lehetőségeket teremteni a magyar alkotóművészet számára.
A MANK működteti az állam által finanszírozott, 12 művészeti területet lefedő, fiatal előadó- és alkotóművészeket támogató ösztöndíjakat, továbbá a volt Képző- és Iparművészeti Lektorátus beolvadásával alkotóművészetet támogató szakmai tevékenységet is végez, így többek között köztéri szobrokról és egyéb műalkotásokról ad ki szakvéleményeket. A MANK szolgáltatásait az általunk indított Magyar Mecénás Program (MMP) segítségével teszi elérhetővé a magyar alkotóművész-társadalom számára, amelyhez eddig közel négyezer művész és 20 társadalmi szervezet csatlakozott.
Mindezek mellett kulturális folyóiratokat is kiad a MANK, így jelenleg a gondozásában jelenik meg a Kultúra.hu online magazin.
Az ingatlankezelésben meglévő tudására alapozva, az EMMI döntése értelmében, a MANK látja el a 33 állami kulturális intézmény közös energiabeszerzési feladatát.
A MANK a tulajdonában lévő ingatlanokat az alkotóművészeti célok érdekében felelősen kezeli. Az elmúlt években, zömében állami támogatással megindult a teljes felújításuk is.
Az újjáépítések első lépéseként a Szentendrei Régi Művésztelep újult meg. A 60-as évek végén épült tizenkét, csak nyáron használható műteremhez az elmúlt 40 évben nem nyúltak. Az elhanyagolt, kitört ablakú műtermek jelentős része emberi használatra alkalmatlanná vált. Ezt az állapotot és a művésztelep történetét mutatja be a MANK Galériában található állandó kiállítás.
A MANK a Kulturális Alap támogatásával, továbbá saját források bevonásával 2013 végén megkezdte a Zsennyei és a Szigligeti Alkotóházak – kastélyok – teljes felújítást is. A munkálatok Szigligeten és Zsennyén is 2014 végén befejeződtek.
A kormány számos kulturális nagyberuházást indított el a közelmúltban, amelyhez a volumenében kisebb, de fontos „Művésztelep és Alkotóház Rekonstrukciós Program" kapcsolódik. A MANK tulajdonában lévő ingatlanok esetében a további felújítások tervei elkészültek, a szükséges források körvonalzódnak, így remélhetőleg folytatódik a közeljövőben a fent említett program, tehát megkezdődhet a Hódmezővásárhelyi Alkotóház és Művésztelep, a Kecskeméti, valamint a Hédervári Alkotóházak felújítása is.
Magyarországon az elmúlt negyven évben nem történtek olyan fejlesztések az alkotóművészet terén, mint a közelmúltban. A kormány ezzel üzeni a magyar alkotóművészeknek, hogy a Magyar Állam a nemzet kiemelt fontosságú és megbecsült tagjainak tekinti őket.
