IDŐTÁJKÉP: A LAND ART KEZDETEI — Alan Sonfist kiállítása a Szépművészeti Múzeumban

Alan SonfistA Múzeum épületében ez az utolsó kiállítás 2015. február 15-ig, ugyanis a Liget Projekt keretében a Szépművészeti is megújul 2018-ra – jelentette be a megnyitón Mihály Mária főigazgató helyettes. A tárlat különlegessége, hogy ezúttal a művész, Alan Sonfist, az élő legenda, a land art megalapítója a saját tulajdonában lévő képeket és tárgyakat hozta el.

Alan SonfistA Múzeum épületében ez az utolsó kiállítás 2015. február 15-ig, ugyanis a Liget Projekt keretében a Szépművészeti is megújul 2018-ra – jelentette be a megnyitón Mihály Mária főigazgató helyettes. A tárlat különlegessége, hogy ezúttal a művész, Alan Sonfist, az élő legenda, a land art megalapítója a saját tulajdonában lévő képeket és tárgyakat hozta el.

Alan Sonfist ötven éve alkot egy izgalmas területen – mutatta be a művészt és munkásságát Orosz Márton, az 1800 utáni gyűjtemények munkatársa, a kiállítás kurátora. A Bronxban felnőtt amerikai művész először 1965-ben New York szívébe, Manhattanbe tervezett és 1978-ban a legkorábbi köztéren álló Time Landscape (Időtájkép) című, száz négyzetméternyi munkájával vált ismertté. A mesterségesen létrehozott „prekoloniális erdő" az újkori telepesek érkezése előtti növényzet ültetésével idézte fel a nagyváros őshonos élővilágát. Sonfist igyekezett megteremteni azt a környezetet, amit a 17. század elején érkező holland gyarmatosítók a bennszülött amerikaiaktól örököltek.  

Ősfák New Yorkban

Sonfist művei az elmúlt fél évszázad elteltével sem veszítettek aktualitásukból, hiszen a kert vagy az erdő az ember és a természet szoros kapcsolatának jelképe. Előképének tekinthetjük Camille Corot: Fészeklesők című képét bukolikus, vadont idéző hangulatával. Sonfist Joseph Beuys-szal együtt mutatkozott be a 6. kasseli Dokumentán és a Velencei Biennálén az environmental arts (környezet-művészet) népszerűsítésével, azaz tulajdonképpen ökológiai alapon álló társadalomkritikával. Az 'Ígéret Földje' szimbólummal az őslakosság megbecsülésére hívja fel a figyelmet. A mi felelősségünk a teremtő természet visszaállítása ahol csak lehet – nyilatkozta a művész.

Kepes András újságíró, Alan Sonfist rokona hívta fel figyelmünket a művész interkulturális tevékenységére. Mongóliában például egy kolostor mellett női nemiszervre emlékeztető zöld kertet hozott létre, a kolostor pedig fallosz szimbólumot állított mellé. Azóta a hely turisztikai vonzerőt képvisel, akárcsak a Stone Henge vagy a dél-amerikai Nasca-vonalak. A land art morális mondanivalót hordoz. Ausztráliában felülről látható óriás madarat „rajzolt" a földre. Szerinte „szeretetünk nem a tárgyaknak szól, hanem az elveknek". Az ipar 20. századi pusztítását a 21. században vissza kell fordítani a művészet segítségével.

Fa rajza

Alan Sonfist angol nyelvű előadásából megtudtuk a filozófiáját: 'a nyugati típusú gondolkodás a természet legyőzéséről szól, amíg a keleti gondolat a természet alapú filozófiát hirdeti, az ún. zen-kertet. A zen szerint a hegymászással nem legyőzzük a hegyet, hanem fordítva, a hegy segít nekünk a mászásban.  Sonfist weboldalán megtalálhatók a világban alkotott művei, mint Az idő körei az olaszországi Pistoiában (1986-89); az Időtájkép terve oldalnézetből (1970), amiről 1965-ben küldött tervsorozatot New York polgármesterének, John Lindsay-nek; New York veszélyeztetett madarai. Sonfist 1965-67 között az Ohio State Universityn alakpszichológiai előadásokat hallgatott, majd 1969-74-ig a Center for Advanced Visual Studies ösztöndíjasa lett.

Génbank

Amit a kiállításon láthatunk: madártervek, befőttes üvegekben New York City fáinak génbankja, fotók a természet ősköveiről vagy az ősmagokról. Felveti a kérdést, hogy mi a különbség – az ember szempontjából – a metropoliszok beépítése és egy erdő között. A műtárgy megvalósításához nem elég az ötlet, sok akarat szükséges. Érdekesek a fotói és a rajzai fákról, gallyakról, formákról, mozdulatlan alakzatokról. Vetített képeken mutatta be a privát gyűjteményben lévő Időkörök című munkáját. Arra utalt, hogyan nézett ki a táj évszázadokkal korábban a mostani szőlődombok között. Geológiai leletekből, palából kirakott köveken keresztül jutunk be a belső körbe, amelyben játékos alakzatokkal különös képződményeket utánzó fák, ágakból ácsolt bokrok állnak. Ezek a gyerekek kedvencei. Arra figyelmeztetnek, hogy élő fák nélkül nincs esély a túlélésre. A következő gyűrűben ősfák állnak, majd szintén palakövekből kirakott sétaút következik, azon kívül gabonák sárga mezeje virít. A madáralakok a veszélyeztetett madarakért küldik a vészkiáltást, hogy védelemre szorulnak, akár a reneszánsz emlékművek.

A Föld ősi növényei

A Szépművészeti Múzeum kamara-kiállítása az amerikai művész első közép-európai bemutatkozása. Sonfist munkái megtalálhatók a világ jelentősebb múzeumaiban: a New York-i Museum of Modern Artban (MOMA), a Metropolitan Museum of Artban (MET), a Guggenheim Museumban és Whitney Museumban, a Dallas Museum of Artban, a los angelesi MOCÁ-ban, a párizsi Pompidou Központban, a pekingi Kortárs Művészeti Múzeumban és az aacheni Ludwig Museum gyűjteményében.

A művészet a természetből keletkezik. Jó, ha emlékezünk rá a 21. században is!

DOBI ILDIKÓ