Kálmán Imre: Csárdáskirályné (1915)

A Magyar Posta alkalmi bélyeg kibocsátásával köszönti Kálmán Imre (1882-1953) híres zeneszerző és karmester egyik közismert és közkedvelt műve, a Csárdáskirályné operett bemutatásának centenáriumát. A bélyegen Kálmán Imre: Csárdáskirályné c. operettjének Király Színházban előadott 1916. évi szereposztásának művészei láthatók: Kosáry Emma, id. Latabár Árpád, Rátkai Márton és a zenészek. Az alkalmi borítékon Szentgyörgyi Ida és Király Ernő egy közös jelenete szerepel. A bélyeget Nagy Péter grafikusművész tervei alapján, 200.000 példányban az ANY Biztonsági Nyomda gyártotta. Március 19-től kapható az ország nagyobb postáin, valamint a Filapostán, de megrendelhető a Magyar Posta internetes áruházából is.

A Magyar Posta alkalmi bélyeg kibocsátásával köszönti Kálmán Imre (1882-1953) híres zeneszerző és karmester egyik közismert és közkedvelt műve, a Csárdáskirályné operett bemutatásának centenáriumát. A bélyegen Kálmán Imre: Csárdáskirályné c. operettjének Király Színházban előadott 1916. évi szereposztásának művészei láthatók: Kosáry Emma, id. Latabár Árpád, Rátkai Márton és a zenészek. Az alkalmi borítékon Szentgyörgyi Ida és Király Ernő egy közös jelenete szerepel. A bélyeget Nagy Péter grafikusművész tervei alapján, 200.000 példányban az ANY Biztonsági Nyomda gyártotta. Március 19-től kapható az ország nagyobb postáin, valamint a Filapostán, de megrendelhető a Magyar Posta internetes áruházából is.

1914-ben Leo Stein és Béla Jenbach szövegkönyvéhez Kálmán Imre elkezdett zenét komponálni, de a világháború kitörése miatt csak egyéves szünet után folytatta a munkát. A bécsi bemutató eredeti időpontja 1915. november 13-a volt, a premiert azonban betegség miatt november 17-re tették át. Időközben az eredeti cím is megváltozott, az Es Lebe die Liebe-ből (Éljen a szerelem) Csárdásfürstin (Csárdáskirályné) lett.A magyarországi premierre a Király Színházban 1916. november 3-án került sor. A szövegkönyvet Gábor Andor fordította le, az első előadások Csárdáskirályné címen futottak.

A címszerepet Beöthy László, a Király Színház igazgatója Kosáry Emmára osztotta, akinek ez a szerep olyan sikert hozott, hogy ezután végleg az operett világában maradt. Edwin herceg szerepét Király Ernő, Stazi grófnőt Szentgyörgyi Ida alakította. Ennél az operettnél vezették be azt az újítást, hogy a második és a harmadik felvonás megkezdése előtt fehér vásznat eresztettek a függöny elé, amire kivetítették azt a szöveget, amit a zenekar éppen játszott, így a közönség is énekelhette a dalokat.Az operett elindult világhódító körútjára, 1917-ben Szentpéterváron mutatták be, Sylviacímmel. Az angolok és az amerikaiak Gypsy Princess címmel játszották, és a főhősnőből, Szilviából cigány hercegnőt faragtak. A szövegkönyvet 1954-ben Békeffi István és Kellér Dezső átírta: a primadonna szerepből kiöregedett, akkor már 61 éves Honthy Hanna számára főszereppé bővítették Cecília szerepét, kibővítették Miska szerepét, a harmadik felvonás színhelyét pedig egy hotel halljából a karlsbadi sétányra helyezték át.Az operett könnyed, fülbemászó, de operai igénnyel megírt dallamokkal átszőtt történet, sok humorral, melynek központi témája a szerelem. A cselekmény fonala prózában bontakozik ki, ezekhez kapcsolódnak a zenei tételek és a táncjelenetek. Párizs, Bécs és London színházai is játszottak operettet, de ma ismert, ma játszott formáját, megerősítve a legnagyobb sikereket kiváltó táncos-komikus -szubrett-vonallal, a magyaroknak köszönhetően nyerte el. A magyar operett 2013-ban hungarikum címet kapott. (Forrás: hungarikum.hu; wikipedia.org)

 
ŸMegjelenés: 2015. március 19.
Névérték: 375 Ft (A 375 Ft-os bélyeg megjelenéskor pl. az egyéb külföldre szóló elsőbbségi képeslap, illetve szabványlevél 20 g-ig levél tarifának felel meg.)
Példányszám: 200.000 db
Perforálási méret: 40×30 mm
Nyomdai eljárás: ofszet
Gyártó: ANY Biztonsági Nyomda Nyrt
Forrás: Cultiris / Országos Széchényi Könyvtár (bélyeg, boríték)
Tervezőművész: Nagy Péter