Révay András: Fürdők versenye

Közel kétszáz magyar fürdő mérkőzik meg idén nyáron Az Év Fürdője címért. A verseny egyik elsődleges célja, hogy a fiatalok körében is népszerűsítse a hazai fürdőkultúrát és a fürdőket, ráirányítsa a közönség figyelmét hazánk páratlan termálvízkincsére, az arra épült nagyszerű fürdőkre és magára a fürdőzésre.

Közel kétszáz magyar fürdő mérkőzik meg idén nyáron Az Év Fürdője címért. A verseny egyik elsődleges célja, hogy a fiatalok körében is népszerűsítse a hazai fürdőkultúrát és a fürdőket, ráirányítsa a közönség figyelmét hazánk páratlan termálvízkincsére, az arra épült nagyszerű fürdőkre és magára a fürdőzésre.

A budapesti Széchenyi fürdő márványtermében tartott tájékoztatón jelentették be, hogy 2015 nyarán először, de – a tervek szerint – hagyományteremtő jelleggel, a Magyar Fürdőszövetség támogatásával, közönségszavazást szerveznek a www.termalfurdo.hu oldalon. Szeretnék megkeresni Magyarország legjobb fürdőit. A verseny során kétszáznál is több hazai fürdő – köztük több mint nyolcvan gyógyfürdő – „mérheti össze erejét". Igaz, csak olyan, ahol legalább egy kiépített medence van! A balatoni vagy a velencei-tavi strandok már nem vehetnek részt a versenyben. A szervezők minden fürdőt levélben értesítettek a lehetőségről, összesen csak négy helyről kaptak lemondó választ

Közismert tény, hogy termálvíz ellátottság tekintetében Magyarország Európában a harmadik helyen áll – mondta el Sánta Tibor, a verseny főszervezője. Csak Franciaország és Olaszország előz meg minket. A meleg víz hasznosítására évszázadok óta épültek fürdők, melyek közül az elmúlt évtizedekben sokat korszerűsítettek, felújítottak, miközben teljesen újakat is építettek. Több olyan van közöttük, ami a világon is egyedülállónak számít. Ilyen például Hévíz, de Miskolc-Tapolcán a Barlangfürdőnek sincs párja egész Európában. Az egerszalóki sódombhoz hasonló természeti képződmény a világon csak két helyen található, a törökországi Pamukkale-ban és az amerikai Yellowstone Parkban. A budapesti műemlék fürdők a gyógyvizük mellett épületeikről váltak híressé. Városunk – ha helyesen használnák ki a lehetőséget – a világ gyógyfürdő fővárosa lehetne a maga 118 termálkútjával!

Sajnos meg kell állapítani, hogy erre a kincsre mégsem irányul elég nagy figyelem. Pedig ha az egész országban nézünk széjjel, az igazán közismert Hajdúszoboszló vagy Zalakaros mellett szinte minden megyeszékhelyen találunk valamilyen betegségcsoport gyógyítására alkalmas fürdőt. A fürdőzés viszont nem csak gyógyítási, egészségmegőrző, regenerációs célokat szolgál. A hagyományosabb értelemben vett fürdők mellett számos aquapark, közel négyszáz csúszda és megközelítőleg ezerhatszáz medence várja az ifjabb generációt is. Azonban az impozáns számok és remek lehetőségek ellenére a fiatalok mindennapi életében még nem találta meg a helyét a hazánkban is több évszázados múltra visszatekintő fürdőkultúra és a fürdőzés.

A fürdőválasztást a látogatók részéről mindinkább tudatos válogatás előzi meg – állapította meg Juhász Szabolcs, a Magyar Fürdőszövetség főtitkára. Az elmúlt, 2014. év a fürdők szempontjából kevéssé jól alakult, a júniusi kánikulát két-háromhetes eső, rossz idő követte. Nyilvánvaló volt viszont, hogy azok a fürdők, ahol elegendő fedett terület állt rendelkezésre ezt kevésbé sínylették meg. Mivel szinte már mindenhol van fürdő, ahol ezt a geológiai adottságok lehetővé teszik, a hangsúly a felújításra, korszerűsítésre helyeződött. Megújult és élményfürdővel, wellness részleggel bővült a Rudas, Zalakarosban egy 600 milliós fejlesztés átadásával indították a tavalyi esztendőt, kültéri medencéket és wellness részleget adtak át a budapesti Dandárban, a hajdúszoboszlói Hungarospa – egyebek közt – hat új óriáscsúszdával, a harkányi gyógyfürdőkórház pedig új szárnnyal gazdagodott. A lendület 2015-ben is kitart, év elején megnyitott a demjéni barlangfürdő és további fejlesztések várhatóak többek között a Paskál strandon, a mohácsi, a csongrádi és a harkányi fürdőben, illetve május 30-án adták át a miskolctapolcai strandfürdőt.

Mindezekre tekintettel, a fürdőket a verseny szempontjából csoportokra osztották, hiszen van olyan, ahol negyvenkét medence van, másol csak egy-kettő. A befogadó települések is igen különbözőek. A fürdők ezért három kategóriában indulnak – Az Év Fürdője 2015., Az Év Feltörekvő Fürdője 2015. és A Helyiek Kedvenc Fürdője 2015. Mivel a kisebb fürdőknek nem lenne esélye a nagyobb, széles körben ismertekkel szemben, így a hozzájuk hasonlókkal mérhetik össze magukat. Ennek a csoportosításnak köszönhetően a közönség megismerheti az új vagy a közelmúltban komoly fejlesztésen átesett, de egyelőre még kevésbé ismert fürdőket is „Az Év Feltörekvő Fürdője" kategóriában. A besorolás a medencék száma, a település mérete és a fürdő ismertsége alapján készült, azonban a fürdők – megfelelő indoklás esetén – kérhették, hogy másik kategóriában mérkőzhessenek meg.

A díjak nem szakmai jellegűek, mindhárom kategóriában a legtöbb szavazatot begyűjtő fürdő nyer, a szavazás a www.azevfurdoje.hu oldalon történik. A közönségszavazás június 4-én kezdődött és egészen kora őszig, szeptember 30-ig tart, a nyertes fürdők neveit a Magyar Fürdőkultúra napjának előestéjén, október 9-én hirdetik ki – és természetesen a sikeres szavazók sem maradnak jutalom nélkül.