Szlovén kapcsolat – négy kiállítás a Műcsarnokban
5 perc olvasás
A Műcsarnok 2015 nyarán Szlovén kapcsolat összefogó címmel ‒ pár nap eltéréssel ‒ négy kiállítást nyit meg. A szlovén festészetet bemutató kiállításhoz – időben a középkortól napjainkig ívelően, különböző kulturális környezetben, mégis közös történelmi térben alkotó, művészi hatásukban, fogadtatásukban egyaránt fontos három művész – Aquila János, Zala György és Jože Plečnik tárlata társul.
A Műcsarnok 2015 nyarán Szlovén kapcsolat összefogó címmel ‒ pár nap eltéréssel ‒ négy kiállítást nyit meg. A szlovén festészetet bemutató kiállításhoz – időben a középkortól napjainkig ívelően, különböző kulturális környezetben, mégis közös történelmi térben alkotó, művészi hatásukban, fogadtatásukban egyaránt fontos három művész – Aquila János, Zala György és Jože Plečnik tárlata társul.
Augusztus 6-án 17 órakor Mesterek és mestereik ‒ Hagyomány és folytonosság a szlovén festészetben címmel nyílik az első kiállítás, amely a szlovén festészetbe enged betekintést az 1920-as évektől máig. A kiállítás létrejöttét a ljubljanai Képzőművészeti Akadémián tanító Branko Suhy és dr. Jožef Muhovič festőművészek kezdeményezték, akik a manuális képalkotás szellemi erejében bízva a festészeti hagyomány folytonosságát hangsúlyozzák, ennek jegyében rendezték kiállításaikat az elmúlt években Ljubljanában (Ljubljanai vár), Zágrábban (Mimara Múzeum), Bécsben (Künstlerhaus), Velencében (Accademia di Belle Arti di Venezia) és másutt is. A kiállítás egy csereprogram keretében jött létre, melynek másik eseményén, a Magyar Művészeti Akadémia 32 képzőművészét bemutató tárlat július 1-én nyílt meg a ljubljanai várban. A megnyitón a kiállító művészek közül jelen lesz Emerik Bernard, Herman Gvardjančič, Andrej Jemec, Jožef Muhovič, Franc Novinc és Branko Suhy.
A Szlovén kapcsolat keretében augusztus 11-én 17 órakor három további tárlat nyílik a Műcsarnokban.
Az „Aquila János keze által…" című kiállítás a középkori freskófestészet Őrség-Muraköz-Stájerország háromszögében alkotó kiemelkedő alakjának állít emléket. Johannes Aquilának két önarcképe is ismert a késő Anjou-korból – ezeket az önarcképeket a kiállítás kurátora, Kerny Terézia úgy értékeli, mint az első fennmaradt, névvel jegyzett művészportrékat.
Életrajza mindmáig homályos, nem került elő rá vonatkozóan konkrét levéltári adat. Ma ismert legkorábbi munkájából, a veleméri (Vas megye) Szentháromság-templom egyik ‒ mára már elpusztult ‒ falképének 1378-as évszámából következtetve valamikor a XIV. század közepén születhetett.
A Műcsarnok termeiben megjelenik a veleméri templom makettje, amelyben a látogatók megfigyelhetik hogyan készült egy középkori freskó, emellett a hazai gyűjteményekből (Magyar Nemzeti Galéria, Forster Központ, soproni Storno-gyűjtemény) összeválogatott anyagból az Aquila-életmű kutatástörténetének különleges mozzanatai is áttekinthetővé válnak. A kiállítást Móser Zoltánnak az Aquila-freskók részleteit bemutató fotókiállítása kíséri.
Zala György (1858-1937) ‒ a közterek klasszikusa
A Zala György életművét bemutató kiállítás ‒ Szatmári Gizella kurátori munkájának eredményeként ‒ különös hangsúlyt fektet a művész Hősök terének arculatát meghatározó alkotótevékenységére.
Zala jelképrendszere alapjául a görög-római kultúrát és művészetet választotta a historizáló felfogás szellemében, ennek nagyrészt kész eszköztára pedig – egyértelmű utalásaival az elterjedt klasszikus műveltségre is alapozva – további összefüggések kidolgozásában segítette.
Zala György, akiről Elek Artúr azt írta, hogy „nagy tehetség, csak nem jó korban született", mindenben a klasszikust, az időtlent, a változatlant, az örök érvényűt kereste.
A Jože Plečnik (1872-1957) ‒ a karszti ember című kiállítás a legjelentősebb 20. századi szlovén építész munkásságát ismerteti. Plečnik emblematikus alakja a szlovén főváros, Ljubljana modern építészetét napjainkig befolyásolja komplex városépítészeti terveivel ‒ például a központi városi temetőkomplexum, a Žale kialakításával. 1911-től tíz éven át a prágai Iparművészeti iskola tanára volt, 1920-ban pedig az újonnan alakult Csehszlovákia szimbolikus akropoliszának (Hradzsin) rendezése, majd az államelnöki rezidencia kialakítása is a nevéhez fűződik. Egyetemes jelentőségű tevékenysége eltérő kulturális hatások, építészeti hagyományok összekapcsolásán alapul. A kiállítás az alkotó szakmai életútjának kronológiáját köti össze az életmű topográfiai feldolgozásával.
A tárlat ‒ Hadik András kurátor elképzelései alapján ‒ az építész alkotásainak felvonultatásával, valamint működése helyszíneinek felvillantásával Plečnik személyes alkotói portréját is igyekszik megrajzolni.
A kiállításokhoz többféle kiadvány készül.
Szeptemberben szlovén filmprogram, Soharóza koncert és építészeti kerekasztal-beszélgetések kísérik a kiállításokat.
2015. augusztus 6., csütörtök 17 óra – megnyitó
Mesterek és mestereik – hagyomány és folytonosság a szlovén festészetben
2015. augusztus 11., kedd 17 óra – megnyitók
„Aquila János keze által…"
Zala György (1858-1937) ‒ a közterek klasszikusa
Jože Plečnik (1872-1957) ‒ a karszti ember
A szlovén és a magyar államelnök védnökségével megvalósuló kiállítások szeptember végéig látogathatók.
Lantai József
