Urbán Gyula Egerek

Október 20-án volt az új évad első mesebemutatója a Békéscsabai Jókai Színházban. Urbán Gyula Egerek című zenés játékát Tóth Géza rendezte. A produkció öt színház együttműködésének köszönhetően jöhetett létre (Karaván, Nemzeti, Csokonai Nemzeti, Jókai és Jászai Mari Színház), ami már önmagában jelzi, hogy a teátrumoknak fontos a gyermekközönség.

Urbán Gyula meséjének üzenete ma alighanem aktuálisabb, mint valaha. Az Egerek valódi Romeo és Júlia-történet, amely a fehér és a szürke egércsaládok között zajlik egy sajtműhelyben. Állatmese, mely észrevétlenül neveli a gyerekeket a jóra, a békés egymás mellett élésre, az elfogadásra, a másmilyenek elfogadására is.

Becsukódik a sajtérlelő műhely ajtaja, egércincogás hallatszik, régi ismerősök, szürke egerek bújnak elő az egérlyukból. A tutyimutyi Márton papa, a családszerető Lidi mama és Soma, a játszótéri gyegerek és egerek csapatában a legbátrabb szürke egérgyerek! Soma hazafelé tartva a játszótérről az utcán találkozik a világ legszebb fehér egér kislányával, Fruzsinával. A fehér egér család éppen fészket keres, mert megszöktek Zakariástól, a világhírű mesélőtől, és Jozefinától, a földkerekség legakaratosabb madarától. A fehér család, kalandos úton, a sajtérlelő műhelyben talál egérfészket magának, de a szürke család ezt kikéri magának és…

Nem mesélem tovább! Jertek el, jöjjenek el, és nézzék meg! Mi lesz a két szerelmes kisegérrel, Fruzsival, az egér Júliával és Somával, az egér Romeóval! Jó mulatást, sírás-rívást! (Tóth Géza, rendező)

Koprodukciós partnerek:

Karaván Művészeti Alapítvány (Karaván Színház), Nemzeti Színház,

Debreceni Csokonai Nemzeti Színház, Békéscsabai Jókai Színház, Jászai Mari Színház

Urbán Gyula: Egerek – zenés mesejáték két részben

Urbán Gyula: Minden egér szereti a sajtot című műve alapján

Szereplők:

Zakariás: Presits Tamás, Jozefina: Csonka Dóra szh., Márton papa: Szabó Lajos,

Lidi mama: Fehér Tímea, Soma: Ragány Misa, Albin papa: Nagy Róbert

Szeréna mama: Tatár Bianka, Fruzsina: Gábor Anita, Nagy Macskamágus: Vadász Gábor,

Pascal, varázsegér: Harcsa Boglárka / Réger Wanda szh.

Gyegerek: Balázs Máté, Csüllög Vencel, Dankó Levente, Felföldi Emma, Korcsok

Péter, Major Éva Anna, Mogyorósi Dóra, Nemczov Zsófia, Rigler Hanna, Szilágyi

Henrietta, Varga Brigitta, Virág Emese

Tornászok: Domokos Réka, Domokos Orsolya, Igricz Hanna, Illés Zorka, Körmedi

Leila, Mészáros Zóra, Pásztor Virág, Szilágyi Alícia

Díszletegér: Fecsó Andrea, Jelmezegér: Papp Janó, Koreográfusegér: Kun Attila,

Főzenegér: Veér Bertalan,

Rendezőegér: Tóth Géza

Az alábbiakban Niedzielsky Katalin tudósít még az első olvasópróbáról:

„Minden egér szereti a sajtot – hirdeti Urbán Gyula darabjának teljes címe, és az alkotók ígérete szerint a meséből egy igazi Romeo és Júlia-történet bontakozik ki a színpadon! A viszály két egércsalád, a fehér és a szürke között a sajtműhelyben, a tutyimutyi Márton papa és a családszerető Lidi mama figurája biztosan megérinti majd a gyerekeket, a két fiatal egér szerelméről nem is beszélve. A szórakoztatással együtt persze a nevelő szándék is fontos: fel kell hívni a gyerekek figyelmét az értékekre, a jóságra, a békés egymás mellett élésre, a másik ember elfogadására, akkor is, ha az nagyon különbözik tőlünk. Soma, a legbátrabb szürke egérgyerek és Fruzsina, a világ legszebb fehér egérlánya között bontakozó szerelem áll az állatmese középpontjában, de lesz még ezen kívül is kaland, izgalom bőven: szökés, menekülés, utazás, fészekrakás.

Az első olvasópróba, amelyet október 6-án a színház Vigadó termében tartott a társulat, több szempontból is rendhagyó volt. Nyitányként Fruzsi és Soma dalát Galambos Hajnalka kísérte zongorán, utána Seregi Zoltán megbízott igazgató köszöntötte a résztvevőket. Mint mondta, nemcsak azért különleges a készülő produkció, mert öt színház, valamint a Baross Imre Artista Szakközépiskola és Szakiskola együtt hozza létre, és az ilyen együttműködés eleve egyedülálló a színháztörténetben, hanem azért is, mert az eredeti karavános díszletet, jelmezeket tovább felhasználva, a nemzetis szereposztással már Békéscsabán is játszott előadások után veszik át a stafétát a Jókai Színház művészeti. A szokásostól eltért az olvasópróba csapata is, hiszen a színészeken, tervezőkön és közreműködőkön kívül egy egész gyerektársulat töltötte meg a Vigadót. A békéscsabai Kazinczy, Jankay és Evangélikus, valamint egy békési általános iskola 9-10 éves tanulói, a Hétpróbás tánccsoport tagjai lesznek az előadásban a „gyegerek", és a tornaklubosok a tornászok. A népes gyereksereget Seregi Zoltán arra figyelmeztette, hogy a színház komoly dolog, nem tűri el az óvodai lazaságot, itt nagyon rendesen kell viselkedni.

Tóth Géza rendező a szövegkönyv mottójául választott Goethe-idézetet olvasta fel: „Megfigyelhetjük a szem kettősségét, mely jellemző minden eleven létezőre. Ha sötétet mutatunk a szemnek, akkor a világosat kívánja; ha világosat ajánlunk, sötétet követel…" A német költő természettudományos munkájából, a Színtanból származó szavakkal Tóth Géza arra utalt: a produkció célja, hogy változzon meg mindenki, aki részese, hinnünk kell a változás fontosságában. A darab három kulcsszava: bátorság, szerelem, változás.

A történet lényege, hogy a két családnak nem tetszik a fiatalok szerelme, de Somában és Fruzsiban van elég bátorság ahhoz, hogy vállalják érzelmeiket, és a darab végére a szülőkben is van elég bátorság ahhoz, hogy megváltoztassák korábbi véleményüket, előítéletüket. Remélem, a próbafolyamat során én is változom, ti is változtok, megértjük egymást, és képesek leszünk megváltoztatni korábbi véleményünket egymásról – érvelt a rendező.

Majd arról is szólt, hogy nem cél ugyanolyan előadást létrehozni, mint a Nemzetiben, minden társulatban a saját produkciónak kell megszületnie. Tóth Géza szintén felhívta a gyerekek figyelmét arra, hogy a színház nem játszótér, a színpadra felnőtt nélkül nem szabad felmenni. Fecsó Andrea díszletei egérperspektívából nézve a felnagyított tárgyak, veszélyes lehet a mozgás közöttük.

Ha már a díszletnél tartunk, a színes jelmezeket Papp Janó készítette, a koreográfiát Kun Attila, a zenét Veér Bertalan. Az előzményekről megtudtuk, hogy az Egerek eredetileg rádiójáték volt, később készült a színpadi adaptáció. A Karaván stúdiósainak vizsgaelőadása 2002-ben olyan jól sikerült a Piccoló Színházban, hogy repertoárra került a Pinceszínházban, járta az országot. A nagyszínpadi koprodukciós változat Nyári Oszkár ötlete nyomán a Nemzeti 2014-15-ös évadának bemutatója. Az utalás a Romeo és Júlia-történetre már eleve sejteti, hogy a mesejáték több korosztálynak is szólhat, ezt a rendező is megerősítette.

Zenével, humorra szeretnénk tanítani, nevelni. A két család ellentéte, a fiatalok szerelme olyan történet reményeink szerint, ami a felnőtt korosztálynak is érdekes lehet. A színházba általában a szülők hozzák a gyerekeket, szeretnénk, ha ők sem unatkoznának, és a gyerekek is ki tudják mazsolázni, ami nekik érdekes. Reméljük, igazi családi darab lesz az előadás, amely fontos dolgokat közöl, arra tanít, hogy változni kell, s hogy a szerelem nem válogat.

A gyerekeket Tóth Géza úgy vonja majd be a játékba, hogy igyekszik megtalálni „azt a vékony mezsgyét a vicc és a koncentrálás között, ahol a fegyelmezés még nem szorítja ki a kreativitást". A mottóval kapcsolatban pedig így fogalmazott: A színek alkalmasak a sztereotípiák kifejezésére, és az embernek az, ami megvan, sosem elég, mindig másra vágyik. A darab azt is üzeni, hogy nem a színe miatt szeretünk valakit, olyannak szeretjük, amilyen. S nem egyformának kell lenni, lehet az is szép, aki különbözik a többiektől, aki másmilyen.

A változáshoz pedig bátorság kell!" (Niedzielsky Katalin)

Következő előadások:

November 3., 4., 5., 10:00 és 15:00, november 6. 10:00.

http://jokaiszinhaz.hu

www.facebook.com/jokaiszinhaz.bekescsaba

Lantai József