Gaudi nyomában Barcelonában
4 perc olvasás
Nigicser Bálint felvételeAhogy barangoltunk Barcelona gótikus negyedében, elmerengve a gyönyörűségeken, átengedve magunkat a múlt illatának, egyikünk hirtelen megszólal: nem lehetett könnyű dolga itt Gaudinak. Mindnyájan értettük.
Nigicser Bálint felvételeAhogy barangoltunk Barcelona gótikus negyedében, elmerengve a gyönyörűségeken, átengedve magunkat a múlt illatának, egyikünk hirtelen megszólal: nem lehetett könnyű dolga itt Gaudinak. Mindnyájan értettük.
Barcelonában ugyanis, ebben a történeti hagyományokban szinte tékozlóan gazdag városban mennyit kellett harcolnia ennek a zseninek, hogy elképzelései megvalósuljanak, különleges alkotásai eredetiben fennmaradhassanak.
Ekkor értettük csak meg, hogy a gazdag textilgyárosnak, Milà úrnak a megrendelésére a huszadik század legelején épített Casa Milà (az öt emeletes bérház első emeletét lakta a Milà család, a garázsok és az istállók az alagsorba kerültek), fantáziagazdag, egyedülálló műalkotását miért is nem tudta kezdetben értékelni a szabályt tisztelő építésügyi hatóság. "Le kell bontani a felső részt" – hangzott a hatósági ítélet, de a zseni (némelyek szerint őrült), akinek művészetét ekkortájt egyre nagyobb értetlenség vette körül, érvelt. Küzdött. És nyert. A Casa Milà, amit La Pedrerának, azaz Kőbányának is hívnak, csonkítatlanul maradt eredeti magasságában, ahonnan a látogatók nemcsak Barcelona felhőkarcolóit vehetik szemügyre, és parkjaiba, házaiba feledkezhetnek bele, hanem élvezhetik a rendhagyó, hullámzó tetőteret is – de csak abban az esetben, ha az orruk elé is figyelnek, különben szorgalmasan bukfencet hánynak. Magában az egész épületben alig található egyenes falszakasz. A cementhabarccsal, kerámiával és csiszolatlan márvánnyal borított teraszon különleges "szobrok" ragadják meg a látogatót. Ezek kémények, lépcsőlejáratok "álcázásai" is egyben. Nemhiába volt Gaudi ars poetikája az, hogy a tető, kémény nemhogy nem csúnya, hanem kimondottan szép legyen! Sőt nemcsak önmagáért legyen tetszetős – ahogy egy embernek is meghatározó karaktere a frizurája, hanem legyen meg a funkciója is.
A La Pedrera valóban a természet és az építészet szerencsés összeolvasztásával keletkezett Gaudi-életmű-összegzés.
Nigicser Ágnes felvétele
A természet: a növények, madarak egy korábbi Gaudi- alkotáson, a világörökség Szent Család templomon, a Sagraga Familian is már ott ékeskednek. Közelebbről megszemlélve felfedezzük, hogy a születési homlokzat baloldali teknőseinek úszói vannak, mert arra csalogat a tenger, a jobboldaliaknak meg lábuk, hiszen arra meg a szárazföld hívogat. A kerek ablak "rácsai" emberi sejteket utánoz. A tornyok lépcsőházának spirálja meg az univerzumot szimbolizálja, a gravitációt meg a lehulló juhartermés spirálja.
A későbbi Születés Kapu a világörökség homlokzaton – egy japán művész alkotása – is követi e Gaudi hagyományokat. Nagyon érdekes a fülhallgatós vezetés,aminek a segítségével megérthetjük, hogy a 2026-re elkészülő tornyok (tizennyolc) legmagasabbika Jézust szimbolizálja 172.5 méterével, majd jönnek az apostolok tizenketten a 135 méterükkel, aztán a négy evangélista, és Szűz Mária tornya (138 méter) .
De a templom nem magasabb, mint a "szomszédban" lévő Montjuïc hegy, mert az ember alkotásának nem lehet felébe emelkednie a természetnek – vallja Gaudi.
Belülről hol egy szín árnyalatát mutatják be az ablakok, hol színes palettát vonultatnak fel, attól függően, hogy az egyes évszakokat, a nappalokat vagy épp az éjszakákat szimbolizálják. A fákat gyökérrel és lombkoronával megjelenítő oszlopok anyagai között ott a porfír, mely a legerősebb anyag, ebből születettek meg a legmagasabb pillérek, összesen tizenkettő. A négy evangélista szimbólumával is ellátott bazaltból pedig tíz tartja a tetőt. Ezek mellett még megcsodálhatunk nyolc gránit és hat homokkő oszlopot, azaz összesen harminchatot. A Boldogság Kapu, a Glory door ötven különböző nyelvű imádságával fog majd főbejáratként megnyílni 2026-ban.
A templom legrégibb része persze a kripta, aminek Gaudi megemelte a magasságát, hogy fentről be tudjon áramolni a fény és a levegő.
El tudják képzelni, milyen mennyei szféra költözhetett e falak közé, mikor XVI. Benedek pápa bazilikává szentelte fel 2010-ben hétszáz énekes mennyországot idéző dalát hallgatva? Mert hasonló gyönyörűségekre számíthatunk majd remélhetőleg, amikor 2026-ban teljes szépségében fogadja majd az ámuló látogatókat a Sagraga Família.
Bodrog Beáta
