Gaudi nyomában Barcelonában

Nigicser Bálint felvételeAhogy barangoltunk Barcelona gótikus negyedében,  elmerengve a gyönyörűségeken,  átengedve magunkat  a múlt illatának,  egyikünk hirtelen megszólal: nem lehetett könnyű dolga itt Gaudinak. Mindnyájan értettük.

Nigicser Bálint felvételeAhogy barangoltunk Barcelona gótikus negyedében,  elmerengve a gyönyörűségeken,  átengedve magunkat  a múlt illatának,  egyikünk hirtelen megszólal: nem lehetett könnyű dolga itt Gaudinak. Mindnyájan értettük.

Barcelonában ugyanis, ebben a történeti hagyományokban szinte tékozlóan gazdag városban mennyit kellett harcolnia ennek a zseninek, hogy elképzelései megvalósuljanak, különleges alkotásai eredetiben fennmaradhassanak. 

Ekkor értettük csak meg,  hogy a gazdag textilgyárosnak, Milà úrnak a megrendelésére a huszadik század legelején  épített Casa  Milà (az öt emeletes bérház első emeletét lakta a Milà család, a garázsok és az istállók az alagsorba kerültek), fantáziagazdag, egyedülálló műalkotását miért is nem tudta kezdetben értékelni a szabályt tisztelő  építésügyi hatóság. "Le kell bontani a felső részt" – hangzott a hatósági ítélet, de a zseni (némelyek szerint őrült), akinek művészetét ekkortájt egyre nagyobb értetlenség vette körül, érvelt. Küzdött. És nyert. A Casa Milà, amit  La  Pedrerának, azaz Kőbányának is hívnak, csonkítatlanul maradt eredeti magasságában, ahonnan a látogatók nemcsak Barcelona felhőkarcolóit vehetik szemügyre, és parkjaiba, házaiba feledkezhetnek bele, hanem élvezhetik a rendhagyó,  hullámzó tetőteret is  – de csak abban az esetben, ha az orruk elé is figyelnek, különben szorgalmasan bukfencet hánynak. Magában az egész épületben alig található egyenes falszakasz.  A cementhabarccsal, kerámiával és csiszolatlan márvánnyal borított teraszon   különleges "szobrok" ragadják meg  a látogatót. Ezek kémények, lépcsőlejáratok "álcázásai" is egyben. Nemhiába volt Gaudi ars poetikája az, hogy a tető, kémény nemhogy nem csúnya, hanem kimondottan szép legyen!  Sőt nemcsak önmagáért legyen tetszetős – ahogy egy embernek  is meghatározó karaktere a frizurája, hanem legyen meg a funkciója is. 

A La Pedrera valóban a természet és az építészet szerencsés összeolvasztásával keletkezett  Gaudi-életmű-összegzés.

Nigicser Ágnes felvétele

A természet: a növények, madarak egy korábbi Gaudi- alkotáson, a világörökség  Szent Család templomon, a Sagraga Familian  is már ott ékeskednek. Közelebbről megszemlélve felfedezzük, hogy a születési homlokzat baloldali teknőseinek úszói vannak,  mert arra csalogat a tenger,  a jobboldaliaknak meg lábuk,  hiszen arra meg a szárazföld hívogat. A kerek ablak "rácsai" emberi sejteket utánoz. A tornyok lépcsőházának spirálja meg az univerzumot szimbolizálja, a gravitációt meg a lehulló juhartermés spirálja.

 A későbbi Születés Kapu a világörökség homlokzaton  –  egy   japán művész alkotása  – is követi e Gaudi hagyományokat. Nagyon érdekes a fülhallgatós vezetés,aminek a segítségével megérthetjük, hogy a 2026-re elkészülő tornyok (tizennyolc) legmagasabbika Jézust szimbolizálja 172.5 méterével, majd jönnek az apostolok tizenketten a 135  méterükkel, aztán a négy evangélista,  és Szűz Mária tornya (138 méter) .

De a templom nem magasabb, mint a "szomszédban" lévő Montjuïc hegy,  mert az ember alkotásának nem lehet felébe emelkednie a természetnek – vallja Gaudi.

Belülről hol egy szín árnyalatát mutatják be az ablakok, hol színes palettát vonultatnak fel, attól függően, hogy az egyes évszakokat, a nappalokat vagy épp az éjszakákat szimbolizálják. A fákat gyökérrel és lombkoronával megjelenítő oszlopok anyagai között ott a porfír, mely a legerősebb anyag, ebből születettek meg a legmagasabb pillérek, összesen tizenkettő. A négy evangélista szimbólumával is ellátott bazaltból pedig tíz tartja a tetőt. Ezek mellett még megcsodálhatunk nyolc gránit és hat homokkő  oszlopot, azaz összesen harminchatot. A Boldogság Kapu, a Glory door ötven különböző nyelvű imádságával fog majd főbejáratként megnyílni 2026-ban.

A templom legrégibb része persze a kripta, aminek  Gaudi megemelte a magasságát, hogy fentről be tudjon áramolni a fény és a levegő.

El tudják képzelni, milyen mennyei szféra költözhetett e falak közé, mikor XVI. Benedek pápa bazilikává szentelte fel 2010-ben hétszáz énekes mennyországot idéző dalát hallgatva? Mert hasonló gyönyörűségekre számíthatunk  majd remélhetőleg, amikor 2026-ban teljes szépségében fogadja majd az ámuló látogatókat a Sagraga Família.

Bodrog Beáta