MNB Pénzügyi fogyasztóvédelmi jelentés: az előzetes fogyasztói tájékozódás mérsékli a kockázatokat
4 perc olvasás
Az MNB fogyasztóvédelmi fókuszában tavaly többek közt a lakáshitelek kamatkockázata, a fogyasztási hitelek THM-en kívüli költségei, a biztosítási félreértékesítés és a KGFB-szerződésekkel kapcsolatos tájékoztatások álltak. Mindezek kapcsán a jegybank figyelmeztet: a fogyasztóknak ajánlott szerződéskötés előtt a lehető legalaposabb tájékozódás – olvasható az MNB 2016-os fogyasztóvédelmi jelentésében. A jegybank kiemelten vizsgálta az elszámolás, forintosítás végrehajtását és a tőkepiaci szereplők tájékoztatási kötelezettségeinek betartását is.
Az MNB fogyasztóvédelmi fókuszában tavaly többek közt a lakáshitelek kamatkockázata, a fogyasztási hitelek THM-en kívüli költségei, a biztosítási félreértékesítés és a KGFB-szerződésekkel kapcsolatos tájékoztatások álltak. Mindezek kapcsán a jegybank figyelmeztet: a fogyasztóknak ajánlott szerződéskötés előtt a lehető legalaposabb tájékozódás – olvasható az MNB 2016-os fogyasztóvédelmi jelentésében. A jegybank kiemelten vizsgálta az elszámolás, forintosítás végrehajtását és a tőkepiaci szereplők tájékoztatási kötelezettségeinek betartását is.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma közzétett 2016. évi Pénzügyi fogyasztóvédelmi jelentése az aktuális pénzügyi fogyasztóvédelmi kockázatokról, a tavalyi legfontosabb jegybanki fogyasztóvédelmi vizsgálatok eredményeiről, a pénzügyi termékeket érintő jellemző problémákról, illetve az MNB pénzügyi tudatosságát erősítő ismeretterjesztő tevékenységéről számol be.
A jelentés szerint a jelzáloghitelek futamideje alatt – főként a lakáshitelek akár 15-20 éves futamidejét is figyelembe véve – számítani lehet az Európa-szerte historikusan alacsony referenciakamatok, illetve azok nyomán a lakáshitelek kamatszintjének emelkedésére. Ezt az új folyósítási hiteleknél viszont részben ellensúlyozhatja a fokozódó – az MNB által egyebek közt a fogyasztóbarát lakáshitel-koncepcióval is ösztönzött – banki verseny kamatfelár-csökkentő hatása.
Mindezek miatt kiemelten fontos, hogy minden fogyasztó – a jövőbeni hosszú távú, túlzott eladósodás veszélyének elkerülése érdekében – egyéni körülményeinek alapos mérlegelésével, tudatosan hozza meg pénzügyi döntéseit.
A pénzpiacokon szintén kockázatot jelentettek tavaly egyes kis összegű, rövid fedezetlen hitelek teljes hiteldíj-mutatón (THM) kívüli költségei, a biztosítóknál a félreértékesítések, illetve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (KGFB) szerződésekhez kötődő tájékoztatási kötelezettségeinek betartása. Az alacsony hozamkörnyezetben emellett a tőkepiacon egyes ügyfelek a kockázatosabb, nehezen átlátható befektetések felé fordulhatnak. A kombinált, bonyolult tőkepiaci termékek értékesítésével kapcsolatos tájékoztatás jegybanki ellenőrzése kiemelt feladat volt tavaly – áll a jelentésben.
Fogyasztóvédelmi kockázat az (uniós szabályok alapján) növekvő számú határon átnyúló pénzügyi szolgáltató, mivel esetükben korlátozottak az MNB felügyelési jogosítványai. Az elektronikus technológiák (pl. online forex platformok) térnyerése, a felgyorsult adatáramlás és adatfelhasználás pedig a pénzügyi ügyfelek személyes adatainak védelme kapcsán hordozhat problémákat magában.
A kockázatok kezelésére, megelőzésére a jegybank tavaly – a folyamatos felügyelés eszközei mellett – 302 fogyasztóvédelmi vizsgálatot indított, 273 ügyben állapított meg jogsértést, amelyek miatt 258 millió forint bírságot szabott ki a piaci szereplőkre. Kiemelten vizsgálta az MNB egyebek közt a fair banki hitelezési szabályoknak való megfelelést, az elszámolás, forintosítás jogszerű teljesítését, a csoportos biztosítások feltételeit, illetve a biztosítási alkuszok szakmai tevékenységét.
A 2016-ban az MNB-hez érkezett mintegy 37,5 ezer ügyfélszolgálati megkeresés és közel 3700 írásos fogyasztói kérelem mintegy fele a hitelezésre és adósságkezelésre vonatkozott. A kérelmek száma tavaly a 2015-ös – az elszámolás, forintosítási miatti – kiugró évhez képest közel 40 százalékkal csökkent.
A jegybank tavaly – a pénzügyi tudatosság erősítését célzó intenzív kommunikációs kampányok mellett – egyebek közt a késedelmes lakossági jelzáloghitelesek helyzetének rendezéséről, illetve a lakossági pénzpiaci termékfejlesztési ajánlásokkal, az etikus életbiztosítási koncepció végigvitelével és a budapesti bankközi kamatláb (BUBOR) meghatározásával kapcsolatos feladatok átvételével tett lépéseket a pénzügyi fogyasztóvédelem erősítése érdekében.
