Miközben a versenyhatóság bizonyítottság hiányában megszüntette a Google-lel szemben indított eljárását, aközben bizonyítékokkal tele a padlás. Mi itt a baj és mi a felháborodás oka?
A bejelentés tartalma és a GVH döntése között olyan szemtelenül nagy az ellentét, hogy azt gondoljuk: a GVH-ban elment az esze az illetékes döntéshozóknak, vagy másik verzió, hogy megvakultak. A harmadik verzió, hogy központi utasításra vakok, süketek és etikátlanok lettek. Ezt most a költői kérdések közé soroljuk.
Miféle világ az, ahol a Google Ads Transparency rendszeréből nem kikérhetők a csalók adatai, miközben a Google fennen hirdeti az átláthatóságát, és ennek az ún. átláthatóságnak a hiánya nem zavarja a hatóságokat? Úgy döntöttem, ország-világ elé tárom ezt a fiaskót, mert úgy gondolom, mindenki meg tudja józan ésszel ítélni, hogy kinek lehet igaza, és aztán a következmények nélküli világunkban az ügy talán érdemi fordulatot vesz. Kezdjük a száraz tényekkel, mert itt már a tények is felháborítóak.
Ha egy magánszemély vagy egy kisvállalkozás pénzt fogad el tudva, vagy elvárhatóan tudva, hogy az egy bűncselekmény elkövetését segíti elő, helyszínt, felületet biztosít a csalásnak, közvetlenül profitál a bűncselekményből, majd a hatóság vagy a sértettek jelzésére késlekedve vagy egyáltalán nem lép, akkor a magyar Büntető Törvénykönyv alapján bűnsegédlet (Btk. 14. §), pénzmosás (Btk. 399. §) vagy bűnpártolás gyanújával azonnal büntetőeljárás indulna ellene, és az elkövetőket valóban lecsukhatnák.
Egyenesen és kertelés nélkül kimondom, ez a kettős mérce tény. Ha te, mint magyar állampolgár vagy egy magyar kft. tulajdonosa pontosan ugyanezt megtennéd, felületet adnál bűnözőknek, pénzt fogadnál el tőlük a hirdetésért, a saját rendszereid jelzései ellenére hetekig hagynád futni a csalást, majd a profitot eltennéd, a magyar hatóságok napokon belül zárolnák a számláidat, és a Btk. alapján bűnsegédletért vagy pénzmosásért büntetőeljárás indulna ellened.
Kertelés és szépítés nélkül: a Google a Transzparencia Központjával csak a transzparencia látszatát adja el, nem a valóságot. Amikor a cég büszkén hirdeti, hogy náluk minden hirdető átlátható és ellenőrzött, az a gyakorlatban egy jól felépített PR-pajzs. A rendszer lényege és a valóság közötti szakadék három pontban foglalható össze:
Papíron létező átláthatóság: A Transzparencia Központban megmutatnak egy ellopott cégnevet, egy stróman offshore vállalkozást vagy egy hamis címet. Ezzel a Google lepapírozza, hogy ő „megmutatta” a hirdetőt, miközben a valódi bűnöző kiléte rejtve marad.
Profit a csalásból, felelősség nélkül: Miközben a felületen azt mutatják, hogy vigyáznak a felhasználókra, a hirdetési rendszerük gond nélkül befogadja a csalók pénzét. Ha a csalásra fény derül, a bevételeket elteszik, a felelősséget pedig az automatizált algoritmusokra és az adatvédelmi szabályokra (GDPR) hárítják.
A tudás letagadása: Ahogy az MBH- vagy OMRON-ügyekből is pontosan látszik, a saját rendszereik (Chrome, AI, biztonsági adatbázisok) pontosan érzékelik a csalást, mégis átengedik a hirdetést. Az átláthatóság így nem a fogyasztó védelmét szolgálja, hanem a Google jogi mentesülését.
A Google-lel szembeni bejelentésem tartalma, amiből az eljárás lett
2025 júniusában egyedülálló bejelentést nyújtottam be a Gazdasági Versenyhivatalhoz, mint Petrásovits Zoltán magánszemély és mint az Adhoc Support CIC közösségi érdekképviseleti non-profit szervezet képviselője, több száz magyar MBH Bank-károsult nevében. Az MBH Bank-Google csalási ügyekről komplett oknyomozó cikksorozatot írtam, amiből felépült az MNB 5 csapásos akcióterve, szinte szóról szóra az itt leírtakat alapul véve.
A bejelentés lényege: 2025. március 15-től a Google keresőjében és a Google Ads rendszerén keresztül tömegesen jelentek meg hamis banki oldalak – mbhbank.nu, mhbbauk.com, mhhbunk.com és társai – fizetett hirdetésként, a találati lista legtetején.
Aki rákeresett arra, hogy „MBH Bank belépés” vagy „MBH netbank”, az elsőnek nem a valódi bankot látta, hanem a csalók adathalász oldalát. A Google ezért pénzt kapott. A hirdetések napokig, hetekig futottak.
Az eredmény: a saját gyűjtésem és a Facebookon szerveződött MBH Károsultak csoport szerint több mint 2500 magyar fogyasztó szenvedett közvetlen anyagi kárt, összesen több mint 12 milliárd forint értékben. Magánszemélyek, családok, egyéni vállalkozások számláit nullázták le.
A bejelentéshez csatoltam mindent: VirusTotal jelzéseket, Chrome és Gemini figyelmeztetéseket, képernyőfotókat arról, hogy a Google saját rendszere is adathalászként azonosította a hirdetett domaineket, miközben a Google Ads továbbra is futtatta őket. Ez nem mulasztás, ez rendszerszintű, üzletszerű jogsértés.

A GVH először úgy tűnt, értette a súlyát
Mit mondott először a GVH? 2025. november 17-én a GVH versenyfelügyeleti eljárást indított a Google Ireland Limited ellen.
Idézem a saját közleményüket: „A GVH gyanúja szerint a Google Ireland Limited a Google Ads hirdetési platformján nem ellenőrizte megfelelően az adathalász hirdetéseket, ezért azok fizetett tartalomként, illetve a Google kereső találati listájának elején jelenhettek meg. Mindez hozzájárulhatott ahhoz, hogy a fogyasztók kockázatos weboldalakra kerüljenek vagy kicsalják tőlük a banki belépési adataikat.”
Pontosan leírták azt is, amit én hónapok óta mondtam: a hamis oldalak az MBH Bank nevével visszaélve jelentek meg fizetett hirdetésként a lista élén.
Eddig rendben. Ezért van a GVH.
Mit döntött most a GVH? 2026. június 2-án jött a hidegzuhany. A GVH sajtóközleményben megszüntette az eljárást.
Az indoklás, szó szerint: „Bizonyíthatóság hiányában nem volt megállapítható jogsértés, és az eljárás folytatásától sem volt várható eredmény, ezért a Gazdasági Versenyhivatal megszüntette a 2025-ben indított versenyfelügyeleti eljárást a Google Ireland Limiteddel szemben.”
A részletesebb összefoglaló szerint a Google ugyan „lépéseket tett a csaló hirdetések eltávolítására”, de a hatóság „nem tudta teljes mértékben rekonstruálni a domainek és hirdetési fiókok hálózatát”, nem tudta megállapítani, hogyan és mikor kezelték őket, ezért nem tudta megítélni, hogy a Google rendszerei megfelelőek voltak-e.
És a hab a tortán: a közlemény címe nem az, hogy „Nem tudtuk bizonyítani”, hanem az, hogy „A körültekintő online bankolás fontosságára hívja fel a GVH a fogyasztók figyelmét”.
Tehát a tanulság a GVH szerint: te figyelj jobban, magyar fogyasztó. Nem az, hogy a világ legértékesebb cége ne adja el a bankod nevét csalóknak pénzért.
Miért kapitális ostobaság és felelőtlenség ez a döntés a GVH részéről?
Három okból. Az eredeti Google csalási ügyhöz külön panaszban nyújtottuk be annak tényét, hogy hamis OMRON hirdetések futnak a Google felületén, a Blikkben, a 24.hu-n és számos nagy online médiumban.

Először: a bizonyíték az orrunk előtt van, nem kell rekonstruálni.
A GVH azt mondja, nem tudja rekonstruálni a hálózatot. Közben én egy egyszerű Google kereséssel, egy Blikk.hu oldalon ma is megtalálom ugyanazt a módszert. Nézzük a mellékelt képernyőfotót: a Blikk cikkében ott virít a hirdetés: „Szúrás és tesztcsík nélkül, egyszerű használat otthon – Omron”. Egy kattintás és a givalentequd.lol oldalon vagyunk. Egy kamu webshop, ami 20 000 Ft-ért árul egy nem létező „7 az 1-ben okos vércukormérőt”, ami méri a vércukrot, húgysavat, májfunkciót, vesefunkciót – szúrás nélkül. Ilyen termék nem létezik. Életveszélyes hazugság cukorbetegeknek.
Ugyanaz a séma, mint az MBH-nál. Ugyanaz a Google Ads.

Másodszor: a felelősség áttolása az áldozatra.
Több mint 2500 ember, aki beírta a Google-be a saját bankja nevét, és a legelső, „Hirdetés” feliratú, Google által ellenőrzöttnek hitt találatra kattintott, most azt hallja: legyen körültekintőbb. Holott a GVH-nak pontosan az lenne a dolga, hogy a platformot kényszerítse körültekintésre. A Google saját szabályzata tiltja az adathalász, pénzügyi bűncselekményhez kötött tartalmak hirdetését. Mégis futtatta. Pénzért.
Harmadszor: nemzetközi szinten ezért már milliárdos bírságok jártak.
A bejelentésemben hivatkoztam is rá:
USA, 2011: A Google 500 millió dolláros bírságot fizetett a DOJ-nak, mert éveken át engedélyezte illegális online patikák hirdetéseit, és elismerte büntetőjogi felelősségét. Az elv ugyanaz: nem hivatkozhatsz arra, hogy nem tudtál róla, ha technológiailag köteles lettél volna felismerni.
Egyesült Királyság, FCA, 2021-től: A brit pénzügyi felügyelet kötelezte a Google-t, hogy csak előzetesen ellenőrzött, engedélyezett pénzügyi szolgáltatók hirdetéseit engedje megjelenni, miután több ezer brit fogyasztó vált csalás áldozatává Google-hirdetéseken keresztül.
FTC, USA, 2022: Általános figyelmeztetés és egyedi bírságok a platformokkal szemben, amelyek elmulasztják a szűrési kötelezettség teljesítését.
A GVH most ezzel a döntéssel azt üzeni: Magyarországon ez is belefér. Valóban?
Az OMRON-ügy: a bizonyíték, hogy nem egyedi hiba – erről szól a KamuWebshopok.hu cikke is.
2026. február 2-án újabb bizonyítékot terjesztettem elő a VJ/42/2025 ügyben. Ugyanaz a modell, csak most nem bank, hanem egészség.
A Blikk.hu oldalon futó hirdetés mögött egy kínai hátterű hálózat áll. A hirdetéskezelő: AdMaster. A domain: retzaormj.club, givalentequd.lol. A privacy policy alján ott az email: mediago-privacy@baidu.com. Az IAB Europe keretrendszerre hivatkozva próbálják legálissá maszkolni magukat, miközben Baidu-s emaillel operálnak.
A Kamuwebshopok.hu csoportban tömegével jelentkeznek az áldozatok. Pénzt vesztenek, és ami rosszabb, egy beteg ember azt hiszi, méri a vércukrát, miközben egy műanyag csipogót kapott.
Ha a GVH 2025 novemberében erélyesen fellép, talán ez a második hullám már meg sem történik. De nem lépett fel. Azt mondta: nem bizonyítható.
Kinek jó ez a megkérdőjelezhető GVH döntés?
A döntés szövege pontosan ez: (A hivatalos GVH döntés forrásának elérhetősége ITT.)
„Megszüntette a Google-lel szemben indított eljárását a versenyhatóság
Budapest, 2026. június 2. – Bizonyíthatóság hiányában nem volt megállapítható jogsértés, és az eljárás folytatásától sem volt várható eredmény, ezért a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megszüntette a 2025-ben indított versenyfelügyeleti eljárást a Google Ireland Limiteddel, az Alphabet Inc. európai tevékenységeiért felelős leányvállalatával szemben.”
A Google-nak biztosan jó. Megspórolt egy milliárdos bírságot.
A csalóknak is jó, mert szabad a pálya, hiszen a magyar hatóság, értsd: GVH szakmai képességeivel élhetnek, mint Marci Hevesen!
A fogyasztónak nem jó, de az kit érdekel?
Az MBH Banknak sem jó látszólag, akinek a jó hírneve sérült, miközben ő is áldozat. Ugye az áldozat az, aki feljelentést tesz? Ja, az MBH Bank semmit sem tett! Vajon miért?
Az államnak sem, mert a 12 milliárd forintos kár közvetve a magyar gazdaságot, az adóbevételeket, a jogbiztonságot rombolja.
A GVH ezzel a döntéssel de facto kimondta: a very large online platform felelőssége Magyarországon nulla. Elég, ha utólag töröl. Nem baj, ha közben ezrek károsodnak. Ez szembemegy a DSA (Digital Services Act) szellemével is, ami pontosan az ilyen kockázatok előzetes szűrését írja elő.
Kapitális felelőtlenség, mert precedenst teremt. Holnap jöhet a hamis OTP, a hamis NAV, a hamis Ügyfélkapu hirdetés. És a GVH majd megint azt mondja: legyél körültekintőbb.
Nem, tisztelt GVH. Önöknek kéne körültekintőbbnek lenniük.
A fogyasztóvédelem nem PR-cikk a „körültekintő bankolásról”, hanem bátor fellépés a világ legnagyobb hirdetési monopóliumával szemben is.
Én nem hagyom annyiban. A bejelentésem és az összes bizonyíték nyilvános marad. Ha kell, Brüsszelig viszem az ügyet, de ameddig élek, küzdeni fogok az ilyen gyarló emberi magatartás ellen és ebben élen fog járni a SCAMHUNTER – Digitális Akciócsapata!
Neked mi a véleményed az egészről? Posztolj itt vagy a Facebookon véleményt, és beszéljünk erről a képtelenségről.
Petrásovits Zoltán
Adhoc Support CIC – Közösségi Érdekérvényesítő Közösség





