2026.szeptember.22. kedd.
szurekzonas-e-kereskedelem-2026-09-22
Te rendeltél. Fizettél. Várod. Az MPL szerint kézbesítve. Te otthon voltál. A futár nem. Ismerős? Kaptál egy csomagot a Fürgefutártól és MPL a cimkéd? A csomag kamu, te meg az idegtől pipa vagy? 2026 szeptemberében nem egy-egy csomag tűnik el és nem egy ember robban fel. Százezres nagyságrendben ragadtak be küldemények Ecseren, abban a 25 ezer négyzetméteres, 8,3 hektáros, óránként 30 ezer csomagot ígérő szuper-HUB-ban, amit a Magyar Posta a Tiborcz István többségi tulajdonában lévő Waberer’s-szel építtetett. Az MPL logisztika a kamu csomag témában is erősen érintettre gyúrta magát. A hivatalos szöveg a késésekre: „technológiai átállás, informatikai finomhangolás”. A zárt postás csoportokban posztolt valóság: „jelenleg nagyobb az esély a csomag megkapására, mint a lottó ötösre”. Sopronból, Miskolcról, Nagykanizsáról vezényelnek embereket Ecserre. Dolgoznak 3-4 órát, indulnak haza. Közben a webshopok egymás után tiltják le az MPL-t. A Szürkezónás e-kereskedelem és az MPL Szerepe felerősödött. A kínai e-kereskedelmi logisztika bővülésével párhuzamosan kirajzolódott egy rendszerszintű anomália: a csaló vagy félrevezető külföldi webáruházakból származó kéretlen, alacsony értékű csomagok terítése magas utánvéti díjakkal. A vásárlói bizalmat az állami MPL kézbesítése és védelme garantálta látszólag, de 9 hónap kutakodás után kiderült: az MPL nemhogy nem védi meg állami garanciával az embereket, de még olyan is történik amit már nem lehet szó nélkül hagyni. De ez csak a felszín. A mélyben egy 2018 óta épülő folyosó van és benne egy olyan üzleti modell aminek köze sincsen már az állami szektor biztonságához, annál inkább külföldi üzleti érdekek és magyar ügyeskedő üzleti körök, fura kapcsolata rajzolódik ki. Erről szól cikkünk...

A Magyar Posta, a CECZ-hálózat és a Tiborcz-érdekeltségek strukturális összefonódásai: Állami infrastruktúra, kínai ellátási láncok és magántőke. Az ellátási lánc intézményi architektúrája. A Magyar Posta, a CECZ és az L.A.C. Holding cégtörténeti kapcsolódásai.

A Kínából Európába irányuló e-kereskedelmi áruforgalom kiszolgálására létrehozott logisztikai folyosó intézményi háttere az állami infrastruktúra és a kormányközeli magántőke fokozatos összefonódását mutatja. Egészen alaposan összeszedett céginformációink és háttérkutatásunk eredményeként bemutatjuk, napjaink egyik legnagyobb logisztikai káoszának okát és hátterét, aminek alapjait a Fürgefutár – PACTIC és az ECSER 2233 témában végzett adatgyűjtéseink és a több száz emberrel folytatott, sértetti beszélgetés vezetett.


Ecser 2233 - FürgeFutár Pactic
Elment ezen ügyre 9 hónap munka és több száz emberrel beszéltünk. Aztán hetekkel ezelőtt világossá vált, hogy itt valami nem kerek, hiszen ha a FürgeFutár Kft – Pactic tengely MPL kabátban működik, miközben a kínai csaló virgoncabb mint egy vigyorgó gyerek, akkor ott valami nem lesz kerek: abból bajt sejtettünk és az utca hangos lett az MPL kézbesítési káosztól…

A folyamat epicentrumában a 2018 júliusában bejegyzett European Chinese Supply Chain Zrt. (ECSC Zrt.) áll

A folyamat epicentrumában a 2018 júliusában bejegyzett European Chinese Supply Chain Zrt. (ECSC Zrt.) Cg. 01-10-049896 áll, amelyet a Magyar Posta Vagyonkezelő Zrt. eredetileg 3 000 000 eurós jegyzett tőkével alapított kínai partnerekkel együttműködve. Alakulás dátuma: 2018.06.25., bejegyzés: 2018.07.23. Székhelye induláskor 1138 Budapest, Dunavirág u. 2-6. (a Magyar Posta székháza), 2022.10.01-től 1133 Budapest, Váci út 76.


A társaság deklarált célja az volt, hogy a kelet-közép-európai térségben a Kínából érkező e-kereskedelmi csomagok központi elosztójaként pozicionálja Budapestet és az állami postát. Az induló tőkéből a Magyar Posta Vagyonkezelő Zrt. 1 050 000 EUR-t vállalt, partnerei a ZTO International Supply Chain Company és a Ningbo Talents IT Co. Ltd. voltak. Az igazgatóságban a magyar oldalról Táncsics András, Gerencsér Szilárd, Forrai Péter, Mátyási Koppány, kínai oldalról Lai Jianchang, Chan Yau Fung és Wang Xiao Ming kapott együttes képviseleti jogot.

A cégbírósági adatok szerint az ECSC Zrt. tőkeszerkezete és tulajdonosi összetétele az indulást követően rövid időn belül alapvető átalakuláson ment keresztül. Az eredeti külföldi partner, a Ningbo Talents IT Ltd. vagyoni hozzájárulásának elmaradása miatt a társaság alaptőkéjét 2020.02.09-i társasági szerződés-módosítással, bejegyezve 2020.03.02-án 1 900 000 euróra, majd 2021.09.28-i szerződéssel, bejegyezve 2021.10.05-én veszteségrendezés és tőkekivonás címén 450 000 euróra szállították le. Ezzel egyidejűleg a személyi kör is cserélődött: 2021.01.05-től Gerencsér Szilárd, Forrai Péter, Csapó Zoltán, Anton Krisztián és Mátyási Koppány, majd 2021.07.01-től Alapi Edina és Komlósy Gyula (2021.10.01-től önálló képviselettel), 2023.03.27-től Dr. Horváth Tamás és Dr. Haraszi-Magyar Nóra, 2025.03.05-től Martzy Antal és Nagy László lettek igazgatósági tagok.

Ezzel párhuzamosan az állam közvetlen ellenőrzése megszűnt a társaság felett: 2021. október 1-jén a European Post Service Kft. (EPS Kft.) Cg. 01-09-337002 55,55%-os minősített többségi részesedést szerzett az ECSC Zrt.-ben, miközben a Magyar Posta Vagyonkezelő Zrt. részesedése 44,45%-ra szorult vissza.

A többségi irányítást átvevő EPS Kft. tulajdonosi háttere

A többségi irányítást átvevő EPS Kft. tulajdonosi háttere a keleti gazdasági kapcsolatok két meghatározó szereplőjéhez vezet. A társaságban fele-fele arányban tulajdonos az L.A.C. Holding Zrt. és a CECZ Közép-európai Kft. Az L.A.C. Holding Zrt. Horváth László tiszteletbeli kazah konzul 99,35%-os magántulajdonában áll. Horváth érdekeltségei évtizedek óta jelen vannak a keleti kereskedelemben, a mezőgazdaságban és a vasúti áruszállításban; az állami vasúttársasággal közös leányvállalatuk, a MÁV-REC Kft. révén például a záhonyi átrakó körzet fejlesztésében is részt vesznek, éppen a CECZ-csoporttal partnerségben.

Az EPS Kft. a kulcs-holding: Cg. 01-09-337002, alakulás 2019.01.08., bejegyzés 2019.02.08., székhelye 1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 16. — azonos a L.A.C. Holding székhelyével, kézbesítési címe eps@lac.hu, ügyvezetője Baranyai Andrea. Jegyzett tőke 3 000 000 HUF. A cégkivonat végén szereplő OPTEN adatok szerint 2021-ben árbevétel 333 ezer Ft, adózott eredmény -5,7M Ft, 2022-ben árbevétel 0 Ft, adózott +93 ezer Ft, 2023-ban árbevétel 0 Ft mellett adózott +90,5M Ft, 2024-ben árbevétel 0 Ft mellett adózott +97M Ft, saját tőke 6,9M Ft. Ez klasszikus holding-működés: nulla szolgáltatási árbevétel mellett százmilliós osztalék az ECSC-ből.


Szürkezónás MPL kínai ügyletek

Az EPS Kft. másik fele a Wu Jiang többségi befolyása (70%-os szavazati jog 2022.02.07-től) alatt álló CECZ Közép-európai Kft. Cg. 01-09-966669 -hez tartozik, amelyben a kínai Shandong Dihao International Investment Ltd. rendelkezik még részesedéssel. Székhelye 1152 Budapest, Szentmihályi út 171., adószám 23462098-2-42, e-mail info@cecz.eu. Ügyvezetői Liu Weiwei és Wu Jiang, cégvezetői Wang Dongxia és Zheng Shaomin együttes képviselettel. Korábban Takács Zsolt, Dong Yi és Ran Weichen voltak ügyvezetők. A társaság főtevékenysége 2011-ben még vagyonkezelés (holding) volt, 2021.01.01-től váltott át közúti áruszállításra, raktározásra, rakománykezelésre — pont a pandémia utáni e-kereskedelmi felfutáskor. A kínai nemzeti szintű együttműködési zónaként elismert CECZ-csoport a koronavírus-járvány alatt vált széles körben ismertté, amikor a Külgazdasági és Külügyminisztérium megbízásából 11,8 milliárd forint értékben szállított védőfelszereléseket és lélegeztetőgépeket az államnak.

A vállalatok közötti intézményi összefonódást a személyi átfedések és a szolgáltatói hálózatok is megerősítik. Az ECSC Zrt. vezetésében helyet kapott Alapi Edina, aki egyidejűleg az L.A.C. Holding Zrt. igazgatóságának is tagja 2013.07.01-től és kisebbségi részvényese, valamint Martzy Antal, Komlósy Gyula és Nagy László. Baranyai Andrea az EPS Kft. ügyvezetője és egyben az L.A.C. Holding igazgatósági tagja 2013.07.01-től. A postai oldal képviseletét korábban Mátyási Koppány látta el vezérigazgatóként, akinek a Magyar Posta hivatalos e-mail címe éveken át az ECSC Zrt. hivatalos kézbesítési címeként szolgált a cégnyilvántartásban. Mind az L.A.C. Holding Zrt., mind az ECSC Zrt. könyvvizsgálatát a karcagi székhelyű Morál-Audit Kft. (Berekfürdő, Búzavirág u. 24., Tamás Zoltán) végzi 2011 óta, ami a belső operatív kapcsolatok stabilitását és az érdekcsoportok zárt működését jelzi.

Az L.A.C. Holding Zrt. Cg. 01-10-043185 alakulása 1996.09.01., bejegyzés 1997.09.23., székhely 1996-2004 között 1097 Gyáli út 3/b, 2004.03.12-től Könyves Kálmán krt. 16., jegyzett tőke 2010.11.26-tól 125 000 000 HUF. Vezérigazgatója Horváth László (önálló képviselet), igazgatósági tagjai Poór-Horváth Renáta Eszter, Alapi Edina, Baranyai Andrea, Nagy Péter Tibor, Szőke Tamás. Telephelyei között Törökszentmiklós Szenttamás külterületi agrárterületek is szerepelnek, ami az agrár lábat mutatja. A társaság a MÁV-REC Kft. többségi tulajdonosa, a MÁV-REC pedig konzorciumvezető a CELIZ – Záhony Logisztikai és Ipari Övezet konzorciumban, ahol a másik tag a CECZ Kft. és a Záhony-Port Zrt.

Vállalkozás Székhely és cégjegyzékszám Főtulajdonos(ok) és szavazati arányok Kulcsszemélyek a vezetésben Fő profil és funkció a láncban
Magyar Posta Vagyonkezelő Zrt. 1138 Budapest, Dunavirág u. 2-6. (Cg. 01-10-048087) Magyar Posta Zrt. / Magyar Állam (100%) Állami vagyonkezelők Állami csomaglogisztikai infrastruktúra és intézményi háttér
European Chinese Supply Chain Zrt. 1133 Budapest, Váci út 76. (Cg. 01-10-049896) – Alakulás 2018.06.25., bejegyzés 2018.07.23., tőke 3M EUR → 1,9M EUR (2020.03.02.) → 450k EUR (2021.10.05.) EPS Kft. (55,55%), Magyar Posta Vagyonkezelő Zrt. (44,45%) Alapi Edina (2021.07.01-től), Komlósy Gyula (önálló 2021.10.01-től), Martzy Antal, Nagy László, korábban Mátyási Koppány, Gerencsér Szilárd, Lai Jianchang, Chan Yau Fung, Wang Xiao Ming Kínai e-kereskedelmi küldemények vámkezelése és regionális elosztása – PNLU csomagok átadása MPL-nek
European Post Service Kft. 1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 16. (Cg. 01-09-337002) – Azonos székhely a LAC-cal, eps@lac.hu – Alakulás 2019.01.08. L.A.C. Holding Zrt. (50%), CECZ Közép-európai Kft. (50%) Baranyai Andrea ügyvezető (önálló) – 2023-ban 0 Ft árbevétel mellett 90,5M adózott, 2024-ben 0 Ft mellett 97M Az ECSC Zrt. többségi tulajdonát birtokló vegyesvállalati holding – UniCredit számla: 10918001-00000105-33080019
L.A.C. Holding Zrt. 1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 16. (Cg. 01-10-043185) – Alakulás 1996.09.01., tőke 125M HUF Horváth László (99,35%), Alapi Edina, Baranyai Andrea kisebbségi Horváth László vezérigazgató (önálló), Poór-Horváth Renáta, Alapi Edina, Baranyai Andrea – Könyvvizsgáló: Morál-Audit Kft. Kereskedelmi, logisztikai és agrár magánbefektetések koordinálása – MÁV-REC többségi tulajdonos, CELIZ konzorcium vezető
CECZ Közép-európai Kft. 1152 Budapest, Szentmihályi út 171. (Cg. 01-09-966669) – 23462098-2-42 – Alakulás 2011.07.29. – info@cecz.eu Wu Jiang (70% szavazat 2022.02.07-től), Shandong Dihao International Ltd., Zheng Shaomin, Wang Dongxia Wu Jiang, Liu Weiwei ügyvezetők, Wang Dongxia, Zheng Shaomin cégvezetők együttes, korábban Dong Yi, Ran Weichen, Takács Zsolt Kínai kereskedelmi zóna, raktározás, áruszállítás, lélegeztetőgép-beszerzés 11,8 mrd Ft – CELIZ tag Záhonyban, BUD Cargo City partner

A szürkezónás e-kereskedelem és az MPL szerepe a csomagterítésben

Az e-kereskedelmi logisztika bővülésével párhuzamosan a hazai fogyasztóvédelmi piac egyik legsúlyosabb anomáliájává vált a kéretlen, silány minőségű küldemények rendszerszintű terítése. Az oknyomozó sajtó és a fogyasztói bejelentések adatai szerint a gyanús hátterű, gyakran fiktív online felületek vagy adatbázisok felhasználásával generált küldemények mechanizmusa egy jól körülhatárolható útvonalon futott végig a magyar ellátási láncon. A külföldi csaló platformok olyan utánvétes csomagokat adtak fel, amelyek valós értéke elenyésző volt – például néhány száz forintos műanyag órák vagy ékszerek –, miközben a címzettektől a kézbesítéskor 10 000 és 15 000 forint közötti összegeket követeltek.

A visszáru címe a sajtóban és a sértetti beszámolókban rendre 2233 Ecser – a Pactic / FürgeFutár Kft. ecseri bázisa. Az ECSC Zrt. vámkezel, az MPL kézbesít (MPL kabátban fut a Pactic tengely), de a visszáru már nem megy vissza Kínába, hanem Ecseren marad. Ez a körforgás teszi rentábilissá a kamucsomagot: 300 Ft-os áru + 10-15 ezer Ft utánvét = profit akkor is, ha a csomagok 30-40%-át nem veszik át, mert a logisztikai költség minimális.

 

Ebben az operatív láncolatban az ECSC Zrt. a határon átnyúló logisztikai kezelő és vámügynök szerepét töltötte be, amely a beérkező kínai konténerek és légi rakományok fogadását, adminisztrációját és belföldi átadását végezte. A vásárlók felé küldött hivatalos logisztikai értesítésekben közvetlenül az ECSC Zrt. jelent meg feladóként vagy technikai lebonyolítóként. A folyamat kulcseleme a Magyar Posta Logisztika (MPL) bevonása volt: a kéretlen vagy félrevezető csomagokat a Magyar Posta hivatalos járművei és kézbesítői szállították ki.

A fogyasztói magatartás vizsgálata kimutatta, hogy az állami posta megbízhatósága döntő szerepet játszott a megtévesztés sikerében. A címzettek vagy a helyettük átvevő hozzátartozók jelentős része éppen azért nem gyanakodott csalásra, és fizette ki a magas utánvéti díjat, mert a Magyar Posta emblémájával ellátott furgonok és az egyenruhás futárok hatósági, megbízható jelleget kölcsönöztek a küldeményeknek. Amikor az ügy nyilvánosságot kapott, mind a Magyar Posta, mind az ECSC Zrt. arra hivatkozott, hogy mint egyszerű szállítmányozók nem ismerik és jogilag nem is ellenőrizhetik a csomagok tartalmát, a konkrét szerződéses feltételeket és elszámolásokat pedig üzleti titoknak minősítették.

A forgalom állami terelését és piaci konszolidációját jogszabályi beavatkozások is támogatták. A 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet 2023.12.14-én kihirdetett módosítása (Magyar Közlöny 180. szám) kötelezővé tette, hogy 2024. március 28-tól minden Magyarországra értékesítő webáruház köteles a vásárlók számára elérhetővé tenni a Magyar Posta (MPL) kézbesítési szolgáltatásait, méghozzá rögzített maximált árakon. Ez a lépés adminisztratív úton biztosított stabil és növekvő csomagvolument az állami szolgáltatónak, miközben a piaci szereplők mozgásterét jelentősen szűkítette. A maximált ár és a kötelező felajánlás a versenytársak (Foxpost, DPD, GLS) számára hátrány, mert az MPL-nek 2700 postai átvételi pontja van, amit más nem tud reprodukálni.

Ezzel párhuzamosan a Nemzetgazdasági Minisztérium a külföldi befektetéseket ellenőrző nemzetbiztonsági és gazdaságvédelmi (FDI) jogkörét alkalmazva megakadályozta, hogy az eMAG-hoz tartozó Sameday futárcég fúzióra lépjen az Osztrák Posta tulajdonában álló Express One-nal. Az ügylet elmeszelése a Sameday fokozatos magyarországi piaci kivonulásához vezetett, ami az elemzői konszenzus szerint az állami MPL piaci pozícióinak és dominanciájának védelmét szolgálta.


Ecser szürkezónás MPL

A Tiborcz-tengely: Tőkeintegráció, közös vállalatok és pénzügyi átcsoportosítások

A Magyar Posta és a kínai logisztikai infrastruktúra vizsgálata nem választható el Tiborcz István és a BDPST Group gazdasági térnyerésétől, amely a logisztikai, pénzügyi és biztosítási szektorban egyaránt közvetlen vagy közvetett hegemón pozíciók kiépítésére irányul. A tőkepiaci terjeszkedés központi eszköze a tőzsdén jegyzett Waberer’s International Nyrt., amelyben Tiborcz István a BDPST Equity Zrt.-n és társult alapjain keresztül szerzett meghatározó többségi befolyást. A Waberer’s jelenlegi tulajdonosi szerkezete: Mekrport Zrt. (BDPST) 49,64%, Geraldton Invest Zrt. (BDPST) 4,9%, Tiborcz István közvetlenül 0,26% – együttesen 54,8% BDPST-hez köthető tulajdon.

A Waberer’s-csoport és a CECZ-hálózat közötti kapcsolat nem pusztán informális együttműködés, hanem formális cégtársulásokban öltött testet. 2023-ban a Waberer’s leányvállalata, a WSZL Szállítmányozási és Logisztikai Kft. közös vállalatot hozott létre a CECZ vezetőjével, Wu Jianggal SinoWa International Kft. néven. A társaság kifejezett feladata az ázsiai multinacionális vállalatok – különösen a Magyarországra települő kínai akkumulátorgyárak és járműipari beszállítók – teljes körű logisztikai és vasúti kiszolgálása volt. A cég később felvette a WABERER’S Rail Kft. nevet, szervesen integrálódva a holding vasúti áruszállítási divíziójába.

A tőke- és személyi összefonódások mélységét mutatja Gazsó Balázsnak, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) volt közigazgatási államtitkárának a szerepe, aki az állami szférából kilépve a magánérdekek kulcsfigurájává vált. Gazsó egyszerre vállalt vezető tisztséget a Waberer’s-szel közös SinoWa Internationalben, valamint az Illés Tamás-féle magánvasúti érdekeltségekhez kapcsolódó Focus-Port Zrt.-ben, miközben a CECZ-csoport leányvállalatainak vezetésében is megjelent. Ez a személyi átfedés a kormányzati döntéshozatal, a kínai kereskedelmi zóna és a Tiborcz-féle logisztikai cégbirodalom közötti közvetlen átjárást testesíti meg.

A légi áruszállítás területén ugyanez a stratégiai kooperáció érvényesül. Wu Jiang többségi tulajdonába került a Hungary Airlines Kft., amely a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alá tartozó állami Air Hungary Zrt.-vel lépett partnerségre az állami tulajdonú Airbus A330 teherszállító repülőgép üzemeltetésére. A korábban a Wizz Air által repült géppel fenntartott Budapest–Hongkong légi híd rakományainak fogadását és belföldi disztribúcióját a váci CECZ okosraktár és a Waberer’s logisztikai hálózata látja el, összekapcsolva az állami kapacitásokat a magánprofit-termeléssel. A Budapest Airporton a Henan Airport Group a CECZ/Utlink-kel közös dedikált cargo-terminált (Zhengzhou Exclusive Overseas Terminal) nyitott, a Cainiao (Alibaba) pedig Kelet-Közép-Európa légiáru-elosztóközpontjaként jelölte meg Budapestet.

A pénzügyi integráció két további kulcsterületen teljesíti ki a hegemón struktúrát. Egyrészt a kínai ellátási lánc központi szereplője, a CECZ Közép-európai Kft., valamint annak leányvállalatai (például a váci raktárfejlesztést vivő CECZ Logistic Park Management Kft.) éveken keresztül a Gránit Bank Nyrt.-nél vezették pénzforgalmi számláikat, amely pénzintézet többségi tulajdonosa a Tiborcz-féle BDPST Group. Az EPS Kft. ezzel szemben a kivonat szerint UniCredit Banknál bankol (számlaszám: 10918001-00000105-33080019 és 10918001-00000105-33080002).

Másrészt a biztosítási piacon lezajlott tőketranszfer közvetlenül a Magyar Posta vagyonát és bevételeit érintette. A Waberer’s-csoporthoz tartozó Gránit Biztosító megszerezte a Magyar Posta Biztosító Zrt. és a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. többségi tulajdonát, majd 2025 végén és 2026 elején lehívta vételi opcióját a posta 33%-os kisebbségi részesedésére is, ezzel 100%-os tulajdonossá vált a társaságokban. Ezzel a Magyar Posta kiterjedt fiókhálózatán értékesített biztosítási termékek profitja és tőkeállománya teljes egészében a Waberer’s-csoporthoz, ezen keresztül pedig a BDPST-érdekeltséghez vándorolt.

Együttműködési dimenzió Érintett gazdasági társaságok A kapcsolat mechanizmusa és tőkeszerkezete Stratégiai piaci hatás
Közös logisztikai operáció SinoWa International Kft. (ma WABERER’S Rail Kft.), WSZL Kft., Wu Jiang, Gazsó Balázs A Waberer’s leánycége és a CECZ-tulajdonos Wu Jiang közös vegyesvállalata – igazgatóságban Wu Jiang, Gazsó Balázs A kínai ipari beruházók (akkumulátorgyárak) logisztikai kiszolgálása – vasúti + közúti
Légi áruszállítási infrastruktúra Hungary Airlines Kft., Air Hungary Zrt., KKM, CECZ okosraktár Vác, Henan Airport Group, Cainiao Wu Jiang többségi magáncége konzorciumban a külügyi tárca állami cégével – Airbus A330F Budapest-Hongkong – BUD Cargo City dedikált terminál Az állami teherszállító üzemeltetése és a kínai légi folyosó kontrollja
Pénzforgalmi számlavezetés Gránit Bank Nyrt., CECZ Közép-európai Kft., CECZ Logistic Park Management Kft., EPS Kft. UniCredit A BDPST többségi bankja vezeti a kínai logisztikai központ fő deviza- és forintszámláit – EPS Kft. UniCredit: 10918001-00000105-33080019 A kétoldalú kereskedelmi forgalom banki finanszírozásának becsatornázása Gránit felé
Biztosítási piac átvétele Gránit Biztosító, Waberer’s, Magyar Posta Biztosító Zrt. A Waberer’s 100%-ra növelte részesedését a postai biztosítókban, kivásárolva az államot 2025 végén / 2026 elején A postai hálózat retail pénzügyi bevételeinek átirányítása a magántőkéhez – fiókhálózat mint értékesítési csatorna
Raktár- és ipari ingatlanok CECZ Logistic Park Management Kft., Váci E-kereskedelmi Logisztikai Park, WPL-Log Zrt. Ecser 25–27 milliárdos váci okosraktár kiemelt nemzetgazdasági beruházási státusszal + 25 000 nm ecseri HUB build-to-own + 48 000 nm saját Waberer raktár 6,4 mrd EKD támogatással 2022-ben A kínai e-kereskedelmi és ipari áruk regionális elosztóbázisának kialakítása állami támogatással

Az ecseri logisztikai központ és a hűtlen kezelés gyanúja

A Magyar Posta és a Tiborcz István-féle érdekkör közötti legközvetlenebb infrastrukturális és vagyoni tranzakció az ecseri csomaglogisztikai üzem körül alakult ki, amely az állami megrendelések magántőkéhez csatornázásának mintapéldája, és amely ellen a hatóságok büntetőeljárást folytatnak.

A beruházás története 2024-ben vett új irányt, amikor a Magyar Posta Zrt. által kiírt meghívásos eljárást a Waberer’s-csoporthoz tartozó ingatlanfejlesztő cég, a WPL-Log Zrt. nyerte meg. A megállapodás értelmében a cég egy 25 000 m² alapterületű, automatizált szortírozó rendszerek fogadására alkalmas központi csomaglogisztikai depót épít fel Ecseren, amelyet a projekt befejezésekor, úgynevezett build-to-own (megrendelésre épített és értékesített) konstrukcióban a Magyar Posta megvásárol az adófizetők pénzéből.

A projekt körülményei súlyos összeférhetetlenségi és korrupciós aggályokat vetettek fel a szakmai és politikai nyilvánosságban. A Waberer’s-csoport (a WSZL Automotív Kft. révén) ugyanazon az ecseri területen már korábban felépített egy 48 000 m²-es saját raktárbázist, amelyhez a Külgazdasági és Külügyminisztérium 2022-ben egyedi kormánydöntéssel (EKD) mintegy 6,4 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást nyújtott, miközben a teljes zónát nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítették. Tehát előbb állami támogatás a magáncsarnokra, majd állami vásárlás a szomszédos új csarnokra, ugyanattól a cégcsoporttól.

A bírálók arra mutattak rá, hogy az állam előbb milliárdos közvetlen támogatással és infrastrukturális kiemeléssel segítette a miniszterelnök vejének cégét a logisztikai telephely kialakításában, majd az állami posta ugyanerre a bázisra támaszkodva újabb több tízmilliárd forintos kötelezettségvállalást tett a Waberer’s-től megvásárolandó új csarnok megvételére. A beruházás részleteit, az eladási árat és a versenyeztetés dokumentációját a Magyar Posta és a Waberer’s is üzleti titokra hivatkozva titkosította a nyilvánosság elől. A Waberer’s ezzel szemben hangsúlyozta, hogy a posta számára megvalósuló csarnokberuházás közvetlen állami támogatást nem kapott, és az egy független, transzparens piaci versenyeztetés eredménye.

A tranzakció miatt Vadai Ágnes országgyűlési képviselő feljelentést tett, amelyet a Nemzeti Nyomozó Iroda kezdetben bűncselekmény hiányára hivatkozva elutasított. Az ügyben azonban fordulat állt be, amikor a K-Monitor korrupcióellenes szervezet felülbírálati indítványt nyújtott be a nyomozást megtagadó határozat ellen. A Budai Központi Kerületi Bíróság helyt adott a civil szervezet indítványának, és kötelezte a hatóságot az eljárás megindítására.

A bírósági döntés kifejtette, hogy a rendelkezésre álló tények megalapozzák a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés egyszerű gyanúját, és mivel a felek megtagadták a közérdekű adatok kiadását, kizárólag a büntetőeljárás eszközeivel tisztázható az ügylet háttere. A bíróság elrendelte a teljes szerződéses dokumentáció lefoglalását, a döntéshozók kihallgatását az árképzésről és a nyertes kiválasztásának szempontjairól, valamint a Magyar Posta számviteli kötelezettségvállalásainak tételes vizsgálatát.

A nyomozást jelenleg a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) Korrupció Elleni Osztálya folytatja.

A bírósági végzés szerint le kell foglalni a WPL-Log Zrt. és a Magyar Posta közötti adásvételi előszerződést, a vételár meghatározásának módszertanát, a független értékbecslést és az 5 meghívott ajánlattevő listáját, valamint az EKD támogatási szerződést a 48 000 nm-es csarnokra.


Ecser logisztika

A vertikális hegemónia és az államkapitalista modell működése

A cégadatok, a szabályozási környezet és a logisztikai folyamatok vizsgálata egyértelműen bizonyítja, hogy az MPL, az ECSC-csoport és a Tiborcz Istvánhoz köthető gazdasági hálózat között nem esetleges piaci érintkezés, hanem rendszerszintű vertikális integráció valósult meg.

A kiépült struktúra működése egy zárt gazdasági láncot alkot, ahol az értéklánc minden egyes fázisát monopolizálják vagy állami eszközökkel védik:

Import és határátlépés: A Kínából érkező termékek és e-kereskedelmi csomagok – a legális küldeményektől a szürkezónás, kéretlen kamucsomagokig – a Wu Jiang és a CECZ által dominált csatornákon és légi hídon (Zhengzhou – BUD Cargo City – Cainiao hub), valamint a Horváth Lászlóval közösen birtokolt ECSC Zrt. vámkezelési infrastruktúráján keresztül érkeznek az országba. (ECSC 2018.07.23., CECZ 2011.07.29., EPS 2019.01.08.)

Belföldi disztribúció és piacvédelem: A lakossági kézbesítést az állami Magyar Posta (MPL) végzi, amelynek piaci dominanciáját a kormány a webáruházakat kötelező rendelettel (335/2012. módosítás 2023.12.14., hatály 2024.03.28.) biztosítja, miközben a külső piaci versenytársak terjeszkedését adminisztratív eszközökkel, az FDI-jogkörök alkalmazásával korlátozza (Sameday/Express One blokkolás). Az MPL márkanév és állami tekintély emellett elengedhetetlen pszichológiai garanciát nyújt a fogyasztók megtévesztésére épülő utánvétes modell zavartalan működéséhez.

Infrastruktúra és profitelszívás: A logisztikai forgalomhoz szükséges új fizikai hátteret a Tiborcz István többségi tulajdonában álló Waberer’s építi meg Ecseren (25 000 nm HUB + 48 000 nm saját 6,4 mrd EKD támogatással), amelyet az állami posta vásárol meg, ami miatt hűtlen kezelés gyanújával büntetőeljárás indult. A postai hálózat legjövedelmezőbb pénzügyi üzletágát, a Magyar Posta Biztosítót ugyancsak a Waberer’s kebelezte be teljesen (2025 vége – 2026 eleje 100%), miközben a kínai partnerek a Tiborcz-féle Gránit Banknál vezetik számláikat, és közös cégekben (SinoWa / WABERER’S Rail) osztoznak a vasúti és ipari szállítási megrendeléseken. Az EPS Kft. UniCredit számlája (10918001-00000105-33080019) és a CECZ Gránit Bank számlái közötti pénzforgalmi megosztás is ezt mutatja.

A bemutatott hegemón kapcsolat lényege a kockázatok és a hasznok szisztematikus szétválasztása.

A jogi felelősség, a hálózati működtetés költségei és a csaló webshopok miatti fogyasztói panaszok a Magyar Postánál mint állami entitásnál csapódnak le. Ezzel szemben az áruforgalom vámkezeléséből, a kötelező szállításokból, a csarnoképítésből, a banki tranzakciókból és a biztosítási termékek értékesítéséből származó tiszta profit a CECZ-hez, az L.A.C. Holdinghoz és közvetlenül a Tiborcz István által ellenőrzött magántőke-konglomerátumhoz vándorol.

Több tízezer átvert magyar ember a kamu csomagok sértettje:hány ügyet zárt le vajon a Rendőrség?

Az utóbbi években a magyar e-kereskedelmi piacot elárasztotta egy szisztematikusan felépített, ipari méretű csalási hullám. Nem egyedi, elszigetelt esetekről van szó, hanem tízezres nagyságrendű lakossági sérelemről, amely során a magyar gyanútlan vásárlók milliárdos nagyságrendű vagyont veszítenek el.
A séma sikerének titka nem a csalók zsenialitásában rejlik, hanem abban a cinkos ellátási és hirdetési ökoszisztémában, amelyben minden közreműködő szereplő levámolja a bűncselekményből származó hasznot – miközben a lakosság védelmét ellátni hivatott intézmények tehetetlenül nézik a folyamatot.

A Rendszer Motorja: A Kínai álértékesítő hálózatok

A csalássorozat magját olyan külföldi (főként kínai) bűnszervezetek alkotják, amelyek gátlástalanul használják ki a nemzetközi e-kereskedelem és vámhatárok réseit.

Megtévesztő Dark Pattern-ek: Hamis webáruházak ezreit generálják algoritmikusan, magyar nyelvű gépifordítással, létező magyar cégek adatait (adószám, székhely) bitorolva a bizalomkeltés érdekében.

Az Utánvétes Fizetés Exploitálása: Tudatosan építenek arra, hogy a magyar lakosság bizalmatlan az online bankkártyás fizetéssel szemben, és az utánvétet (COD – Cash on Delivery) tekinti a „biztonságos” vásárlás garanciájának. A csalók ezt a pszichológiai biztonságérzetet fordítják a vásárlók ellen.

Értéktelen Hulladék Küldése: A megrendelt (vagy sokszor meg sem rendelt) prémium műszaki cikkek, márkás ruhák vagy szerszámok helyett párszáz forintos értékű műanyag vackokat, üres dobozokat vagy rongyokat csomagolnak, miközben a kézbesítéskor 10 000 – 25 000 forint közötti utánvétet szedetnek be.

A Pénzcsap Védelmezői: A Big Tech Óriások (Google, Meta)

A kamu webáruházak egyetlen vásárlót sem érnének el a világ legnagyobb hirdetési platformjainak támogatása nélkül. A Google és a Meta (Facebook, Instagram) nem pusztán felületet biztosít, hanem közvetlen milliárdos haszonélvezője a csalásoknak.

Profit a Csaló Ads-bevételekből: A Big Tech óriások dollármilliókat vesznek fel a csaló hálózatoktól a hirdetések futtatásáért. A hirdetési algoritmusok ráadásul pont azokat a gyanútlan, idősebb vagy kevésbé digitálisan képzett felhasználókat targetálják, akik a leginkább sebezhetőek.

A Feladó Átvilágításának (KYC) Teljes Hiánya: Míg egy kisvállalkozónak szigorú céges és banki igazolásokon kell átmennie a hirdetési fiók igazolásához, a csaló kínai hálózatok tömegével regisztrálnak kamu fiókokat, amelyeket letiltás esetén percek alatt újragenerálnak.

A Bejelentések Ignorálása: A felhasználói bejelentésekre és feljelentésekre a platformok automatizált sablonválaszokkal reagálnak („A hirdetés nem sérti a közösségi alapelveinket”), fenntartva a csaló hirdetések aktív állapotát mindaddig, amíg a bűnözők le nem pörgetik a hirdetési keretet.

A Mosodakapu: A Logisztikai & Kézbesítő Cégek

A legkritikusabb és legkevésbé számonkért láncszem a hazai logisztikai szektor. A futárszolgálatok és a kézbesítők a „postai titoktartásra” és fuvarozási jogszabályokra hivatkozva mossa kezeit, miközben a fizikai pénzáramlást ők bonyolítják le.

Kritika Nélküli Terítés: A logisztikai cégek pontosan látják a panaszáradatot, a folyamatosan visszatérő kamucímeket és gyanús feladókat, mégis kritika nélkül kézbesítik a csomagokat és szedik be a csillagászati utánvéti díjakat.

Haszon a Csalás Minden Lépésén: A kézbesítők nemcsak a szállítási díjat kapják meg, hanem az utánvétel-kezelési jutalékot is. Számukra a csaló csomag pontosan ugyanúgy termeli a profitot, mint a legális kereskedő küldeménye.

A Pénz Zárolásának Megtagadása: Amikor a károsult a futár jelenlétében felbontja a csomagot és azonnal jelzi a csalást, a logisztikai szolgáltató megtagadja a beszedett pénz visszatartását, és zökkenőmentesen továbbitja azt a külföldi fiktív feladónak vagy annak számlavezető közvetítőjének.

Felelősségi Mátrix (A Teljes Hatósági Hálózat)

Intézmény / Hatóság Törvényi Feladat Mulasztás / Passzivitás Módja
NMHH (Postai Piacfelügyelet) Postatörvény szerinti piacfelügyelet, ÁFSZ-ellenőrzés Nem ír elő kötelező feladói átvilágítást és utánvét-zárolást a logisztikai cégeknek.
Rendőrség / KR NNI Büntetőjogi fellépés (Btk. 373. § csalás) A 10–15 ezer forintos kérokat egyedi kisügyekként elutasítja ahelyett, hogy bűnszervezeti dimenzióban egyesítené.
Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Versenyfelügyelet, Big Tech ellenőrzés Nem szankcionálja a Google/Meta platformokat a nem szűrt, megtévesztő hirdetések bevételei miatt.
Fogyasztóvédelem / NGM Fogyasztói jogok védelme, piacfelügyelet Hiányoznak a határon átnyúló e-kereskedelmi csalások kivédését szolgáló kötelező garanciális szabályok.

Az NMHH Felelősségi szerepe a tömeges utánvétes csalásokban

Postai Piacfelügyeleti Mulasztások és Hivatalos Hatósági Megkeresés Minta

Az NMHH Törvényi Feladatköre a Postai Piacon

A 2012. évi CLIX. törvény (Postatörvény) értelmében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az egyetemes és nem egyetemes postai szolgáltatások egyedüli szakhatósági felügyeleti szerve Magyarországon.

Főbb hatáskörök, amelyeknél a mulasztás fennáll:

  1. Általános Szerződési Feltételek (ÁFSZ) Jóváhagyása és Ellenőrzése: Az NMHH felügyeli a futárszolgálatok és logisztikai szolgáltatók ÁFSZ-eit. Ennek keretében előírhatna olyan fogyasztóvédelmi és jogbiztonsági garanciákat, amelyek megakadályozzák a névtelen/fiktív külföldi feladók visszaéléseit.
  2. Postai Szolgáltatók Átvilágítási Kötelezettsége (KYC): A hatóság nem kényszerítette ki a logisztikai cégektől a feladók valós azonosítását és az üzleti partnerek szigorított ellenőrzését, hagyva, hogy kamu offshore és kínai cégek tömegesen adjanak fel névtelepített csomagokat.
  3. Pénzvisszatartási és Garanciális Protokollok Hiánya: Az NMHH nem alakított ki olyan piaci szabályozót, amely felhatalmazná vagy kötelezné a futárt a beszedett utánvét zárolására abban az esetben, ha a fogyasztó a kézbesítéskor azonnal jelzi a csalást és a csomagban lévő szemét tényét.
  4. Digitális és Domain Felügyelet (Hírközlési ág): Az NMHH Hírközlési Főosztálya és az általa felügyelt adathalász elleni szűrőmechanizmusok nem lépnek fel elég gyorsan a hamis magyar webáruházak domain-regisztrációival és hírközlési visszaéléseivel szemben.

Passzív Szemlélők: a Hatósági és Szabályozói Vakfoltok

A jogállami védelem teljes csődje, ahogyan a magyar hatóságok kezelik a tömeges lakossági átveréseket.

Ahelyett, hogy bűnszervezetben elkövetett csalásként és pénzmosásként lépnének fel, bürokratikus eltolási mechanizmusokat működtetnek.

Rendőrség / Ügyészség: A sértettek feljelentéseit kirakósjátéként kezelik: a 10-15 ezer forintos kérokat egyedi, kis értékű ügyekként elutasítják vagy megszüntetik, ahelyett, hogy a tömeges elkövetést bűnszervezeti dimenzióban (Btk. 373. §) és pénzmosásként (Btk. 399. §) központilag egyesítenék.

Fogyasztóvédelem / NGM: A hatóság tehetetlennek bizonyul a határon átnyúló e-kereskedelmi csalásokkal szemben. Nincsenek olyan kötelező érvényű fogyasztóvédelmi garanciák előírva a kézbesítők felé, amelyek zárolhatóvá tennék a vitatott utánvétes összegeket.

Gazdasági Versenyhivatal (GVH): A Big Tech platformokkal szemben nem lép fel elegendő szigorral a csaló hirdetések engedélyezése és a tisztességtelen hirdetési gyakorlatok szankcionálása ügyében, hagyva, hogy a szűrőmechanizmusok hiánya zavartalanul termelje a reklámbevételt. Simán kikukázták a Google elleni azon bejelentésünket is, ahol az MBH banki Google csalás, csaló hirdetéseit céloztuk, mondván: a Google csak felület. ( itt van a hangosan felröhögtünk és azon gondolkodtunk, miért ilyen a GVH…) Ez egy ilyen ország, ahol ezt is simán le lehet tolni a torkunkon és amikor szóvá tettük, hogy a határozatot mint egyéni bejelentő miért nem kaptuk meg, a válasz hm..hmm…hmmm…lett CSAK…..

…és végül, de nem utolsó sorban a megkeresésünk a cikkünkkel kapcsolatosan személyesen Polyák Gábor részére írtunk egy levelet, hogy elsők között tekinthesse át a témát.

Hivatalos Hatósági Megkeresés – NMHH

Címzett: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH)

Tárgy: Közérdekű bejelentés és adatigénylés a postai szolgáltatók szürkezónás utánvétes csomagterítési gyakorlatának piacfelügyeleti ellenőrzéséről.

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság!

 

A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (Postatörvény) által biztosított hatósági és piacfelügyeleti jogkörével összefüggésben tisztelettel az alábbi tájékoztatást és intézkedést kérem a lakosságot tömegesen érintő, álértékesítési és utánvétes csalássorozattal kapcsolatban ( kamucsomagok ) :

  1. ÁFSZ és Átvilágítás: Végzett-e vagy tervez-e az NMHH átfogó piacfelügyeleti ellenőrzést a hazai postai és logisztikai szolgáltatóknál (beleértve a Magyar Posta Zrt.-t és a magán futárszolgálatokat) azzal kapcsolatban, hogy milyen ügyfél-átvilágítási (KYC) és feladó-azonosítási protokollokat alkalmaznak a határon átnyúló, tömeges utánvétes küldemények esetében?
  2. Fogyasztóvédelmi Garanciák a Postai Piacon: Rendelkezik-e az NMHH olyan felügyeleti útmutatóval vagy szabályozói elvárással, amely lehetővé tenné a postai szolgáltatók számára a gyanús utánvéti összegek ideiglenes zárolását abban az esetben, ha a címzett a kézbesítéskor azonnal igazolja a csalást?
  3. Panaszkezelési Gyakorlat: Hány lakossági panasz érkezett az NMHH-hoz az elmúlt 24 hónapban kéretlen vagy csaló utánvétes csomagok kézbesítésével, valamint a futárszolgálatok visszautasító magatartásával kapcsolatban, és milyen piacfelügyeleti szankciókat alkalmazott a Hatóság?
  4. Hírközlési és Domain Felügyelet: Milyen együttműködést tart fenn az NMHH a társhatóságokkal és az internetes szolgáltatókkal a csaló webáruházak műszaki elérhetőségének és domain-neveinek blokkolása érdekében?

Tájékoztatásukat és hatósági intézkedésüket a fogyasztói jogok védelmében előre is köszönöm.

üdvözlettel,

Petrásovits Zoltán 
EuroAstra.hu 


Források: eID 10479948 – L.A.C. Holding Zrt. Cg. 01-10-043185, eID 10453110 – CECZ Kft. Cg. 01-09-966669, eID 10244695 – EPS Kft. Cg. 01-09-337002 (eps@lac.hu, 1097 Könyves Kálmán krt. 16., OPTEN adatok), eID 10484940 – ECSC Zrt. Cg. 01-10-049896, Magyar Posta Zrt. konszolidált kiegészítő mellékletek 2019, 2024 (68M Ft értékvesztés), Posta.hu 2024.09.12. Ecser HUB, Trans.INFO Waberer’s 54,8% BDPST, Kontroll.hu, Tudasfaja.com MPL káosz, AIRportal.hu BUD Cargo City – Henan Airport Group – CECZ/Utlink – Cainiao, Rail Cargo – CELIZ konzorcium MÁV-REC + Záhony-Port + CECZ.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük