Csaba királyfi Pest megyében

Csaba királyfi és katonái a Hadak ÚtjánCsaba királyfi a székelyek legendás vezére. Élete a mondák ködébe vész. Egyik változat szerint Attila hun király (Kr. u. 410-453) halálát követően két fia között a hatalomért harc kezdődött. A nyugati népek Aladárt támogatták, mert ő Krimhilda német fejedelemasszonytól származott (Nibelung ének), míg a hunok Csabát támogatták. Véres harc kezdődött a két tábor között, melynek végére Csaba és szövetségesei vereséget szenvedtek.

Csaba királyfi és katonái a Hadak ÚtjánCsaba királyfi a székelyek legendás vezére. Élete a mondák ködébe vész. Egyik változat szerint Attila hun király (Kr. u. 410-453) halálát követően két fia között a hatalomért harc kezdődött. A nyugati népek Aladárt támogatták, mert ő Krimhilda német fejedelemasszonytól származott (Nibelung ének), míg a hunok Csabát támogatták. Véres harc kezdődött a két tábor között, melynek végére Csaba és szövetségesei vereséget szenvedtek.

   Anonymus krónikája szerint a vereség után Csaba tizenötezer hun vitézzel Görögországba, majd Szittyaországba vonult, ahol háborúkba keveredtek. A harcokban sokan meghaltak, a néhány ezer megmaradt hun Erdély keleti felén telepedett le. Csaba királyfi harcosai ettől fogva nem hunoknak, hanem székelyeknek nevezték magukat.

   Később szomszédos népek támadtak az immár székelyekre. Mikor a harcban már vereségre álltak, Csaba királyfihoz imádkoztak Ekkor csoda történt. A Hadak Útján, amelyet ma Tejútnak nevezünk, az égből egy lovascsapat, élén Csaba királyfival megjelent. A támadókat elsöpörve megvédte népét, majd visszatért az égbe.

   Tíz évig laktunk Piliscsabán, ahol sokan büszkék arra, hogy a nagyközség nevét Csaba királyfira vezeti vissza. Szerintük Aladár és Csaba összecsapása Piliscsaba és Tinnye határán történt. Persze ez legenda. Az viszont nem, hogy régészek 1955-ben a piliscsabai Kálvária-domb környékén bronzkosi urnasíros temetkezési helyet, valamint rézkori leleteket találtak. Bél Mátyás, híres régész, történelem és földrajztudós (1684-1749) kutatott az akkor Nagycsabának nevezett községben és római kori latin feliratú  sírköveket és Árpád-kori épület maradványokat talált.

   Piliscsabának sok nevezetessége van, Katolikus temploma  a XVIII. században épült. Ha vonattal érkezünk az 1895-ben átadott Budapest-Esztergom vonalon, áthaladunk a piliscsabai alagúton, amely máig Magyarország leghosszabb vasúti alagútja. A legnevezetesebb épületcsoport a Makovecz Imre tervezte Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Nyitva áll a látogatók számára is. Érdemes megnézni.

   De térjünk vissza Csaba királyfi legendáriumára. A bolgárok szintén Attilától eredeztetik az óbolgár kánokat. Úgy vélik, a bolgár és a hun uralkodók keveredése, valamint ezen népek együttéléséből keletkezett a Csaba-mitosz. Van olyan feltételezés is, amely szerint két történelmi Csaba létezett. Egyikük Csaba vezér, aki a X. század elején népével a Balkánra költözött, a másik pedig Csaba ispán, aki a tihanyi alapítólevél szerint 1002-ben István király nádora volt.

   Befejezésül álljon itt a székely himnusz kezdete, amelyet a hajdani cserkészmozgalomban épp oly lelkesen énekeltünk, mint a magyart. „Ki tudja merre, merre visz a végzet, Göröngyös úton, sötét éjjelen, Vezesd még egyszer győzelemre néped, Csaba királyfi, csillagösvényen."

Láng Róbert