ALIYAH DADA – Oana Giurgiu filmje a 12. Román Filmhéten
3 perc olvasás
2017. október 10-15. között a Budapesti Román Kulturális Intézet ismét megrendezi a legújabb román filmek seregszemléjét hat játékfilm és egy 65 perces dokumentumfilm összeállítás bemutatásával az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A gálavetítést október 10-én 18:30-kor tartják az Ana, mon amour című filmmel és Diana Cavalioti színésznővel. Utána a főszereplővel beszélget Dávid Mónika filmtörténész, az ELTE oktatója. A többi napon kerül sor a Két sorsjegy, Kutyák, A Patrilla-bolygó, Törvénytelen, Sebhelyes szívek és a Fixeur vetítésére.
A sorozatot megelőzte a szeptember 28-30-ig tartó Doru Pop, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem tanára és Margitházi Bea, az ELTE tanára közreműködésével létrejött nemzetközi konferencia, miután levetítették Oana Giurgiu rendezésében az Aliyah Dada című, 115 perces, kivételesen érdekes filmjét a román zsidóság történetéből.
Oana Giurgiu jogot és újságírást tanult, majd producerként több nemzetközi fesztiváldíjas kitüntetésben részesült. A Aliyah Dada az első önálló rendezése. Többek között együtt dolgozott Mundruczó Kornéllal és Silviu Purcaretével is – egyiküket sem kell külön bemutatni a magyar közönségnek. Jelenleg a Transilvania International Film Festival igazgatója. A magyar és angol feliratos film megtekintése után hosszan beszélgettünk vele és alkotói stábjával.
A film címe a román származású Tristan Tzara és Marcel Iancu barátságára utal, akik az európai művészetben a dadaizmus első, ünnepelt képviselői voltak. Ők szintén emigráltak Romániából. Emlékükre papír-kollázsokat alkalmaztak a film készítéséhez.
A történet 133 évvel ezelőtt kezdődött, amikor a romániai havasok lejtőin elterülő kis falu, Moinești zsidó közösségének tagjai kivándoroltak a Szentföldre, az Ottomán Birodalomhoz tartozó Palesztinába. Parasztok és értelmiségiek fogtak ásót-kapát, hogy feltörjék a palesztin ugart, így alapították meg a megélhetésüket és az első kibbucot. Eleinte sátrakban laktak, több gyereküket elvesztették a fertőző betegségek vagy a nélkülözések miatt. A 20. században sem volt könnyű a helyzetük a román-zsidó ellentét miatt. Azonban a zsidókat az angol fennhatóság alá került Palesztinában nehezen engedték letelepedni. A kivándorlás mégis több hullámban folytatódott. A már letelepültek ide hívták az otthon maradtakat. A két világháború közötti idők antiszemitizmusa, a sárga csillag viselése is távozásra kényszerítette őket. 1930-ban 750 ezer román zsidó hagyta el az országot. Külföldön élő cionista szervezetek fizették az útjukat. Hajóútjuk nem mindig volt sikeres, sokan vesztek a tengerbe. Archív képeken látjuk II. Mihály királyt, Hitlert, Antonescut, a cionista vezetőket, majd az ifjú kommunista Ceausescut. A társadalmi változások semmi jót nem hoztak számukra. A kommunista rezsim eltávolította soraiból a cionistákat, de ugyanakkor mezőgazdasági és ipari termékekért – titokban pénzért eladta a román zsidókat az angoloknak. A már Izraelben élők addigra virágzó gazdaságokat és jólétet teremtettek maguknak.
A filmben sok szereplő megszólal, főleg idősebb emberek, akik izgalmas emlékeiket mesélik el. Ragaszkodnak hozzá, hogy a harmadik nemzedék is megismerje nehéz sorsukat. Szerintük hihetetlen, hogy vannak holokauszt-tagadók, akik az átélők szenvedéseit semmibe veszik.
Oana Giurgiu az igazságért felkutatta a hírhedt Securitate irattárát és más archívumokat a megdöbbentő dokumentáció részleteihez. Ragyogóan érdekes filmet alkotott!
DOBI ILDIKÓ
