Gilgames

A küzdő Gilgames szobra

Darvas Iván, egyik színészkirályunk részt vett az 1956-os forradalomban, ezért két évi börtönre ítélték, majd évekre eltiltották a pályától. 1963-ban került le a „tiltólistáról”, ekkor játszhatta el a Szemes Mihály rendezte Új Gilgames c. film főszerepét kiváló partnereivel. Házy Erzsébet, Pécsi Sándor, Domján Edit, Kiss Ferenc, Sinkovits Imre, Rajz János.

   A filmdráma Dávidról, a fiatal néprajzkutatóról (Darvas Iván) szól. Kórházban fekszik súlyos rákbetegként, fásultan számol le az életével. Orvosa viszont arra épít, hogy egy ilyen kutató, konok elme képes a betegség pontos ismeretében, erős hittel szembeszállni a halállal. Őszinte, humánus kalauzolása mellett Dávid újra felfedezi az élet örömeit: a gyümölcs ízét, a munka szépségét és betegtársa, Lilla (Házy Erzsébet) személyében a szerelmet. Az asszony gyógyultan hagyja el a kórházat, Dávid pedig elszántan folytatja a harcot az életéért a találkozás reményében.

   De miért választották a film készítői az Új Gilgames címet? A Gilgames-eposz az ókori  keleti költészet legfontosabb műve. A legteljesebb kora ókori irodalmi mű, amely több változatban is fennmaradt. Egyikben Gilgames sumer király, a másikban babiloni, a többiben akkád, hettita stb. Még az sem egyértelmű, hogy Gilgames félisten-e, vagy emberi lény? Később egységes művé olvadtak a róla szóló különböző mítoszok.

   Gilgames a halállal küzd, perlekedik, mint a filmbeli Dávid. Valamivel magára haragítja az isteneket, akik a vakmerő Enkidut küldik rá, hogy legyőzze, megölje őt. De egyik sem győzi le a másikat, egyforma erősek. Sőt, barátok lesznek. Együtt küzdenek meg ellenségeikkel: az erdei óriással és a tűzszörnyeteggel. Istár istennő beleszeret Gilgamesbe. Ő azonban elutasítja. A sértett istennő bosszúból megöli barátját, Enkidut. Gilgames most szemtől-szembe látja a halált, haldokló barátját, minden ember végzetét. A halált, amely mindenhez hasonlít, de nem azonos semmivel.

   A Gilgames eposz, az egyik legősibb elbeszélő költemény, jelentősége abban áll, hogy tudományos alapossággal elmeséli a régmúlt eseményeit, ráadásul hihetetlenül pontosan. Ez a „történelemkönyv” sok esetben megerősíti az addigi elképzeléseket az emberiség történetéről, melyeket a régészeti leletek alapján állítottak fel, illetve maga a Biblia is merített az itt leírtakból. Az eposz agyagtáblákon maradt fenn, részben akkád nyelven, részben asszír, babiloni, hettita fordítás formájában.

 A történet nagyjából 5000 évvel ezelőtt játszódik, a régi sumer civilizáció idején. Ha egy mondatban foglalnánk össze: Gilgames megtagadta a halandóságot, halhatatlan akart lenni akár az istenek.

 Láng Róbert