SZOKOLAY SÁNDOR (1931-2013)

Kossuth-, Erkel- és Magyar Örökség-díjas zeneszerző, egyetemi tanár volt. Zeneszerető család gyermekeként 1947-től a jó hírű békéstarhosi zeneiskolában kitűnően végezte tanulmányait. 1950-ben felvételt nyert a Zeneakadémiára, ahol Szabó Ferenc és Farkas Ferenc voltak a mesterei zeneszerzés szakon. 1957-61-ig a Magyar Rádió zenei lektoraként, utána független művészként dolgozott. Oratóriumokat és kantátákat szerzett.

1966-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola középiskolájában volt karvezető és énektanár. 1982-ben egyetemi tanárrá nevezték ki. 1978-88 között a Magyar Televízió zenei lektora lett. Sokoldalú munkásságából több mint négyszáz mű született, köztük hét opera, egyházzene, zenekari darabok, gyermekdalok, szólószonáták, kórusok, kamara- és versenyművek sora. Operáit – sajnos – alig játsszák: Vérnász, Sámson, Ecce homo, Margit, Szávitrí, Bölcs Náthán. A nagy magyar zeneszerző 2013-ban soproni otthonában hunyt el 83 éves korában.

Vérnász

Szokolay Sándor legragyogóbb műve, első operája Federico García Lorca (1899-1936) azonos című drámájából született. Lorca, a lírikus, hősi halált halt a spanyol polgárháborúban. Illyés Gyula fordítása nyomán a zeneszerző írta a librettót. Szokolay a Vérnászt három évig komponálta, tanulmányozta hozzá a spanyol népzenét, Ravel és De Falla műveit, a drámát pedig többször megnézte Párizsban. A Magyar Állami Operaházban 1964-ben mutatták be – óriási sikerrel, aztán Wupperthalban, Zágrábban, Prágában, Toulouse-ban, Kassán, Pozsonyban, Berlinben élvezhette a közönség. 1967-ben CD lemezen adták ki.

A történet

Kis spanyol faluban a felserdült fiú – már vőlegény – kést kér az anyjától, mert kimenne a szőlőbe. Az anya nem szívesen adja a kezébe, hiszen férje és nagyobbik fia kés áldozata lett a szokásos helyi vérbosszú miatt. Az anya még nem ismeri a menyasszonyt, kérdezi róla a szomszédját, aki annyit tud, hogy korábban Leonardo mátkája volt. Szegénysége miatt nem adták hozzá a lányt, mellesleg Leonardo a gyilkosok családjából való.

A következő képben Leonardo szegényes házát látjuk. Felesége és kis gyereke van. A férfi durván bánik a feleségével, mert az faggatja, hol csatangol naponta, és miért olyan fáradt a lova estére.

Azután a menyasszony házában vagyunk. Az ara hűvösen fogadja jövendő anyósát és a kérőjét.

A II. felvonásban az esküvő reggelén fésülik, díszítik a kedvetlen menyasszonyt. Földhöz is csapja koszorúját. Lódobogás hallatszik, Leonardo közeleg. A férfi keserűen vádolja a lányt, hogy mást választott. Lassan érkeznek a vendégek, Leonardo felesége is. Együtt mennek – némi veszekedés után – a többiekkel a templomba. A menet hamarosan visszaér a házhoz, a terített asztalhoz, de a menyasszony magára hagyja a mulatozó vendégeket. Várják a menyasszonytáncot, csakhogy a lány eltűnt. Leonardo felesége elárulja, hogy férje megszöktette a menyasszonyt. A vendégsereg a nyomukba indul.

A III. felvonásban az erdei favágók rejtegetik a szökevényeket. Mivel férfiak, igazat is adnak nekik. Ám a Hold és öregasszony képében a Halál leselkedik rájuk, a vőlegény csapatának megmutatják a szökevények útját. A sűrűben halálos párbaj folyik a két férfi között, mindketten belepusztulnak. Érkezik az anyával Leonardo felesége és anyósa is. Gyalázzák a menyasszonyt, aki nem is védekezik. A hibás a kis kés…

Szokolay zenéje kiválóan ábrázolja az indulatok és a szenvedélyek ütközését, az anyák tehetetlen fájdalmát a szélsőséges társadalmi szokások között. Az opera szépséges dallamai között egy régi spanyol népdal is akad. Valóban sajnálatos, hogy sem a Bartók Rádió, sem az Operaház nem tűzi a műsorára ezt a remekművet!

DOBI ILDIKÓ