Sipos Géza:Megnyílt az út a lisztérzékenyek kenyere felé – magyar kutatók is részt vettek az úttörő nemzetközi vizsgálatban

Új lehetőségeket tár fel a gabonaallergiában szenvedők életminőségének javítására egy magyar, ausztrál, norvég, német és kínai kutatócsoportok együttműködésével megvalósult vizsgálat. A kutatók elsőként készítették el a kenyérbúza referencia-allergiatérképét úgy, hogy a búza genomjában meghatározták a lisztérzékenység, illetve a búzaallergia kialakulásáért felelős fehérjecsaládokhoz tartozó gének pontos számát és kromoszómapozícióját. A csoport tagja volt az MTA Agrártudományi Kutatóközpont három munkatársa is.

tovább olvasom

Dr. Kovács Gyula: A „szél kergette vagabund” — Pályakép Endrődy Gézáról, Magyarország első kriminalisztikai szakkönyvének szerzőjéről

 Kisendrédi Endrődy Géza[1] A bűnügyi nyomozás tudományának első hazai szakkönyve 1897-ben, 121 évvel ezelőtt jelent meg Losoncon, Endrődy Géza tollából, a Kármán-féle Könyvnyomda gondozásában. A második kiadás egy esztendővel később, 1898-ban, 120 éve látott napvilágot Budapesten (Singer és Wolfner munkáját dicséri). Ennek az egyedülálló műnek a címe: A bűnügyi nyomozás kézikönyve.

tovább olvasom

Gilicze Bálint:Emlékeink programozhatják át idegsejtjeink kommunikációs gépezetét

Az idegsejtjeink közti kapcsolatot biztosító szinapszisokban működnek szervezetünk legbonyolultabb molekuláris gépezetei. Az utóbbi években kiderült róluk, hogy felépítésüket nemcsak a genetika, hanem gondolataink, emlékeink is formálják. Hogy pontosan miként, arra keresi a választ a következő öt évben Nusser Zoltán akadémikus, az MTA KOKI kutatója az Európai Kutatási Tanács 2,5 millió eurós támogatásával.

tovább olvasom

Űrbányászat: egyre konkrétabbak a holdi erőforrások feltárására irányuló tervek

A Holdra szállás után közel fél évszázaddal ma már a holdfelszínen található nyersanyagok feltárására és helyszíni felhasználása irányuló elképzelések kerülnek a kutatók és mérnökök figyelmének középpontjába. Az Európai Űrügynökség (ESA) 2018. július 3–5. között az Európai Űrkutatási és Technológiai Központban (ESTEC), Hollandiában megrendezett első ilyen témájú konferenciáján űrügynökségek, kutatóintézetek, egyetemek és cégek képviseltették magukat. Egyetlen magyar résztvevőként a Puli Space …

tovább olvasom

A jövő technológiái, avagy mi jöhet az IoT és a mesterséges intelligencia után?

Milyen technológiák megjelenését várhatjuk a jövőben, melyek lesznek a következő évtizedek felforgató technológiái? Egy új tanulmány szerint ilyen lesz például a négydimenziós nyomtatás, a kvantum-számítástechnika, a neuromorf rendszerek, az agy/számítógép interfész, és melyek legalább olyan forradalmi változást idézhetnek elő, mint amilyet napjainkban – például – az IoT (dolgok internete) vagy a mesterséges intelligencia hoz az üzleti világ számára.  

tovább olvasom

Nők a vadnyugaton: szerelem, bátorság, politika Leonardi DiCaprio a western hősnők nyomába ered

Az amerikai határvidékek történelmét és mondáit nagyon sokáig egyetlen ikonikus karakter uralta: a magányos, őszülő, fegyverhordozó férfié, aki hátrahagyja az otthonát és a családját, hogy legyőzze a veszélyes, felderítetlen vadont. Az már kevésbé ismert, hogy a nők nagyon fontos szerepet töltöttek be itt, fontosabbat, mint ahogyan azt a hagyományos történetek állítják. A felfedezők sokszor vettek feleségül például indián nőket, akik közvetítőként …

tovább olvasom

Révay András: Titkok nélkül

 Az Ünnepi Könyvhét bőséges kínálatában megjelent egy könyv, melyről – felületes belelapozás után is – nyomban Könyves Kálmán királyunk juthat eszünkbe. Az ő híres mondása volt: „Boszorkányokról pedig, akik nincsenek, róluk többé szó ne essék!” Ha a boszorkányok helyére azt írjuk: „A titkokról”, úgy a királyi mondat napjainkban is érvényes marad, bár mi egy illúzióval szegényebbek, helytálló ismeretekkel viszont lényegesen …

tovább olvasom

Kutyáknál is felbukkan a zöld szemű szörny?

Az emberek többsége ismeri azt az érzést, amikor egy kapcsolatban (legyen az romantikus vagy szülő-gyermek kapcsolat) hirtelen megjelenik egy harmadik, legyen a kapcsolat elvesztésére vonatkozó félelem alapja csupán feltételezett vagy valós. A féltékenység az embernél nagyon korán, már fél éves korban megjelenik, azonban azt nem tudjuk, hogy ez az érzelem csak az emberekre jellemző vagy az állatvilágban is elterjedt. Az …

tovább olvasom

A tejipar árai növelik a FAO élelmiszerár-indexét májusban — A bőséges gabonaállomány mellett tovább nőnek a termelési mutatók világszerte

A nemzetközi mezőgazdasági élelmiszeráruk drágultak májusban, ezek közül a tejtermékek ára jelentősen emelkedett. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által figyelemmel kísért élelmiszerkosár árindexe 176.2 pontot ért el májusban, 1,2 %-kal meghaladva a megelőző hónapot.  

tovább olvasom