Fotó / Modell 2.

Folytatódik a Magyar Képzőművészeti Egyetem felbecsülhetetlen értékű XIX. századi fotógyűjteményének bemutatása. A FELEJTÉS EMLÉKEI címmel nyílt kiállítás ezúttal nem a kollekció átfogó bemutatására helyezi a hangsúlyt, sokkal inkább a fotográfiák szerzőit, használóit és magát a korszakot, az 1860-1910-ig terjedő fél évszázad hangulatát, gondolkodását, képi világát kívánja megmutatni. A kiállított anyagot ismét a Doktori Iskola hallgatóinak kortárs reflexiói kísérik

Hatalmas érdeklődés övezte két évvel ezelőtt a Magyar Képzőművészeti Egyetem Fotó / Modell ‒ Képek a természet és művészet között című kiállítását, amely mintegy 400 darabot mutatott be azok közül a felbecsülhetetlen értékű 19. századi fotográfiák közül, melyeket az MKE Művészeti Gyűjteménye rejtett, és amelyek létezésről még a szakemberek sem tudtak. A mintegy 12.000 darabot számláló kollekció a fotográfiatörténet olyan ikonikus európai alkotóinak munkáit is tartalmazza, mint többek között William von Gloeden báró (1856‒1931) vagy Felix Bonfils (1831‒1885).

A Magyar Képzőművészeti Egyetem gyűjteményeinek feltárása és feldolgozása több, mint két évtizede folyik, párhuzamosan az intézménytörténeti kutatásokkal. Az egyetem rendszeresen bemutatja kiállítások és kiadványok formájában valamint az Interneten teszi hozzáférhetővé a közönség és a kutatók számára az eredményeket. Jelen bemutató tekinthető a 2016-ban rendezett kiállítás (www.mke.hu/fotomodell) folytatásának is. Ám míg ott a cél a fotógyűjtemény sokrétű, gazdag anyagának átfogó felmutatása volt, a megközelítés módja most jelentősen eltér az első kiállításétól.

De vajon kik készítették vagy készíttették ezeket a fényképeket?

Mikor, hogyan és miért?

Kik foglalkoztak a XIX. századi Mintarajztanodában fotográfiával?

Mit gondoltak erről az új médiumról, mire volt jó és mire nem?

Mit árulnak el maguk a fotográfiák az akkori intézményről és a szereplőkről, és magáról a korról? A most bemutatott tematikus csoportokba rendezett művek és dokumentumok ezen kérdések megválaszolására törekednek.

A válaszokhoz segít, ha feltárjuk a kor hangulatát, ízlését, gondolkodását: közelebbről azt a környezetet, amelyben e képek akkor és most (voltak) találhatók, s amelyre vonatkoznak. Egyúttal megismerhetjük az 1860-as évektől az 1910-es évekig terjedő időszak intenzíven változó, alakuló képi világát, a művészet és nyilvánosság, képipar és termékei alapvető átalakulását. A kiállításon tematikus csoportokba rendezve láthatók művek és dokumentumok, eredetiek és reprodukciók. Az előkészítés során lényeges szempontként merült föl, mit tekintsünk egy történeti jelentőségű fényképnél eredetinek? A tárgyat, vagy a megőrzött és az évek során változó, halványuló, módosuló fényinformációt, ami miatt a fénykép készült? Jelen bemutatónál úgy döntöttek, hogy alkalmasint kiszabadítják a valaha volt fényterek nyomait az aktuális méretek és tónusértékek csapdájából.

„Új művek – kortárs reflexiók: A Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskolájának hallgatóit felkértük, hogy a 2016-os bemutatóhoz hasonlóan készítsenek a kiállítás témájához kapcsoló új műveket, saját szempontjaik szerint, így a kiállításon hét új mű lesz majd látható. Az alkotók: BARNAFÖLDI Anna, Manuel F. CONTRERAS, DOBÓ Bianka, KOLLER Margit, PÁLINKÁS Bence György, PETERNÁK Anna, PETTENDI SZABÓ Péter.”

A felejtés emlékei nem kizárólag az MKE gyűjteményéből származó műveket mutat be, a témacsoportokat kiegészítették kölcsönzött, releváns munkákkal, gazdagítva a lehetséges értelmezések kontextusát.

„Köszönjük a közreműködő intézményeknek és magánszemélyeknek segítségüket illetve támogatásukat: Budapesti Történeti Múzeum – Kiscelli Múzeum, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár – Budapest Gyűjtemény, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria Adattár, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, a Strobl Alajos Emlékhely Alapítvány, illetve Demeter Zsuzsanna, Nagy Zita, Pálinkás Réka, Sándor Tibor. Külön köszönet Stróbl Mátyásnak nagyvonalú közreműködéséért és segítségért.”

A történeti kiállítás alkotói: Balló Ede, Adolphe Braun, Giacomo Brogi, Erdélyi Mór, Fabinyi Lili, Adolphe Goupil, Franz Hanfstaengl, Dr. Hermann Heid, Huszár Adolf, Klösz György, Kozmata Ferenc, Jean Pierre Philippe Lampué, Jean Laurent, Lotz Károly, Morelli Gusztáv, Giovanni Battista Piranesi, Robert Rive, Giulio Rossi, Simonyi Antal, Giorgio Sommer, Strobl Alajos, Strobl Alajosné Kratochwill Alojzia, Marianne Strobl, Uher Ödön, Weinwurm Antal, Josef Wlha, Zelesny Károly.

A kiállítás előkészítésében és megvalósításában közreműködtek:

Antal Istvánné Edina, Bojtos Anikó, Horváth Takács Balázs, Katona Mária, Kicsiny Balázs, Kozma Éva, Majkó Katalin, Majsai Réka, Szegedy-Maszák Zoltán. Restaurálás: Füspök Zoltán, Szalai Veroni. Kiállításépítés: Győri István. Fotó: Pettendi Szabó Péter, asszisztens Gyapjas Anna. Grafika: Czeizel Balázs. Web: Nyíry Géza. Sajtó: Csejdy Réka. Technikai segítség: Artus Stúdió, C3 Alapítvány. Koncepció és rendezés: Peternák Miklós

Támogató: Nemzeti Kulturális Alap