Kérdések és válaszok a most üzembe lépett online számlázási rendszerrel kapcsolatban

I. Regisztráció

• Minden egyes számlázó program felhasználónak külön-külön kell majd regisztrálnia az Online Számla rendszerben saját magát?
• Hány perc alatt kell befejezni a regisztrációt?
• Regisztráltam, de elfelejtettem a jelszavam, és most nem tudok belépni. Mi a teendő?
• A regisztráció nem sikerül, mi az oka?
• Ha a számlázó rendszer „előre” készül (azaz a felhasználó még nem ismert), akkor van-e mód a tesztkörnyezet használatára, például valamilyen fiktív cégként?
• Amennyiben több cégnek a könyvelését is végezzük, számlázó programból kiállított számla beküldéskor minden cégnek külön login-t kell igényelni?
• Cégünk több technikai felhasználó létrehozását tervezi, amely – értelmezésem szerint – egy fő felhasználóhoz kapcsolódik. Egy felhasználó alatt több technikai felhasználót lehet létrehozni, az XML cserekulcsot és XML aláírókulcsot pedig a fő-felhasználó generáltatja a technikai felhasználókhoz. Kérdés: van ezeknek a kulcsoknak elévülési ideje?
• Regisztráció során nem válik aktívvá a regisztráció nyomógomb. Miért?
• Regisztráció végén a „Sikertelen regisztráció, nem található az elem” hibaüzenetet kapom. Miért?
• Külföldi gazdálkodó/fejlesztő hogyan tud tesztelni az Online Számla teszt rendszerben?
• A teszt rendszerbe való regisztráció lehetővé teszi-e az éles rendszer használatát is?
• Mi a különbség az elsődleges, másodlagos és technikai felhasználó között?
• Mit jelent a regisztrációkor kapott „A megadott adózóra nem található érvényes képviseleti jog!” üzenet?
• Ha a vállalkozás helyrajzi számon van nyilvántartva, ezt hogyan kell rögzíteni?
• Technikai felhasználót hol kell létrehozni és mi a szerepe?
• XML kulcsgenerálás hol, hogyan lehetséges?
• Honnan tudom, hogy sikeres volt-e a regisztrációm?

II. Interfész

• Hol érem el a gépi interfész tesztelési lehetőséget?
• Milyen protokollon történik a kommunikáció?
• Felhő szolgáltatásból lehet-e adatot szolgáltatni?
• Több számlaadatot is be lehet küldeni egyszerre?
• Digitális aláírás szükséges-e az XML állományra?
• Hol találok példa XML állományokat?
• Milyen nyelven érhető el az interfész leírás?
• Milyen támogatást biztosít a NAV a fejlesztők számára?
• Milyen informatikai fejlesztő eszközökkel lehet tesztelni a beküldést?
• Hogyan kell a két sémaleíró szerinti XML üzenetet egymásba ágyazni?
• Hogyan kell a CRC32 hash értéket kiszámolni a /manageInvoice operációban?
• Használhatok-e más önellenőrző online szolgáltatást, mint ami a dokumentációban szerepel?
• A beküldött kérésemre a következő hibaüzenetet kapom vissza: „An HTTP protocol violation was detected and your request was denied.” Mi a teendő?
• Tűzfal nyitási folyamataink miatt arra az információra is szükségünk lenne, hogy NAV oldalról fix IP cím elérési lehetőséggel terveznek a Számla adatszolgáltatás kialakítása során?
• Mennyi idő múlva lehet a beküldött számlaadatok validációs eredményéért visszakérdezni?
• Mi történik akkor a kikért tokennel, ha a gépek ideje el van csúszva?
• Az XML kitöltésénél használható-e ![CDATA[, hogy a rendszert ne akassza meg, ha a felhasználó speciális karaktert használna?
• Batchben adunk fel kérést akkor is számlánként kell visszakérni a választ?
• Lehetőség van párhuzamosan több érvényben lévő token kérésére azonos, illetve különböző operációk futtatásához?
• Egy számlát érvénytelenítő vagy módosító okirat számlázó programban való elkészítése utáni jelentésekor a programnak kötelezően jelentenie kell a LineModificationReference elemben a LineNumberReference elemet. Mi a legjobb módja, hogy a jelentés előtt megtudjuk, hogy az adott (eredeti) számlára lineOperation: CREATE módszerrel mi a következő helyes LineNumberReference érték? A /queryInvoiceData operáció segít ebben?
• Adatszolgáltatás technikai érvénytelenítése során a felhasználó a webes felületen engedélyezi az érvénytelenítést. Erről válaszüzenet érkezik (gép-gép)? Ennek tartalma mi lesz?
• Kötelező-e az adószám ellenőrző (queryTaxpayer) operáció hívás beépítése a számlázó rendszerbe?
• Az online adatszolgáltatás lineDiscountData elemében a discountValue és discountRate értékeket milyen előjellel kell szerepeltetni?
• Az invoicedata.xsd szerinti XML üzenetben a százalékérték megadására szolgáló típusnál a „VatPercentage” tag maximális értéke 1 lehet a hibajelzés alapján. Ebben a tagban nem az áfa százalékos értékét várja a séma?
• Az Online Számla rendszerben lehetséges olyan jóváíró számlát lejelenteni, ami több eredeti számlához köthető? Ebben az esetben nem egy eredeti számlaszámra hivatkozunk, hanem többre. Ezeket jelenleg a megjegyzés rovatban tüntetjük fel a jóváíró számlán. Ezt tudnánk továbbítani az XML formátumban is, a megjegyzés rovatban? El tudja fogadni így a NAV Online rendszere a korrekciós számlákat?
• Adatszolgáltatással kapcsolatos technikai kérdésünk az XML fájl elnevezésére vonatkozik. Szeretnénk megtudni, hogy az elnevezésre milyen szabályok vonatkoznak, ezek az információk hol találhatóak?
• Milyen esetekben kell vagy lehet a módosító okiratról történő adatszolgáltatásban „true” értékkel szerepeltetni a „modifyWithoutMaster” elemet? Jelölhetem-e (illetve kell-e jelölnöm) a „true” értéket, ha úgy szolgáltatok adatot egy módosító számláról, hogy az eredeti még nincs beküldve (például mert az kézi számla és még nem vitték fel a weben)?
• Egy eredeti számlát megpróbál beküldeni a számlázó program, de ERROR üzenetet kap válaszul. Kiderül, hogy a számlán szereplő adatok okozták a hibát (például tévesen szerepel az eladó adószáma vagy az újratelepített számlázó program elölről kezdte a sorszámozását a számláknak, így egy sorszámot újra kiadott). Mi a teendő ilyen esetben, hiszen ha lesztornózom ezt a számlát, akkor lehet, hogy az érvénytelenítésről sem lehet adatot szolgáltatni?
• A softwareID-ban a fejlesztő cég adó törzsszáma 4-9 számjegyen meghatározás mit jelent?
• Hogyan és hol tudok XML kulcsot generálni?

III. Technikai vonatkozású eljárási kérdések

• Igaz-e az, hogy a korábban adatexport céljára készült XML is használható a számla adatainak beküldésére?
• Mi történik akkor, ha számlázó programmal a számla kiállítás megtörtént, de az valamiért nem tudja elküldeni az adatokat (pl. éppen áramszünet lesz és tönkremegy a gép vagy egész egyszerűen napokig szünetel az internet szolgáltatás)?
• Régi típusú a számlázó programom, amely nem ismeri az XML szabványt és nem lehet hozzá ilyen jellegű modult fejleszteni. Használhatok más harmadik fél által fejlesztett megoldást az adatszolgáltatás megvalósításához?
• Milyen támogatást ad a rendszer a kiállított számlák és teljesített adatszolgáltatások összevetéséhez?
• Önszámlát készítünk a partnereink nevében. Jogosultak leszünk-e arra, hogy több ezer partnerünk nevében beküldjük a számlát?
• Mit jelent a specifikációban szereplő softwareId? Hogyan lehet ehhez az azonosítóhoz hozzájutni?
• Saját boltjainkban működő pénztárgépek során előállított 100 000 Ft adótartamot meghaladó számlákról is kell-e adatot szolgáltatnunk?
• Szükséges-e, hogy a számla adatbázisba történő rögzítése és a NAV felé történő továbbítás tranzakcionális egységet alkosson?
• Tervezik-e megtartani a tesztelési lehetőséget 2018. július 1-je után is, biztosítva ezzel a későbbi fejlesztések támogatását?
• Figyeli-e, szankcionálja-e a NAV azt, hogy a /manageInvoice és a /queryInvoiceStatus operáció között mennyi idő telik el?
• Rendszerünkben a számlák akkor zárulnak le, amikor azokat a központi vevői analitikamodulba elküldjük. Ugyanakkor technikai okok miatt előfordulhat, hogy a számla éjszaka elakad, s a hiba csak a következő munkanapon hárul el. Így technikai hiba esetén a számla kiállítási dátuma és a NAV rendszerébe való beküldés tényleges dátuma között több nap eltérés is lehet. Elfogadható-e, ha egy-egy számla technikai okok miatt nem azonnal, hanem később, a technikai hiba elhárítása után érkezik be? Fel kell-e bármilyen módon tüntetni ezt a tényt az XML fájlban és ha igen, hol? Például az „additional invoice data” mezőbe beírható-e a számla vevői analitikamodulba küldésének dátuma, amely az ügyviteli rendszerének sajátosságából adódóan a számla valódi lezárását illetve véglegesítését jelenti?
• Az online számla rendszer portálon, a webes felületen lesz-e lehetőség XML feltöltésre?
• Miért nem tudom megváltoztatni a jelszót?
• Milyen IP címeket alkalmaznak a teszt környezetben aktuálisan?

I. Regisztráció

I.1. Minden egyes számlázó program felhasználónak külön-külön kell majd regisztrálnia az Online Számla rendszerben saját magát?

Nem, a regisztráció adózónként történik. Megkülönböztetésre kerül viszont a felhasználói felületet használó user és a gépi interfészt használó technikai user. A regisztrációhoz kapcsolódó részletes leírás a https://onlineszamla-test.nav.gov.hu/tajekoztatas_a_regisztraciorol oldalon található.

I.2. Hány perc alatt kell befejezni a regisztrációt?

A regisztráció elvégzéséhez 30 perc áll rendelkezésre, azonban biztonsági okokból – az ügyfélkapus viszontazonosítás miatt – az adóazonosító jel megadására 5 perc biztosított.

I.3. Regisztráltam, de elfelejtettem a jelszavam, és most nem tudok belépnI.Mi a teendő?

A BEJELENTKEZÉS felületen az „Új jelszót kérek” funkció alkalmazásával igényelhető jelszó.

I.4. A regisztráció nem sikerül, mi az oka?

Regisztrálni a tájékoztatóban (https://onlineszamla-test.nav.gov.hu/tajekoztatas_a_regisztraciorol) meghatározott személyeknek lehet. A regisztrációt végzőnek mindenképpen ügyfélkapus regisztrációval kell rendelkeznie. Figyelem! Az adóazonosító jelet pontosan kell megadni és a regisztráció típusát pontosan kell kiválasztani különben a beazonosítás sikertelen lesz.

I.5. Ha a számlázó rendszer „előre” készül (azaz a felhasználó még nem ismert), akkor van-e mód a tesztkörnyezet használatára, például valamilyen fiktív cégként?

A tesztrendszerben csak élő gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja regisztrálhat. További feltétel, hogy a regisztrációt végzőnek szükséges ügyfélkapus regisztrációjának lennie. Mindezekből adódóan fiktív cég regisztrációjára nincs lehetőség. Ugyanakkor a tesztrendszerbe küldött adatok – a tesztrendszer jellegéből fakadóan – nem minősülnek adatszolgáltatásnak, az ilyen adatokról senki sem feltételezi, hogy valósak.

I.6. Amennyiben több cégnek a könyvelését is végezzük, számlázó programból kiállított számla beküldéskor minden cégnek külön login-t kell igényelni?

Igen. A számlázó programmal – az Áfa tv. 161-162. §-ai szerinti – meghatalmazottként kiállított számlákról teljesítendő adatszolgáltatáshoz a megbízó cég login-ját kell alkalmaznia. Az online számla adatszolgáltatási kötelezettség a számlaadásra kötelezett adóalanyt terheli, vagyis annak kell a számlákról adatot szolgáltatnia, aki a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítI.A számlaadásra kötelezett adóalanytól eltérő adóalany [így pl. adóalany meghatalmazottjaként – az Áfa tv. 161-162. §-ai szerint – számlát kibocsátó, könyvelési szolgáltatást nyújtó] a saját technikai felhasználó adataival nem küldhet be adatszolgáltatást más cég nevében. Az ilyen adatszolgáltatásokat a rendszer el fogja utasítani.

I.7. Cégünk több technikai felhasználó létrehozását tervezi, amely – értelmezésem szerint – egy fő felhasználóhoz kapcsolódik. Egy felhasználó alatt több technikai felhasználót lehet létrehozni, az XML cserekulcsot és XML aláírókulcsot pedig a fő-felhasználó generáltatja a technikai felhasználókhoz. van ezeknek a kulcsoknak elévülési ideje?

A kérdésben említett kulcsoknak nincs elévülési ideje, ugyanakkor az arra jogosult felhasználó – figyelemmel a saját biztonsági intézkedéseire – tetszőleges gyakorisággal megváltoztathatja az adott technikai felhasználó jelszavát vagy a kulcsait.

I.8. Regisztráció során nem válik aktívvá a regisztráció nyomógomb. Miért?

Az adószám alapján automatikusan betöltött cím adatokat néhány esetben javítani szükséges. A közterület neve és jellege mező kitöltése kötelező, ezért, ha üresen szerepel bármelyik, ki kell tölteni a valóságnak megfelelően. Amennyiben az adózó székhely, vagy telephely címe „helyrajzi szám”, akkor a kötelezően kitöltendő adatoknál a közterület nevénél magát a helyrajzi szám azonosító számát kell megadni, míg a közterület jellege esetében egy lenyíló listából kiválasztható a „HRSZ”.

I.9. Regisztráció végén a „Sikertelen regisztráció, nem található az elem” hibaüzenetet kapom. Miért?

Amennyiben a regisztrációt egy már létező felhasználóhoz szeretné elvégezni, a felhasználónévhez tartozó, korábban megadott jelszót szükséges rögzíteni.

I.10. Külföldi gazdálkodó/fejlesztő hogyan tud tesztelni az Online Számla teszt rendszerben?

Amennyiben a külföldi gazdálkodó/fejlesztő nem rendelkezik magyar adószámmal, érdemes felvennie a kapcsolatot egy magyar partnercéggel, aki a szükséges regisztrációt saját nevében végrehajtja, és a fejlesztő részére átadja a teszteléshez szükséges adatokat (technikai felhasználó neve, jelszava, XML kulcs, XML cserekulcs). A NAV nem ad ki tesztelési célból hozzáférési jogosultságokat.

I.11. A teszt rendszerbe való regisztráció lehetővé teszi-e az éles rendszer használatát is?

Külön kell regisztrálni mind a teszt, mind az éles rendszerbe. A két rendszer között nincs átjárás, a teszt rendszerben meglévő adatok NEM kerülnek át az éles rendszerbe.

I.12. Mi a különbség az elsődleges, másodlagos és technikai felhasználó között?

Az Elsődleges felhasználónak élő ügyfélkapus (KÜNY tárhelyes) hozzáféréssel és a szükséges képviseleti joggal kell rendelkeznie az adott gazdálkodóhoz/egyéni vállalkozóhoz.

Az Elsődleges felhasználó az Online Számla rendszerben teljes körű jogosultsággal rendelkezik, a Másodlagos felhasználó és a Technikai felhasználó jogosultságait az Elsődleges felhasználó határozza meg azzal, hogy a Technikai felhasználó jogosultsága kizárólag az interfész használatára, mint adatszolgáltatás teljesítésére terjed ki, egyéb jogosultságra nem.

Amennyiben az adózó számlázó programot használ, úgy a technikai felhasználó regisztrálását követően állnak rendelkezésre azok az adatok, melyek az adózó számlázó programja és a NAV szervere közötti kommunikációhoz szükségesek (XML kulcs generálás).

Elsődleges felhasználó egy felhasználónévvel több adózót is beregisztrálhat, míg a Másodlagos felhasználó nevének rendszerszinten egyedinek kell lennie.

I.13. Mit jelent a regisztrációkor kapott „A megadott adózóra nem található érvényes képviseleti jog!” üzenet?

Az Online Számla rendszerében olyan személy jogosult elvégezni a regisztrációt, aki meghatározott adóügyek intézésére is jogosult az adózó nevében. Arról, hogy melyek ezek az adóügyek (jogosultságok), a https://onlineszamla-test.nav.gov.hu/tajekoztatas_a_regisztraciorol linken található tájékoztató II.Adózói regisztráció fejezetében tájékozódhat. Az üzenet arra utal, hogy a regisztrációt végző személy ezen jogosultságok valamelyikével nem rendelkezik, vagy az adózóra vonatkozóan a regisztrálni kívánó természetes személy képviseleti jogviszonya nem került bejelentésre hivatalunkhoz.

I.14. Ha a vállalkozás helyrajzi számon van nyilvántartva, ezt hogyan kell rögzíteni?

Az adószám alapján automatikusan betöltött cím adatokat néhány esetben javítani szükséges. A közterület neve és jellege mező kitöltése kötelező, ezért, ha üresen szerepel bármelyik, ki kell tölteni a valóságnak megfelelően. Amennyiben az adózó székhely, vagy telephely címe „helyrajzi szám”, akkor a kötelezően kitöltendő adatoknál a közterület nevénél magát a helyrajzi szám azonosító számát kell megadni, míg a közterület jellege esetében egy lenyíló listából kiválasztható a „HRSZ”.

I.15. Technikai felhasználót hol kell létrehozni és mi a szerepe?

Számlázó programból teljesítendő adatszolgáltatás esetén adatszolgáltatás kizárólag gép-gép kapcsolat (interfész) útján történhet. Az adatszolgáltatás teljesítéséhez az adózó számlázó programja és a NAV szervere közötti kommunikáció érdekében létre kell hozni az ún. technikai felhasználót és generálni kell XML cserekulcsot és XML aláírókulcsot.

A technikai felhasználó létrehozásáról bővebb információ a https://onlineszamla-test.nav.gov.hu/tajekoztatas_a_regisztraciorol linken található tájékoztató III.Az adózó képviselője regisztrációjának, azaz a felhasználó regisztrációjának folyamata fejezet b) Technikai felhasználó pontjában található.

I.16. XML kulcsgenerálás hol, hogyan lehetséges?

Számlázó programból teljesítendő adatszolgáltatás esetén adatszolgáltatás kizárólag gép-gép kapcsolat (interfész) útján történhet. Az adatszolgáltatás teljesítéséhez az adózó számlázó programja és a NAV szervere közötti kommunikáció érdekében létre kell hozni az ún. technikai felhasználót és generálni kell XML cserekulcsot és XML aláírókulcsot.

A technikai felhasználó létrehozásáról és az XML kulcsgenerálásról bővebb információ a https://onlineszamla-test.nav.gov.hu/tajekoztatas_a_regisztraciorol linken található tájékoztató III.Az adózó képviselője regisztrációjának, azaz a felhasználó regisztrációjának folyamata fejezet b) Technikai felhasználó pontjában található.

I.17. Honnan tudom, hogy sikeres volt-e a regisztrációm?

A regisztrációs folyamat végén automatikusan felugrik a „BEJELENTKEZÉS” képernyő, mely a sikeres regisztrációt jelentI.A regisztráció során megadott felhasználónév és jelszó megadásával lehetséges a belépés az Online Számla felületre.

II. Interfész

II.1. Hol érem el a gépi interfész tesztelési lehetőséget?

A gépi interfész tesztelést az https://api-test.onlineszamla.nav.gov.hu url-en lehet elérni.

II.2. Milyen protokollon történik a kommunikáció?

A kommunikáció HTTP(S) protokollon történik, POST típusú (method) üzenet küldésével. A kérés a POST üzenet body részében küldendő XML adat. A válasz ehhez hasonlóan a válasz body részében lévő XML. A meghívandó interfész REST típusú web szolgáltatás.

II.3. Felhő szolgáltatásból lehet-e adatot szolgáltatni?

Természetesen igen és kell is, hiszen a jogszabályi kötelezettség sem tesz kivételt felhőszolgáltatás és más számlázó program adatszolgáltatási kötelezettsége között.

II.4. Több számlaadatot is be lehet küldeni egyszerre?

Igen, az interfészleírás megengedi, az adatszolgáltatások önállóan BASE64 kódolással, egyesével és kötegelve is beküldhetők egy úgynevezett boríték XML-be ágyazva. A specifikáció szerint a jelenlegi beállítás alapján maximum 100 darab számla szerepelhet egy adatszolgáltatásban.

II.5. Digitális aláírás szükséges-e az XML állományra?

Nem kell, sőt tilos!

II.6. Hol találok példa XML állományokat?

A gépi interfészen keresztüli kommunikációhoz és az adatszolgáltatáshoz példa XML állományokat a https://onlineszamla-test.nav.gov.hu/dokumentaciok oldalon találhat.

II.7. Milyen nyelven érhető el az interfész leírás?

Magyar és angol nyelven. Az angol nyelvű leírás eléréséhez az oldal nyelvét át kell állítani.

II.8. Milyen támogatást biztosít a NAV a fejlesztők számára?

A NAV fejlesztői fórumokat tart a fejlesztés/tesztelés időszakában, illetve a teszt gépi interfész működésével kapcsolatos fejlesztői kérdéseket azinit.onlineszamla_teszt_support@nav.gov.hu e-mail címen keresztül lehet jeleznI.Ezen túlmenően az interfész dokumentáció önellenőrzés című menüpontja, valamint a minta XML fájlok tudnak támpontokat adni.

II.9. Milyen informatikai fejlesztő eszközökkel lehet tesztelni a beküldést?

Javasoljuk a Jmeter, SoapUI, Notepad++ eszközöket, amelyek ingyenesek.

II.10. Hogyan kell a két sémaleíró szerinti XML üzenetet egymásba ágyazni?

Az invoiceData sémaleíró szerinti XML teljes egészét BASE64 kódolva kell az invoiceApi sémaleíró <invoice></invoice> tagjába ágyazni.

II.11. Hogyan kell a CRC32 hash értéket kiszámolni a /manageInvoice operációban?

Az adott <invoice> és </invoice> tagok között található BASE64 kódolt tartalomra (tehát nem a literál értékre) kell a decimális CRC32 értéket kiszámolnI.Az így kapott értékeket kell egymás után fűzni az index szerint növekvő sorrendben a helyes requestSignature kiszámításához.

II.12. Használhatok-e más önellenőrző online szolgáltatást, mint ami a dokumentációban szerepel?

Természetesen igen, de tudni kell, hogy az online tool-ok és konverterek nagy része szegényesen dokumentált és nem jelölik meg pontosan, hogy a számítást mi alapján végezték. (a CRC32 és AES konverterekre ez hatványozottan igaz) A dokumentációban szereplő online ellenőrzők a rendszerrel azonos módon számolnak, így az eredmény helyességét ezek használatával lehet megnyugtató módon ellenőrizni.

II.13. A beküldött kérésemre a következő hibaüzenetet kapom vissza: „An HTTP protocol violation was detected and your request was denied.” Mi a teendő?

Ezt az üzenetet a szerver előtt lévő hálózatvédelmi eszköz adja vissza akkor, ha a HTTP kérés nem engedélyezett endpointra érkezett. (pl. a POST után hibás vagy hiányzik az URL) Ellenőrizni kell a kimenő HTTP üzenetet!

II.14. Tűzfal nyitási folyamataink miatt arra az információra is szükségünk lenne, hogy NAV oldalról fix IP cím elérési lehetőséggel terveznek a Számla adatszolgáltatás kialakítása során?

Igen, a NAV szerverek fix IP címmel fognak az internet felől látszani.

II.15. Mennyi idő múlva lehet a beküldött számlaadatok validációs eredményéért visszakérdezni?

A feldolgozás aszinkron működik, a beküldött adatszolgáltatás eredményéért a jelenlegi számítások szerint 3-5 perc múlva érdemes bekérdezni.

II.16. Mi történik akkor a kikért tokennel, ha a gépek ideje el van csúszva?

A tokenExchange operáció meghívásakor az időablak minden esetben 5 perc, függetlenül attól, hogy a kliens oldali szerver és az Online Számla rendszer szervere eltérést mutat. Tehát amennyiben a kapott tokent felhasználása 5 percen belül megtörténik, annak érvényesnek kell lennie.

II.17. Az XML kitöltésénél használható-e ![CDATA[, hogy a rendszert ne akassza meg, ha a felhasználó speciális karaktert használna?

Az XML adat összeállítás szempontjából nem okoz problémát a CDATA használata, azonban a biztonságos hibamentes feldolgozás miatt javasoljuk a replace használatát az alábbi speciális karakterek esetén:

• „&” => „&amp;”
• „<” => „&lt;”
• „>” => „&gt;”
• „‘” =>  „&apos;”
• „\”” => „&quot;”

II.18. Batchben adunk fel kérést akkor is számlánként kell visszakérni a választ?

A választ az adott kötegre tudjuk visszaadni egyben, a köteg feldolgozásának a végén, tranzakcióID-re keresve. A számlák validációját szintén egy köteg fogja tartalmazni, melyen belül index alapján lehet azonosítani egy adott számlaadatot.

II.19. Lehetőség van párhuzamosan több érvényben lévő token kérésére azonos, illetve különböző operációk futtatásához?

Igen, van lehetőség. Ugyanakkor a token használata csak a manageInvoice operáció töltéséhez szükséges, a többi operáció esetén nem.

II.20. Egy számlát érvénytelenítő vagy módosító okirat számlázó programban való elkészítése utáni jelentésekor a programnak kötelezően jelentenie kell a LineModificationReference elemben a LineNumberReference elemet. Mi a legjobb módja, hogy a jelentés előtt megtudjuk, hogy az adott (eredeti) számlára lineOperation: CREATE módszerrel mi a következő helyes LineNumberReference érték? A /queryInvoiceData operáció segít ebben?

Ha ezt a forrásrendszer nem tárolja el, akkor valóban a /queryInvoiceData operáció segíthet. Szükség lehet az adott eredeti számlára kiadott korábbi módosító okiratok adatainak lekérdezésére is, amennyiben azok újabb tételsort is képeztek az eredeti számlán szereplőkhöz képest.

II.21. Adatszolgáltatás technikai érvénytelenítése során a felhasználó a webes felületen engedélyezi az érvénytelenítést. Erről válaszüzenet érkezik (gép-gép)? Ennek tartalma mi lesz?

Hibás az online számla adatszolgáltatás, ha a számlázó programban lévő számlaadatok és a NAV által feldolgozott számlaadatok között eltérés van (pl. a helyi érték eltérés miatt). Az ilyen adatszolgáltatás javítása az érintett számlákra vonatkozóan adott hibás adatszolgáltatás technikai érvénytelenítésével és az ezen számlákra vonatkozó ismételt adatszolgáltatással valósul meg. Az ehhez kapcsolódó szabályokat a Rendeletnek – a Tervezet 3. §-ával megállapított – 13/A. §-ának (5)-(7) bekezdései fogják tartalmaznI.A technikai érvénytelenítés minden esetben speciális eljárás az adózó oldalán. Ennek adózó oldali kidolgozásakor figyelembe kell venni azt a tényt, hogy ugyanazon számlaszámmal csak akkor történhet újabb adatszolgáltatást, ha az első (téves) adatszolgáltatást már érvénytelenítették, amibe beleértendő a jóváhagyás is. Mivel ez a folyamat teljes egészében felhasználói folyamat, ezért nincs gép-gép közötti kommunikáció.

II.22. Kötelező-e az adószám ellenőrző (queryTaxpayer) operáció hívás beépítése a számlázó rendszerbe?

Nem kötelező, ugyanakkor a számla kiállító adóalany tevékenységét segítheti egy ilyen ellenőrzés.

II.23. Az online adatszolgáltatás lineDiscountData elemében a discountValue és discountRate értékeket milyen előjellel kell szerepeltetni?

A kedvezményelemben a kedvezmény összege pozitív számként szerepeltetendő. Tehát, ha (forint pénznemű számlánál) 100 forint a kedvezmény, akkor <discountValue>100 </discountValue> a helyes érték.

II.24. Az invoicedata.xsd szerinti XML üzenetben a százalékérték megadására szolgáló típusnál a „VatPercentage” tag maximális értéke 1 lehet a hibajelzés alapján. Ebben a tagban nem az áfa százalékos értékét várja a séma?

Az XSD típusdefiníciójában foglaltak szerint a VatPercentage elem 0 és 1 közötti szám. A 27%-ot „0.27” formában kell közölni.

II.25. Az Online Számla rendszerben lehetséges olyan jóváíró számlát lejelenteni, ami több eredeti számlához köthető? Ebben az esetben nem egy eredeti számlaszámra hivatkozunk, hanem többre. Ezeket jelenleg a megjegyzés rovatban tüntetjük fel a jóváíró számlán. Ezt tudnánk továbbítani az XML formátumban is, a megjegyzés rovatban? El tudja fogadni így a NAV Online rendszere a korrekciós számlákat?

A több számlát érintő, de egy bizonylaton szereplő módosításról szóló adatszolgáltatás részleteit az interfész specifikáció „2.5.6 Adatszolgáltatás több számlát módosító okiratról” fejezete tartalmazza. Ennek alapján „egy számla vagy módosítás adatait leíró XML egyetlen „eredeti” számla módosuló adatainak közlésére alkalmas. Amennyiben a számlával egy tekintet alá eső okirat több, korábbi számla adatait módosítja, akkor az adatszolgáltatást módosuló számlánként külön XML-ben kell végrehajtanI.A több számlát módosító okiratról lehetséges egy folyamatban adatot szolgáltatni, úgy, hogy módosuló számlánként külön BASE64 kódolású XML szakasz tartalmazza a módosuló adatokat.”

Ebben az esetben – azért, hogy a több számlát módosító számla esetén is biztosított legyen az adatszolgáltatásban a módosító bizonylat sorszámának egyedisége – a módosító számla sorszámát a módosuló számlánként szolgáltatott XML-ekben indokolt egy egyedi jelöléssel kiegészíteni az interfész specifikációban szereplő karakterekkel. Ebből a szempontból is javasolt a példaszámlák tanulmányozása.

II.26. Adatszolgáltatással kapcsolatos technikai kérdésünk az XML fájl elnevezésére vonatkozik. Szeretnénk megtudni, hogy az elnevezésre milyen szabályok vonatkoznak, ezek az információk hol találhatóak?

Az adatszolgáltatás módjából következően fájlnévvel szembeni elvárás, követelmény nem értelmezhető. Ha a kérdés az adatexport során képzett XML állományok elnevezési konvenciójára vonatkozik, akkor nincs ilyen elvárás. Célszerű fájlnévként a számla vagy módosító okirat sorszámát szerepeltetni.

II.27. Milyen esetekben kell vagy lehet a módosító okiratról történő adatszolgáltatásban „true” értékkel szerepeltetni a „modifyWithoutMaster” elemet? Jelölhetem-e (illetve kell-e jelölnöm) a „true” értéket, ha úgy szolgáltatok adatot egy módosító számláról, hogy az eredeti még nincs beküldve (például mert az kézi számla és még nem vitték fel a weben)?

A „modifyWithoutMaster” elem annak jelzésére szolgál, hogy az adott módosító okirathoz tartozó eredeti számláról nem történt és nem is fog történni adatszolgáltatás. Ilyen, előzmény nélküli módosításról történő adatszolgáltatás az alábbi esetekben fordulhat elő:

1. 2018. július 1-je előtt kiállított számla adatát módosító jelentésköteles számlával egy tekintet alá eső okirat (módosító, érvénytelenítő számla) 2018. július 1-jei vagy későbbi kiállítása esetén (ha az egyéb feltételek teljesülnek),
2. 2018. július 1-je után kiállított, adatszolgáltatási kötelezettség alá nem eső – és a törvényi kereteken belül, önkéntesen sem jelentett – számla adatát módosító számlával egy tekintet alá eső okirat (módosító számla) esetén, ha a módosítás eredményeként az áthárított áfa eléri vagy meghaladja a 100 000 forintot.

A fentiek alapján nem kell és nem is szabad modifyWithoutMaster=true értéket szerepeltetni az olyan módosító okiratokról nyújtott adatszolgáltatásban, ahol az eredeti számla is jelentésköteles, függetlenül attól, hogy a számlával egy tekintet alá eső okiratra vonatkozó adatszolgáltatás előtt az eredeti számláról teljesítendő adatszolgáltatás elkezdődött-e, illetve azt a NAV rendszere sikeresen feldolgozta-e.

II.28. Egy eredeti számlát megpróbál beküldeni a számlázó program, de ERROR üzenetet kap válaszul. Kiderül, hogy a számlán szereplő adatok okozták a hibát (például tévesen szerepel az eladó adószáma vagy az újratelepített számlázó program elölről kezdte a sorszámozását a számláknak, így egy sorszámot újra kiadott). Mi a teendő ilyen esetben, hiszen ha lesztornózom ezt a számlát, akkor lehet, hogy az érvénytelenítésről sem lehet adatot szolgáltatni?

A számlázó programok megfelelő kialakításával teljes körűen kiküszöbölhető, hogy akár formai (XSD validáció), akár tartalmi (üzleti validáció) okokból az adatszolgáltatás el legyen utasítva (ERROR). Emiatt különösen nagy figyelmet kell fordítania az adatszolgáltatásra kötelezettnek, illetve a fejlesztőnek arra, hogy ilyen eset ne fordulhasson elő. A kérdésben szereplő két esetben is elvárható, hogy a saját adószám helyesen szerepeljen a számlán és az adatszolgáltatásban, továbbá a számla sorszámának egyedisége (Áfa tv. 169. § b) pont) maradéktalanul biztosított legyen.

Mivel a kérdés szerinti adatszolgáltatás nem teljesítését (a NAV rendszerében való sikeres feldolgozásának hiányát) a számlán szereplő hibás adat okozza, a számla hibás adatát módosítani szükséges. Ennek végrehajtására a hibás adatot tartalmazó számlának a számlával egy tekintet alá eső okirattal való érvénytelenítése (sztornírozása) és új, helyes adatot tartalmazó számla kibocsátása javasolt.

Az ERROR üzenetet eredményező hibás adatot tartalmazó számla érvénytelenítését követően előállított, helyes adatot tartalmazó új számláról teljesített adatszolgáltatásnak nem kell tartalmaznia az eredeti (hibás) számla és az azt érvénytelenítő számlával egy tekintet alá eső sorszámára való hivatkozást.

Az adatszolgáltatási kötelezettség alá eső számlát érvénytelenítő számlával egy tekintet alá eső okirat is adatszolgáltatási kötelezettség alá esik. Az adóalany nem mentesül ezen kötelezettség alól azon indok alapján, hogy a számlával egy tekintet alá eső okiratról teljesített adatszolgáltatásra is ERROR üzenetet fog kapni.

Mivel az eredeti számláról és az azt érvénytelenítő számlával egy tekintet alá eső okiratról az eredeti számla hibája és az ebből fakadó ERROR üzenet miatt nem teljesült az adatszolgáltatás, mulasztási bírság alkalmazásának lehet helye. Az esetlegesen felmerülő, konkrét szankcióra vonatkozó határozat meghozatalakor minden releváns körülmény mérlegelésre kerül, így az is, hogy az adott konkrét esetben a számláról, illetve a módosító okiratról (érvénytelenítésről) technikai okokból nem volt beküldhető az adatszolgáltatás, illetve az is, hogy az adatszolgáltatásra kötelezett úgy járt-e el a szoftver használata, illetve a probléma javítása során, ahogy az tőle elvárható.

II.29. A softwareID-ban a fejlesztő cég adó törzsszáma 4-9 számjegyen meghatározás mit jelent?

Ez a meghatározás nem azt jelenti, hogy 5 karaktert (számot) kell megadni, hanem, hogy az adószám első 4 vagy maximum az első 9 karakterét javasoljuk megadni a softwareID-ban.

II.30. Hogyan és hol tudok XML kulcsot generálni?

A gépi interfészen keresztül történő adatszolgáltatáshoz a technikai felhasználónak rendelkeznie kell XML aláírókulccsal és XML cserekulccsal. Ennek érdekében:

• Az Elsődleges felhasználónak be kell jelentkeznie a webes felületre.
• A Felhasználók menüpontban a technikai felhasználó mellett található Részletek nyílra kell kattintani.
• A Részletekben, a lap alján található Kulcsgenerálás nyomógombra kell kattintani, aminek következtében meggenerálódik és kitöltésre kerül az eddig üres XML aláírókulcs és XML cserekulcs sor.

Új XML kulcsok generálásakor ugyanez az eljárás.

III. Technikai vonatkozású eljárási kérdések

III.1. Igaz-e az, hogy a korábban adatexport céljára készült XML is használható a számla adatainak beküldésére?

Nem, az adatexport céljára definiált XML nem alkalmas erre a célra. Ugyanakkor a vonatkozó NGM rendelet tervezet szerint az új XML séma szerinti állományokkal teljesíthető az adatexport is. Az NGM rendelet tervezete megtalálható a https://onlineszamla-test.nav.gov.hu/jogszabalyok oldalon.

III.2. Mi történik akkor, ha számlázó programmal a számla kiállítás megtörtént, de az valamiért nem tudja elküldeni az adatokat (pl. éppen áramszünet lesz és tönkremegy a gép vagy egész egyszerűen napokig szünetel az internet szolgáltatás)?

Az adatszolgáltatással kapcsolatos határidőket az adatszolgáltatásról szóló NGM rendelet fogja szabályozni, a szabályozás kiterjed az esetleges műszaki problémák esetén követendő eljárásra is. A vonatkozó NGM rendelet tervezete megtalálható a https://onlineszamla-test.nav.gov.hu/jogszabalyok oldalon.

III.3. Régi típusú a számlázó programom, amely nem ismeri az XML szabványt és nem lehet hozzá ilyen jellegű modult fejlesztenI.Használhatok más harmadik fél által fejlesztett megoldást az adatszolgáltatás megvalósításához?

Igen, a számlázó programok használhatnak olyan modulokat, amely ezeket a feladatokat végzik, azonban azt úgy kell használni, hogy a jogszabály szerint a számlázó rendszer részeként kell kezelni és tekintenI.Az adatszolgáltató modulnak ebben az esetben közvetlen kapcsolatban kell lennie a számlázó programmal, és az adatszolgáltatásra kötelezett számla kiállítását követően azonnal, emberi beavatkozás nélkül szükséges az adatszolgáltató modulon keresztül az adóhivatal számára megküldeni.

III.4. Milyen támogatást ad a rendszer a kiállított számlák és teljesített adatszolgáltatások összevetéséhez?

Az ügyfél maga felel az adatszolgáltatás teljes körűségéért, az adatszolgáltatásban szereplő adatok megbízhatóságáért. A számlázó rendszerrel való összevetést magának kell megoldania. Az ellenőrzéshez a felhasználói felület valamint a gépi interfész ad segítséget az ott lekérdezhető adatokkal.

III.5. Önszámlát készítünk a partnereink nevében. Jogosultak leszünk-e arra, hogy több ezer partnerünk nevében beküldjük a számlát?

Az adatszolgáltatást a számlát kiállító rendszernek szükséges biztosítania. Önszámlázás esetén a vevő számlázó rendszerének alkalmasnak kell lennie arra, hogy az értékesítő számláiról az adatszolgáltatást teljesítse. Ugyanakkor ebben az esetben is az adatszolgáltatásra kötelezett a számla kiállítására kötelezett értékesítő marad, technikailag történik meg a vevő számlázó rendszeréből az adatszolgáltatás. Az adatszolgáltatás megvalósításához az érintett partnereknek az általuk megképzett technikai felhasználó azonosítóját meg kell küldeni a számlát kiállító vevő részére, mely technikai azonosító(ka)t a számlázó programba be kell építeni és ezt követően az adatszolgáltatás teljesíthető.

III.6. Mit jelent a specifikációban szereplő softwareId? Hogyan lehet ehhez az azonosítóhoz hozzájutni?

A softwareId az adott számlázó program azonosítására szolgáló 18 elemű karaktersorozat. A softwareId képzésére vonatkozó ajánlás: az azonosító első két karaktere a szoftvert fejlesztő cég országkódja ISO 3166 alpha-2 szabvány szerint. Az azonosító további karakterei a fejlesztő cég adó törzsszáma, 4-9 számjegyen. Az azonosító további karaktereit a Gyártó saját maga képezi meg úgy, hogy az azonosító egyedisége biztosított legyen. A Gyártó dönthet arról, hogy egy adott szoftvertermék különböző verzióihoz, vagy a különböző ügyfeleinél működő példányokhoz külön-külön azonosítót képez-e. Ugyanazon szoftververzió ugyanazon példányának az adatszolgáltatás során ugyanazt a softwareId-t kell közölnie magáról.

III.7. Saját boltjainkban működő pénztárgépek során előállított 100 000 Ft adótartamot meghaladó számlákról is kell-e adatot szolgáltatnunk?

Az Áfa tv. – 2013-tól hatályos – 178. § (1a) bekezdése alapján a nyugtaadási kötelezettség pénztárgéppel való teljesítése esetén a géppel kiállított nyugták, számlák, valamint a pénztárgép adatairól az adóalany – jogszabály szerint – rendszeresen adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatóság részére. Ez a kötelezettség 2018. július 1-jétől nem módosul, vagyis a pénztárgéppel kibocsátott számlákról továbbra is a pénztárgép szolgáltat adatot.

A 2018. július 1-jétől teljesítendő online számla adatszolgáltatási kötelezettség a – másik belföldi adóalany részére kiállított, legalább 100 000 forint áthárított adót tartalmazó – számlázó programmal kiállított és a nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával kibocsátott számlákra vonatkozik. A Rendelet 2. § 2. pontja szerint számlázó programnak minősül a számla kibocsátására alkalmas számítástechnikai program, programfunkció, programmodul, ideértve az online számlázó rendszereket is. Emellett a Rendelet 1. § (2) bekezdését („E rendelet hatálya annyiban terjed ki a pénztárgéppel és taxaméterrel kibocsátott számlára és nyugtára, amennyiben e rendelet erről kifejezetten rendelkezik”) is figyelembe véve, a pénztárgéppel kibocsátott számla nem tekintendő számlázó programmal kiállított számlának. Tehát a pénztárgéppel kibocsátott számlákra nem vonatkozik a 2018. január 1-jétől alkalmazandó online számla adatszolgáltatás.

Megjegyzendő, hogy ha az adóalany a – másik belföldi adóalany részére kiállított, legalább 100 000 forint áthárított adót tartalmazó – számlázó programmal kiállított vagy nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával kibocsátott számla adatait beüti a pénztárgépbe is, nem mentesül az online számla adatszolgáltatási kötelezettség alól az adatok pénztárgépben való rögzítése miatt.

III.8. Szükséges-e, hogy a számla adatbázisba történő rögzítése és a NAV felé történő továbbítás tranzakcionális egységet alkosson?

Nem, az adatszolgáltatás és a számla kibocsátási folyamat elkülönül egymástól. Az adatszolgáltatásnak a számla kiállításakor szükséges elindulnia. Amennyiben például üzemszünet miatt az adatszolgáltatás nem történne meg, attól a számla kibocsátható.

III.9. Tervezik-e megtartani a tesztelési lehetőséget 2018. július 1-je után is, biztosítva ezzel a későbbi fejlesztések támogatását?

Igen, a tesztrendszer az éles indulás után is rendelkezésre fog állni.

III.10. Figyeli-e, szankcionálja-e a NAV azt, hogy a /manageInvoice és a /queryInvoiceStatus operáció között mennyi idő telik el?

Az Art. 229. §-a alapján az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hiányos, hibás vagy valótlan adattartalmú teljesítése esetén a kiszabható mulasztási bírság felső határa az érintett számlák, illetve számlával egy tekintet alá eső okiratok számának és az általános bírságszabály szerinti bírság adózóra egyébként vonatkozó legmagasabb mértékének szorzata. A Rendelet tervezett módosítása alapján az adatszolgáltatás akkor történik meg, amikor a sikeres feldolgozást a rendszer visszaigazolta. Mivel a visszaigazolás a /queryInvoiceStatus operációval történik meg, ameddig nem valósul meg a státusz lekérdezése, nem történik meg „jogszabályilag” az adatszolgáltatás.

Mindezekre tekintettel a státusz lekérdezésének elhúzódása, elmaradása esetén mulasztási bírság megállapításának lehet helye. Természetesen a bírság összegének megállapításakor az adóhatóságnak a mulasztás súlyát, körülményeit, stb. mérlegelni kell.

III.11. Rendszerünkben a számlák akkor zárulnak le, amikor azokat a központi vevői analitikamodulba elküldjük. Ugyanakkor technikai okok miatt előfordulhat, hogy a számla éjszaka elakad, s a hiba csak a következő munkanapon hárul el. Így technikai hiba esetén a számla kiállítási dátuma és a NAV rendszerébe való beküldés tényleges dátuma között több nap eltérés is lehet. Elfogadható-e, ha egy-egy számla technikai okok miatt nem azonnal, hanem később, a technikai hiba elhárítása után érkezik be? Fel kell-e bármilyen módon tüntetni ezt a tényt az XML fájlban és ha igen, hol? Például az „additional invoice data” mezőbe beírható-e a számla vevői analitikamodulba küldésének dátuma, amely az ügyviteli rendszerének sajátosságából adódóan a számla valódi lezárását illetve véglegesítését jelenti?

A Tervezettel módosuló Rendelet 13/A. § (1) bekezdése alapján a kiállított számlák adatait kell automatikusan gép-gép interfészen keresztül továbbítanI.A számla, számlával egy tekintet alá eső okirat a rendelettervezet alapján akkor tekinthetőek kiállítottnak, amely időponttal a számlázó program az előállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat adatait lezárja.

A kérdésben leírt esetben – a Tervezettel módosuló Rendelet 8. §-ának (6) bekezdése alapján – a számlák akkor kerülnek ténylegesen lezárásra, ill. véglegesítésre, amikor azok a központi vevői analitikamodulba kerülnek. Ebből következően az adatküldésnek is csak a központi modulba való bekerülés után kell (automatikusan) megtörténnie.

Mindettől függetlenül a Tervezettel módosuló Rendelet 13/A. § (4) és (5) bekezdései alapján kliensoldali technikai hiba esetén a következő eljárás alkalmazandó:

„(4) Ha a számlázó program a számla, számlával egy tekintet alá eső okirat kiállításának időpontjában a számla, számlával egy tekintet alá eső okirat adatainak szolgáltatására kötelezett adóalany rendszerének üzemzavara vagy az internet szolgáltatás elégtelensége miatt nem továbbítja az állami adó- és vámhatóság részére, a számlázó programnak az előállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat legalább Áfa tv. szerinti kötelező adattartalmát az üzemzavar elhárulását követő 24 órán belül kell az állami adó- és vámhatóság részére elektronikus úton továbbítania.

(5) A (4) bekezdéstől eltérően az adatszolgáltatásra kötelezett adóalany rendszerének 48 órát meghaladó üzemzavara vagy az internet szolgáltatás elégtelensége esetén ezt a tényt az adatszolgáltatásra kötelezett adóalanynak az állami adó- és vámhatóság rendszerében legkésőbb a 48 órás időtartam leteltekor jeleznie kell és az adatszolgáltatást ezen időtartam leteltétől számított 24 órán belül az állami adó- és vámhatóság rendszerében a kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat legalább Áfa tv. szerinti kötelező adattartalmának manuális rögzítésével köteles teljesítenI. Amennyiben ezen 24 órás időkeret alatt az üzemzavar vagy az internet szolgáltatás elégtelensége nem hárul el, az időkeret az állami adó- és vámhatóság rendszerében tett ismételt bejelentéssel újabb 24 órával meghosszabbítandó mindaddig míg az üzemzavar, internetszolgáltatás elégtelensége fennáll.”

Hangsúlyozzuk ugyanakkor, hogy ez az eljárás csak a számlák lezárása után felmerült üzemzavar esetén alkalmazandó. A számlát leíró XML állományban nem kell feltüntetni azt a tényt, hogy a számlát a számlázó rendszer mikor zárta le. Ha a számlán szerepel a lezárás, azaz az analitikai modulba küldés dátuma, akkor az additionalInvoiceData elemben ez az adat elhelyezhető, egyébként nem.

III.12. Az online számla rendszer portálon, a webes felületen lesz-e lehetőség XML feltöltésre?

A webes felületen kizárólag manuális rögzítésre lesz lehetőség például számlatömb alkalmazásával történő számlázás – tehát kézi számlázás – esetén, illetve abban az esetben, ha ezt a jogszabály kifejezetten előírja (pl. üzemzavar, hibás beküldés). XML feltöltésére nem lesz lehetőség a webes felületen, azt kizárólag a gépi interfészen keresztül lehet beküldeni.

III.13. Miért nem tudom megváltoztatni a jelszót?

A jelszó módosítására biztonsági okokból 6 óránként van lehetőség. 6 órán belül kétszer nem lehetséges új jelszót kérni.

III.14. Milyen IP címeket alkalmaznak a teszt környezetben aktuálisan?

Jelenleg:

• onlineszamla-test.nav.gov.hu 84.206.52.70
• api-test.onlineszamla.nav.gov.hu 84.206.52.71

Az IP címek változhatnak!